Megvalósítható és szükségszerű cél Románia számára, hogy 2019. január elsején csatlakozzon az euróövezethez – derül ki a kormány új, a 2014–2017-es periódusra vonatkozó konvergenciaprogramjából, amelyet az Európai Bizottsághoz juttatott el.
2014. május 07., 16:382014. május 07., 16:38
A dokumentum értelmében Románia 2015-től már eléri a középtávú költségvetési célkitűzést, azaz sikerül a büdzsé deficitjét a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékára visszaszorítani. Ehhez az is szükséges, hogy az idei év végén már csak 2,2 százalékos legyen a költségvetési hiány.
A kormány ugyanakkor arra is rámutat a Brüsszelbe elküldött programban, hogy a reális konvergencia tekintetében előrelépést tett az ország, hiszen az egy főre jutó GDP összefüggésében mért vásárlóerő 2011-ben még az európai uniós átlag alig 51,2 százalékát tette ki, 2012-ben 52,9 százalékon állt, tavaly pedig elérte az 54 százalékot.
A program ugyanakkor emlékeztet, hogy az euróövezethez újonnan csatlakozott tagállamok tapasztalatából kiindulva, egy ország csak akkor vezetheti be az egységes európai fizetőeszközt, ha ez az arány meghaladja a 60 százalékot. Számításaik szerint Románia 2018-ban már 65 százalékon fog állni, a célkitűzés pedig, hogy 2020-ban már 70 százalékról lehessen beszélni.
Isărescu: széleskörű konszenzus kell
„Jótékony, mozgósító hatása lehet egy olyan ambiciózus célkitűzésnek, mint Románia 2019-es euróövezeti csatlakozása, azonban a politikusoknak jobban át ellene látniuk az ezzel járó erőfeszítéseket, továbbá világos és széles társadalmi, valamint politikai konszenzusnak örvendő köztes célokat kell kitűzni” – fejtette ki kedden Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Arra az újságírói kérdésre viszont nem adott konkrét választ, hogy mit szól a céldátumhoz, mindössze csak azt hajtogatta, hogy széleskörű konszenzusra van szükség.
Béremelés csak a kiskeresetű fiataloknak
A konvergenciaprogramban szó van ugyanakkor a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény alkalmazásáról is, a dokumentum értelmében azonban csak az alacsony fizetésű fiatalok fizetését készülnek emelni. De az ígéretek szerint a továbbiakban is fokozatosan nőni fog a minimálbér, amely a tervek szerint 2016-ra eléri az 1200 lejt, a jövőben is az inflációs rátával és a fizetések reális alakulásával indexálni fogják a nyugdíjakat.
Mint ismeretes, a közalkalmazotti bérek között tátongó szakadékok megszüntetését célzó egységes bérezési törvénynek 2010-ben kellett volna hatályba lépnie, azonban a költségvetési megszorítások miatt azóta sem alkalmazták a különböző közalkalmazotti kategóriákra vonatkozó szórzókat a fizetések kiszámításakor.
A kormány ugyanakkor a konvergenciaprogram szerint abban reménykedik, hogy középtávon javítani tudja a foglalkoztatottsági mutatókat, főként az alkalmazottak számát illetően, számításaik szerint a foglalkoztatottság évi 0,3 százalékkal fog bővülni, az alkalmazottak száma pedig 0,7 százalékkal.
Eközben a munkanélküliségi ráta a mostani 7,3 százalékról 2017-ig 6,7 százalékra csökkenne. Az infláció további visszaszorítása is tervben van, 2017-re 2,5 százalékot vetít előre a kormány, addig az éves átlag 2,7 százalék lehet. Az árfolyamban szerény ingadozásokra számítanak csak, s az is inkább a dezinfláció folyamatát fogja támogatni.
Változások a tb-körül
A Brüsszelbe beterjesztett dokumentumból ugyanakkor arra is fény derül, hogy a kormány a 2014–2017-es időszakban ki kívánja terjeszteni a társadalombiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a magánszemélyek által megszerzett valamennyi jövedelemre. Az intézkedés a költségvetési konszolidációról szóló fejezetben szerepel.
A programban ugyanakkor olvashatunk arról is, hogy a kormány csökkenteni kívánja az adóterheket az üzleti szféra támogatása érdekében, a fő pillére ennek az intézkedésnek a munkáltatók által befizetett tb csökkentése. Erre a Ponta-kabinet szerint az év második felétől kerülhet sor, azonban addig még el kell készíteniük egy megvalósíthatósági tanulmányt, s a vizsgálat eredményeiről egyeztetniük kell az ország nemzetközi hitelezőivel, vagyis a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank képviselőivel.
Victor Ponta azonban derűlátó, az egyik hírcsatornának nyilatkozva ugyanis kedden arról beszélt, hogy az idén januártól kivetett úgynevezett „oszlopadó” az IMF-fel közösen megállapítottnál jóval több bevételt generált, így szerinte ez lehet a tb-csökkentés mellett szóló egyik legnyomósabb érv. Mint arról beszámoltunk, az intézkedés 2,6 milliós mínuszt jelentene a költségvetésnek, a nemzetközi hitelezők szerint ezért csak akkor lehet meglépni, ha a kormány megtalálja azokat a forrásokat, amelyből pótolni lehet a kiesést.
Alacsonyabb lehet idén az infláció
A Román Nemzeti Bank (BNR) 0,2 százalékkal 3,3 százalékra csökkentette az idei éves inflációs előrejelzését, ugyanakkor 0,1 százalékponttal emelte a jövő évi várakozását. A jegybank korábbi közlése szerint 3,5 százalékos idei éves inflációra számítottak, ezt most 3,3 százalékra mérsékelték. 2015-re korábban 3,2 százalékos éves fogyasztói árnövekedési előrejelzést vetítettek előre, ezt most 3,3 százalékra növelték.
A román központi bank kedden fogadta el a negyedéves inflációs jelentését. Az erről szóló közleményből kiderül, hogy a jegybank nem változtatott az idei inflációs célsávon, amelyet továbbra is 1,5-3,5 százalékos határok között jelölt meg. A jegybank megállapította, hogy márciusban folytatódott Romániában az infláció mérséklődése, így az éves inflációs ráta az év harmadik hónapjában 1,04 százalékra csökkent a tavalyi év végén jegyzett 1,55 százalékról.
A jelentés megállapítja, hogy a román gazdaság javulását továbbra is az export és az ipar ösztönzi, de fokozatosan a belföldi fogyasztás is erősödik. Kockázati tényezőként elsősorban az ukrán válságot említi, amely rövid- és középtávon kihatással lehet a befektetőknek a térségbeli országok iránti bizalmára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: miközben mintegy 30 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez, az EU-s alapokból több mint 100 milliárd euró támogatást hívott le.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!