2013. február 28., 11:562013. február 28., 11:56
2011-es számítások még 883 millióra tették az évtized közepén az extrém szegénységtől sújtott emberek számát a világon, a Világbank és az ENSZ azonban módosította előrejelzéseit. Helen Clark, az ENSZ Fejlesztési Programjának adminisztrátora és Mahmud Mohieldin, a Világbank egyik vezető tisztségviselője szerdán a kolumbiai fővárosban, Bogotában a millenniumi fejlesztési célokról tartott konferencián ismertetette az új becslést.
A millenniumi célok között az első helyen szerepelt, hogy 2015-re az 1990-es szint felére csökkenjen az extrém szegénységben élők száma. Ez ugyanakkor már 2010-re sikerült.
Az egyiptomi szakember emlékeztetett, 1990-ben a világ népességének 43 százaléka élt napi 1,25 dollárnál kevesebb pénzből, 2004-re azonban már 22,4 százalékra csökkent az extrém szegénység aránya. Rávilágított, a „törékeny” állapotban vagy fegyveres konfliktus után lévő országok számára a legnehezebb a millenniumi célkitűzés elérése. Ezekben az államokban a vezetés, a társadalom és a privát szektor közötti összefogásra van szükség az életkörülmények javításához.
Vannak országok, amelyek világviszonylatban is nagyban hozzájárultak a mélyszegénység visszaszorításához - mondta Kínára utalva Mohieldin. A Világbank szerint a távol-keleti ország 660 millió ember életkörülményeinek javításához járult hozzá. Csak a kínait társadalmat nézve a 2002-ben mért 28 százalékról (363 millió lakosról) 2008-ra 13 százalékra (173 millióra) csökkent a mélyszegénység.
Helen Clark aláhúzta: noha a millenniumi célok közül az első számút sikerült 2010-re teljesíteni, tovább kell küzdeni azért, hogy az extrém szegénységet felszámolják az éhezéssel és az alultápláltsággal együtt, és mindenki számára megteremtsék a tiszta vízhez, illetve a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jogot.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.