
Bérolló. Még mindig 180 százalékos a bukaresti és a legszegényebb megyében regisztrált átlagfizetés közötti különbség
Fotó: Pixabay.com
Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara kutatóinak elemzéséből. A Romanian Economic Monitor kutatási projekt keretében a közgazdászok a fizetések alakulását is elemezték, és kimutatták, hogy 11 megye van a leghátrányosabb helyzetben, miközben mindössze 3 megyében magasabb az átlagbér az országos átlagnál.
2024. július 30., 10:012024. július 30., 10:01
Az elmúlt évtizedben Romániának sikerült jelentősen közelítenie az európai átlaghoz számos gazdasági mutató tekintetében, beleértve a bérnövekedést is, amely nominális értékben csaknem megháromszorozódott az országban az elmúlt 10 évben: a 2013-as 1579 lejről 2023-ra 4584 lejre emelkedett az országos átlagfizetés.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdászai rámutatnak, ha az inflációt is figyelembe vesszük, szintén jelentős növekedést kapunk: az átlagbérek vásárlóereje ugyanebben a 10 éves időszakban majdnem megduplázódott – pontosabban reálértéken +189 százalékos volt a növekedés.
Ugyanakkor jelentős területi egyenlőtlenségek is tetten érhetőek – figyelmeztetnek a kutatók.
Az Economedia.ro gazdasági szakportál által szemlézett elemzésből az is kiderül, hogy a regionális egyenlőtlenségek jelentősek, és az átlagbérek eltérése regionális szinten nagy.

Tíz megyében több mint 20 százalékkal, öt megyében viszont 10 százaléknál is lassúbb ütemben nőtt a nettó átlagbér 2024 februárjára az egy évvel korábbi szinthez képest – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál.
„Fontos azonban elemezni e bérek növekedésének dinamikáját, mert ebből a szempontból a helyzet nem olyan súlyos” – húzták alá a kutatók.
Gyorsabban nőnek a bérek azokban a megyékben, amelyek amúgy is a „gazdagabbak” közé sorolhatók? – tették fel a kérdést, amelyre a válaszaik:
• Valójában mindössze három olyan megye van (Temes, Kolozs és Szeben), ahol mind a nettó bérek aktuális szintje, mind pedig az elmúlt 10 év bérnövekedése meghaladta az országos átlagot
• A főváros és két további megye (Ilfov, Argeș) átlag fölötti bérekkel rendelkezik, de a bérnövekedés az elmúlt 10 évben viszonylag lassabb volt
• Összességében egy (lassú) konvergenciának lehetünk tanúi, a megyék túlnyomó többsége ugyanis az átlag alatti bérek, de átlagot meghaladó növekedés kategóriájába esik.
• Van 25 megye – köztük Hargita, Kovászna, Bihar, Máramaros, Szilágy, Brassó, Maros, Krassó-Szörény, Beszterce-Naszód, Fehér –, ahol az átlagbérek az országos átlag alatt mozognak, de a bérek növekedési üteme az elmúlt 10 évben az országos átlag felett volt, tehát ezek a megyék, ha lassan is, de felzárkózóban vannak;
• A leghátrányosabb helyzetben az a 11 megye – erdélyi köztük mindössze Hunyad – van, ahol a bérek alacsonyabbak az országos átlagnál, és a bérnövekedés üteme is az országos átlag alatt maradt. Ezek azok a megyék, amelyeket fokozottan fenyeget a gazdasági lemaradás veszélye;
• Az öt megye és Bukarest esetében, ahol az átlagbérek meghaladják az országos átlagot, csak három megye mutat az országos átlagnál gyorsabb bérnövekedési ütemet. „Ez a három megye Szeben, Temes és Kolozs, amelyek magas növekedési potenciált mutattak, így a megyék élére kerültek a nettó átlagbérek tekintetében. Argeș és Ilfov megyében, valamint Bukarest, bár az átlagbér magasabb az országos átlagnál, a növekedési ütemük elmaradt az országos átlagtól, ami a jövőben csökkenő növekedési potenciál jele lehet” – mutattak rá az elemzés készítői.

Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
míg például 2014-ben a legalacsonyabb (Hargita) és a legmagasabb (Bukarest) nettó átlagbérrel rendelkező területi egységek közötti különbség 195 százalékos volt (1251 lej Hargitában és 2441 lej Bukarestben), addig 2024 áprilisára ez a különbség „mindössze” 180 százalékra csökkent (3739 lej Teleormanban és 6713 lej Bukarestben).
„Ugyanezt a konvergencia gondolatot támasztja alá az is, hogy a legtöbb megyében, ahol viszonylag alacsonyabbak a bérek, átlagon felüli a növekedési ráta. Természetesen a területi egyenlőtlenségek még mindig jelentősek, és a konvergenciát a hátrányos helyzetű területeken történő beruházások ösztönzésével és megvalósításával kell fokozni” – összegzett a Romanian Economic Monitor friss elemzése.

Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Ha az állam nem segít, még súlyosabb helyzetbe kerül a baromfi- és a sertéságazat is, amelyet a villany és a földgáz drágulása sújt, a pékágazatnak gondot okoz a jelenlegi árszint tartása – figyelmeztetett Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
szóljon hozzá!