Ne nyúljunk azonnal a nyúlcipőért: irreális elvárás, hogy ne legyenek válások, de a megromlott házasságok jó része megmenthető

Bíró Blanka 2019. január 30., 10:17 utolsó módosítás: 2019. január 30., 12:35

Az átalakuló társadalmi értékrendeknek, a megváltozott szerepeknek tudható be, hogy egyre inkább elfogadottá válik a házastársak válása – vélik a lapcsaládunknak nyilatkozó szakemberek. Mint rámutattak, mindebben az államnak is közvetett szerepe van, de jó hír, hogy a megromlott házasságok nagy része – akár külső segítséggel – megmenthető. Vannak viszont bizonyos körülmények, például a családon belüli erőszak, amikor a válás az egyetlen megoldás.

Már nem tabu a válás, de a családterapeuta szerint a megromlott házasságok jó része esetében is elkerülhető Fotó: 123RF

Szociológiai szempontból irreális elvárás a társadalommal szemben, hogy egyáltalán ne legyen válás házastársak között, hiszen ezt csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha minden kapcsolat mindvégig tökéletes volna – véli Veres Valér szociológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója. Az erdélyi magyar közvélekedés szerint térségünkben is egyre gyakoribbak a válások, sokan egyetértenek abban, hogy a párok manapság egyre könnyebben bólintanak rá házasságuk felbontására, ennek kapcsán arra kértük a szakértőt, vázolja lapcsaládunknak a témát a szociológus szemszögéből.

Veres Valér a párkapcsolat minőségi mutatói felől közelítette meg a jelenséget. Mint fogalmazott,

nem érdemes a válásnak csak a negatív oldalát vizsgálni, miszerint ez „nyugatról terjedő rossz szokás, szörnyű, bárcsak ne lenne egy se”.

„Szociológiai, demográfiai szempontból nem vizsgáljuk a pszichológiai tényezőket, de amikor társadalmi jelentőségű problémáról van szó, például a szociális munkásnak családon belüli erőszak miatt be kell avatkoznia, egyértelműen a válás a megoldás” – magyarázta a BBTE oktatója.

Elmondta, az elmúlt évek során nem mutatkozott nyilvánvaló trend a válások számának alakulásában, de például a házasságkötések számát tekintve egyértelmű a növekedés. Ez annak következménye, hogy a gazdasági válság után az életszínvonal növekedett, a családtámogatási politikák javultak, biztonságosabb körülmények között lehet élni, vannak munkahelyek, mobilitás, perspektíva. Hangsúlyozta, a házasságkötések és a válások tekintetében a társadalomban uralkodó értékrend a legfontosabb, amelyet a világtrendek alakítanak, összefügg a lehetséges életkörülményekkel, de az államnak is közvetett szerepe van benne.

A válás társadalmi megítélése attól is függ, hogy az állam általában mekkora segítséget nyújt a családoknak.

Ha minden feladat a családra hárul – a gyerekek, a betegek, az idősek ellátása –, akkor a felek nehezebben döntenek a házasság felbontása mellett. De ha kialakul egy jól működő szociális háló – otthoni beteggondozói szolgálat, bölcsődehálózat –, ez együtt jár értékrendbeli változásokkal is, azaz az emberek kevésbé ítélik el a válást, könnyebben elfogadják az újraházasodást, az élettársi kapcsolatot, részletezte a szociológus.

A válások országos aránya a nők és férfiak körében korosztály szerinti megoszlásban 2017-ben (forrás: Országos Statisztikai Intézet) Fotó: Látótér

Nem etnikai vagy örökölt minta a válás

Térségünkben a falvakban még mindig kevesebben válnak, mert negatívabb ennek a megítélése. A szakember szerint ezért sem szerencsés összehasonlítani az ország egyes régióit vagy általános kijelentést tenni e tekintetben az erdélyi magyarságról.

Nem lehet a rurálisabb Székelyföldet összehasonlítani például Kolozs megyével, ahol a népesség 65 százaléka városokban él. Az viszont elmondható, hogy a romániai magyarság közel fele székelyföldi, és ez is befolyásolhatja az arányokat.

„Nem etnikai vagy örökölt sajátosság, hogy válunk vagy sem, hanem például a vidéki/városi életmód befolyásolja. A románok ma már inkább városon élnek, tehát náluk megint mások a mutatók” – részletezte Veres Valér. Hozzátette, társadalmi szempontból az a fontos, hogy legyen elég gyerek, „különben kihalunk”. Európában egyébként ott születik több gyerek, ahol az élettársi kapcsolatot inkább elfogadják, nem ritka a válás, de az újraházasodás sem.

Lazultak a külső elvárások

Új kihívások, új lehetőségek jelentek meg életünkben, felbomlottak a zárt közösségek, ahol a külső elvárások szabályozták az életet és gyakran tabu volt a válás, sokan pedig olyan kapcsolatban is benne maradtak, amely valamelyik félnek egyáltalán nem volt jó – magyarázta a jelenséget egy másik szempontból Balázs Réka sepsiszentgyörgyi családterapeuta. Rámutatott, mára lazultak az elvárások, elfogadottabbá vált a válás, az élettársi kapcsolat, sőt az is, ha az egyik fél egy harmadik személlyel lépett félre. „Ezért ma már mindenkinek egyéni felelőssége, hogy jó házasságban éljen, a külső kontrollt fel kell váltania a belső döntésnek, a tudatos elköteleződésnek” – hangsúlyozta.

A családterapeuta szerint mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogy a házasságban van jó és rossz is, vannak rosszabb időszakok, amelyeken igyekezni kell túllépni. Divatos megközelítés, hogy a problémákat meg kell oldani, de ennek lehet olyan változata is, hogy meg kell tanulni a problémákkal együtt élni.

Ha a páromnak vannak olyan szokásai, amelyeken nem tudok változtatni, lehet, inkább azon kell dolgoznom, hogy azokat elfogadjam”

– magyarázta.

Az 1000 lakosra jutó válások száma 2017-ben (forrás: Országos Statisztikai Intézet)

Nem a házasságtörés az elsődleges ok

Minden házasság annyira boldogan indul, hogy egy idő után már csak lefelé mehet, egy idő után jelentkeznek a gondok, a hatalmi harcok, de a szakember szerint ettől nem kell megijedni. „Ha valaki ilyenkor kiszáll, úgy jár, mint a szurkoló, aki elhagyja a lelátót, ha csapata vesztésre áll: lemarad a fordulatról, a győzelemről. A kommunikáció sokat segít, de ennek hatását is túlértékeljük. Mindenképpen érdemes tudatosan törekedni arra, hogy időt és keretet találjunk a beszélgetésre, az együttlétre” – mondta a családterapeuta. Arra is kitért:

jellemzően csak mítosz, hogy a válás házasságtörés miatt következik be, általában épp a kapcsolat elhidegülése vonzza be a harmadikat. Ez nem feltétlenül jár válással, mert ha a házastársak tudnak ezen dolgozni, segítséget kérnek, akkor áthidalható, sőt sok példa van arra, hogy ha feldolgozzák a problémát, jobban élnek, mint korábban.

A válás oka lehet az is, hogy a tökéletes párt keressük, és elvárásaink annyira illuzórikusak, hogy a hús-vér ember ebből csak vesztesként kerülhet ki, hiszen senki sem tökéletes. „A nagycsalád felbomlott, mindent a társunktól várunk el: legyen megértő, intellektuálisan is társunk, jó szerető, de mi sem vagyunk felkészülve arra, hogy ezt megadjuk. Nagyobb az egyéni felelősség, többet kell tanulnunk a párkapcsolatokról, hogy ne essünk rögtön kétségbe és ne kössük fel a nyúlcipőt” – javasolta Balázs Réka.

Az is negatív hatással lehet egy házasságra, ha a szülők nem fogadják el gyermekük választottját, folyamatosan megjegyzésekkel mérgezik a kapcsolatot.

„Egy ideig dacolunk a szüleinkkel, de amikor a kapcsolat elindul a görbén lefelé, megjelenhetnek az önbeteljesítő jóslatok, hogy »anyukám megmondta«” – mutatott rá a családterapeuta. Arra is kitért, sok veszekedés forrása lehet, ha a családi minta miatt a férj, a gyerekek nem veszik ki részüket a házimunkából, a felelősségből. „Kutatások bizonyítják, hogy ahol a férj kiveszi részét a házimunkából, jobb a házasság, a szexuális élet. Az előjáték kezdődhet a konyhában” – jegyezte meg Réka. Ugyanakkor a munkahelyi feszültségek is gyakran otthon csattannak, illetve a munkahelyi és virtuális kapcsolatok veszélyeztethetik a házasságot, hiszen egy kívülálló könnyebben lehet megértő.

Amikor a válás az egyetlen megoldás. A családon belüli erőszak egyértelműen indokolttá teszi a házasság felbontását Fotó: Barabás Ákos

Válni is felelősen kell

John M. Gottman párkapcsolati kutató és terapeuta kutatásai bizonyítják, hogy egy jó házasság 4–8 évvel meghosszabbíthatja az ember életét, hiszen jobban működik az immunrendszer, de ez fordítva is igaz, a betegség jelezhet párkapcsolati problémákat. Gottman azt mondta,

kifizetődőbb a házasságba befektetni, mint futógépekbe

– idézte a szakembert Balázs Réka. Hozzátette, a jó hír az, hogy a megromlott párkapcsolatok 70 százaléka terápiával még megmenthető, hiszen gyakran csak tehetetlenségében fenyegetőzik válással valamelyik fél. Vannak azonban olyan körülmények, amikor nincs más megoldás, ilyen a családon belüli erőszak, az óriási feszültség megléte vagy a függőség. Az utóbbi években pedig egyre többen kérnek segítséget ahhoz, hogy úgy tudjanak elválni, hogy a lehető legkevésbé sérüljenek, a lehető legkevesebb sérülést okozzák a másiknak és a gyerekeknek. „Ebben is sokat tudunk segíteni, hiszen nem mindegy a gyerek szempontjából, hogy miként válunk: felelős felnőttként vagy dobálózó háromévesként” – szögezte le a családterapeuta.

A hosszú házasság titka

Az átalakuló tendenciák és változó értékrendek ellenére természetesen ma is vannak pozitív példák: a 65 éves Fazakas Gyula és 63 éves felesége, Irén például 45 éve házasok, és úgy látják,

az alkalmazkodókészség, a szeretet és a humor a hosszú házasság titka.

Az évek során voltak veszekedések, de le is tisztultak a szerepek, a nagy döntéseket a férj hozza meg, a hétköznapokat a feleség irányítja. Soha nem gondoltak arra, hogy a válás bármire is megoldás lenne, mindig közösen próbáltak továbblépni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat