Az Országházról készített dokumentumfilm időutazásra hívja a nézőket
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Különleges dokumentumfilmet tűz műsorra augusztus 20-án a Duna: Az ország háza című alkotás nézői felfedezhetik a Parlament építészeti, iparművészeti gazdagságát, és eddig nem ismert részleteket is megtudhatnak a monumentális épületről és annak történetéről.
2024. augusztus 13., 16:262024. augusztus 13., 16:26
2024. augusztus 13., 16:592024. augusztus 13., 16:59
Százhúsz éve épült meg Budapest és az ország egyik leghíresebb épülete, amely évről évre az augusztus 20-i ünnepségsorozat egyik főszereplője: reggel a Kossuth téren vonják fel a nemzeti lobogót, napközben a látogatók előtt megnyitják a Parlamentet, amelynek Duna felőli és déli homlokzata idén is különleges fényfestést kap majd.
A látványos alkotást – amelyet a Budamount Film készített az Országház Filmműhely együttműködésével és a Nemzeti Filmintézet támogatásával – idén júniusban mutatták be a Parlamentben, majd a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon. A nézőket a felvidéki magyar származású, többek között A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath kalauzolja végig az épületen – számos olyan részletet is megtudhatunk, amely nemcsak a nemzetközi közönség, de a hazai nézők számára is újdonság.
A filmből kiderül például, hogy a jelenlegi épületnél jóval kisebb, neoklasszicista vagy neobarokk, sőt akár keleti palotákat idéző neobizánci parlament is állhatna a Duna partján, az 1881-ben meghirdetett tervpályázatra ugyanis tucatnyi pályázat érkezett, amelyek közül végül Steindl Imre neogótikus stílusú, monumentális épületének terve nyert.
és mivel töltötték mindennapjaikat a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkezett, fűtetlen vagonokban tengődő családok gyerekei, akiket az 1920-as évek elején a téli hónapokban a Parlament üres helyiségeiben szállásoltak el. Megkereshetjük annak a golyónak a nyomát, amellyel egy feldühödött képviselő próbálta kioltani Tisza István későbbi miniszterelnök életét, megnézhetjük azt a tízmázsás vörös csillagot, amelyet hosszú évtizedek után 1990-ben távolítottak el a Parlament kupolájának csúcsáról, és az is kiderül, mit mondott Freddie Mercury, amikor 1986-ban a Dunán hajózva megpillantotta a monumentális épületet.
„Időutazásra hívjuk a nézőket. Amikor Ema Horvath belép az Országházba, nemcsak magát az épületet, hanem a magyarság történelmét is végig tudja járni, hiszen
– mondja Somogyi György forgatókönyvíró, kiemelve: kihívást jelentett úgy megmutatni történelmünk fordulópontjait, hogy azok a külföldi közönség számára is érthetőek legyenek.
A nézők az Országházról készített archív felvételek mellett szakértőkkel, többek között Keserü Katalin, Nógrádi-Kerekes Margit és Rozsnyai József művészettörténésszel, Lukács Józseffel, az Országház főépítészével, Hermann Róbert történésszel készített interjúk részleteit is láthatják. A különleges dokumentumfilm készítéséhez emellett nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használtak, amelyekkel az épületnek olyan pontjait is meg tudják mutatni, amelyeket még soha senki nem látott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!