A nyugati társadalom az iszlám ellenségképe

– mutatja be a tanulmányt a V4 Hírügynökség.

„Ez a jelentés nem csupán tudományos elemzés, hanem figyelmeztető jelzés is” – mondja Ferdinand Haberl, az intézet helyettes igazgatója. A jelentés rámutat arra, hogy „az extremitás, az ideológiák és a globális konfliktusok milyen erősen érintik országunkat”. „A szélsőség nem marginális téma, mert jelen van a társadalmunkban” – folytatja Haberl.

Az éves jelentés egyértelművé teszi, hogy a vallási motivációjú szélsőségesség a „transznacionális dinamikák” részévé vált.

A közel-keleti konfliktusok átterjednek Európára?

Az első alapvető megállapítás az, hogy a konfliktusok – például a Szíriában vagy Afganisztánban dúló zavargások –

Az Aszad-rezsim bukása Szíriában és a kormány hatalomátvétele az iszlamista HTS szövetség által – amelynek élén az exdzsihádista Ahmed al-Schaara áll – Ausztriában is tüntetésekhez és ellenségeskedéshez vezetett a különböző szíriai kisebbségek között. „Ez hatással van az együttélésre, és a politikai iszlám szereplői tudatosan felhasználhatják a helyi társadalmak polarizálására. Ez azt is eredményezi, hogy az ezekből a régiókból származó kisebbségek nyomás alá kerülnek” – mondta Lisa Fellhofer, a dokumentációs központ igazgatója.

Az iszlamista YouTuberek és influencerek a gázai háború kapcsán lázítottak. Ezáltal a szélsőséges propaganda Ausztriába és Európába is átterjedt. A szélsőséges csoportok célzottan használták a nemzetközi konfliktusokat, hogy Európában, többek között Ausztriában mozgósítsák a fiatalokat.

Közös ellenségkép: a Nyugat

Egyre nagyobb ideológiai összefonódás van az iszlamista szereplők – egyesületek, mecsetek vagy influencerek – között. A Nyugat és a szekuláris társadalom az összes iszlamista csoport közös ellenségképe. Fellhofer hangsúlyozza, hogy „különböző határokon átívelő ellenállás van a Nyugat ellen”.

• Harmadik fő pont az iszlamizmus erősödése az online világban.

• „A radikális üzenetekkel rendelkező influencerek elnyomják a differenciált hangokat” – mondja Haberl.

• Az egyes csatornák nevei: „Generation Islam”, „Realität Islam” vagy „Muslim Interaktiv”. Itt egyszerű válaszokat adnak komplex kérdésekre.

„Nyugat-ellenes, érzelmileg töltött tartalmak”

Az iszlamista influencerek, imámok és csoportok, akik erőteljesen jelen vannak a közösségi médiában, egyre gyakrabban egyesülnek közös tevékenységek, például a muszlimok állítólagos diszkriminációja és elnyomása elleni tüntetések céljából. Hálózati találkozók is zajlanak. Ez azt mutatja, hogy az online és az offline világok között összefonódás van.
Ezen túlmenően az „iszlamizmus jelensége” is változik. Elmozdul a vallási nyelvtől és a teológiai tartalmaktól is. Helyette növekszik az érzelmi töltés, valamint a politikai iszlám összefonódása a nacionalizmussal és az identitás kérdéseivel.

– mondja Mouhanad Khorchide, a DPI tudományos tanácsadó testületének elnöke.

Iszlám: egyre fiatalabbak radikalizálódnak

A jelenség a tisztán intellektuális, vallási vitától az érzelmi identitás felé tolódik el. Emellett a radikalizálódó személyek egyre fiatalabbak – gyakran csak 13 vagy 14 évesek. A jelentés megállapítása szerint a közösségi média döntő szerepet játszik a toborzásban.

„A német nyelvterületen több mint 100 tanszék foglalkozik a jobboldali szélsőségességgel, de egy sem az iszlamizmussal vagy a politikai iszlámmal” – fogalmaz a tanulmány. Ezért a német nyelvterületen jelentős kutatási hiányosságok vannak az iszlamizmus komplexumával kapcsolatban.

Betiltani a Muszlim Testvériséget?

Az exxpress című portál megkérdezte az intézet munkatársait, hogy üdvözölnék-e, ha Európában terrorista szervezetként minősítenék az iszlamista Muszlim Testvériséget. Nemrég Marco Rubio amerikai szenátor kijelentette, hogy az Egyesült Államokban jelenleg folyik ez a minősítési folyamat. „Ez valószínűleg nehézséget fog jelenteni” – válaszolta a kutatást készítő intézet egyik munkatársa.

A Muszlim Testvériség legálisan működik, és tudatosan törekszik céljainak erőszakmentes elérésére. Ferdinand Haberl azonban hozzátette:

Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az ideológia a korlátozások és besorolások ellenére tovább terjed, és már régóta megvetette a lábát olyan csoportokon kívül is, mint a Muszlim Testvériség.

A téma „határozottan” releváns európai szinten

Fellhofer az online médiának így nyilatkozott: „Jogi szempontból tisztában kell lenni azzal, hogy a Muszlim Testvériséget terrorista szervezetként besorolni nehezebb lesz, mint egy olyan szervezetet, amely fizikai terrorra, például gyilkosságokra szólít fel Európában. Egy szervezet, amely részt vesz a jogrendszerben, és így halad előre az intézményekben – ez nehezebb lesz. Meg kell vizsgálni, hogy megsértik-e az alapvető jogokat, vagy megpróbálják-e felülírni az Európai Emberi Jogi Egyezményt.” A téma „határozottan” releváns európai szinten, mert a politikai iszlámnak határokon átnyúló szereplői és hálózata van.