Németországi johannita nővérek kezdeményezték a bizonytalan sorsú kegytárgyak átmentését Magyarországra, Erdélybe és a Kárpátaljára
Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata
A Johannita Rend Magyar Tagozatának segítségével különleges „mentőakciót” szerveztek a Nyugat-Európából érkező kereszteknek és kegytárgyaknak. Németországban a hívektől elhagyott egyre több templom és kolostor berendezése kerül veszélybe, amelyeket magyar egyházi szervezet próbál megmenteni. Több kegytárgyat erdélyi gyülekezeteknek adományoznak.
2024. május 02., 11:112024. május 02., 11:11
2024. május 02., 19:042024. május 02., 19:04
Több mint 150 feszületnek és szobornak talált új otthont a Johannita Rend Magyar Tagozata. Az alkotások korábban németországi templomokat, kolostorokat és kórházakat díszítettek, ám sorsuk az elmúlt időszakban bizonytalanná vált – a feszületeket végül magyarországi, erdélyi és kárpátaljai családok, gyülekezetek, iskolák és kollégiumok fogadták örökbe.
„Néhány évvel ezelőtt egy német johannita társunk mutatott egy fényképet, amelyen egy három-négyszáz éves, barokk pietà szobor volt látható. Az alkotás korábban egy olyan németországi templomban állt, amelyet már nem használt gyülekezet, ezért a szobor sorsa bizonytalanná vált.
– idézi fel az első, Németországból érkező szobrok történetét Tomcsányi Csilla, a magyarországi johanniták hölgycsoportjának tagja. Pár hét múlva a német johanniták az alkotást – több feszülettel és egy Szűz Mária-szoborral együtt – eljuttatták Magyarországra.
A Johannita Rend Magyar Tagozata a 900 éves rendi parancsnak megfelelve – a hit védelme és a rászorulók támogatása – olyan „örökbefogadókat” keresett, akik vállalták, hogy imádkozni fognak a feszület alatt. Az első kegytárgyaknak és feszületeknek hamarosan új otthont találtak: a Szűz Mária-szobor a fóti plébániára került, a pietà pedig egy magánkápolnában kapott helyet. Később egyre több feszület érkezett Németországból, többek között a Boden-tó melletti nagy, évszázadokon át ferences nővérek által lakott, mára átalakított kolostorból, nemrég pedig egy németországi kórházból kaptak 30-40 keresztet. Tomcsányi Csilla becslése szerint a johanniták 150-170 feszületnek kerestek és találtak új helyet az elmúlt években.
Számos Jézus-kereszt erdélyi közösségekhez került
Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata
A művészeti alkotásként is értékelhető faragványokat különböző magyarországi egyházi közösségek, oktatási intézmények és családok fogadták örökbe. A tokaji Béres Szőlőbirtok kápolnáját, a bikoli Reviczky-kúria templomát és több erdélyi kápolnát is olyan kereszt díszíti, amely a johanniták segítségével talált új otthonra, de egy budapesti katolikus kollégium szobáiban, az Országúti Ferencesek egyik hittantermében, egy bakonyi lelkigyakorlatos házban, a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templomban, valamint a lőcsei katakombakápolnában is találunk Németországból származó feszületet. Kárpátalján olyan közösségek fogadhattak örökbe egy-egy keresztet, akik új imádkozóhelyet, házi kápolnát hoztak vagy hoznak létre, és ott havonta együtt imádkoznak.
„Mindenki személyesen választhatta ki azt a feszületet, amely megszólította – hiszen a keresztekről más-más Krisztus-arcok néznek le. Különösen megérintett annak a Szűz Mária-szobornak a története, amelyet egy kedves katolikus ismerősöm fogadott be. Nem sokkal később elmesélte, hogy
– mondja Tomcsányi Csilla.
Bár a magyar reformátusok templomaiban, szakrális-liturgikus tereiben nem találunk feszületeket, a németországi kegytárgyaknak és kereszteknek mégis az egyetlen protestáns lovagrend magyar tagozata keresett új otthont. A johanniták 900 éves történetében az ökumené mindig fontos szerepet játszott, soha nem szakadt meg például a kapcsolat a közös gyökerekkel rendelkező protestáns rend és a katolikus máltai lovagok között – a mai napig kölcsönösen elismerik és a támogatják egymás munkáját.
Mindenki személyesen választhatja ki azt a feszületet, amely megszólítja
Fotó: Johannita Rend Magyar Tagozata
A magyar johanniták nemrég lezárult karitatív projektje is erről a nyitottságról, ökumenikus együttműködésről árulkodik. A Johannita Segítő Szolgálat az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan támogatja a kárpátaljai intézményeket és családokat, az elmúlt hónapokban pedig a helyi közösségek életében fontos szerepet játszó református lelkészeket és görögkatolikus papokat is adományokkal segítették.
Az SOS – Save our Servants, vagyis „Óvjuk meg szolgálóinkat” projekt keretében összesen 61 kárpátaljai református lelkésznek és 250 görögkatolikus papnak juttattak el egy-egy csomagot azért, hogy akkor is el tudják látni családjukat, ha krízishelyzetbe kerülnek.
A beérkezett pénzadományokból megvásárolták a szükséges árut, családonként összecsomagolták, kisteherautókkal átvitték a határon és segítettek a szétosztásban – ezzel a kezdeményezéssel is igyekeztek köszönetet mondani a lelkészek hűséges szolgálatáért. A projekt lebonyolításában a johannita lovagok és családtagjaik, barátaik, önkéntesek, egy amerikai alapítvány munkatársai, valamint a Beregszászi Máltai Szeretetszolgálat is részt vett.
Helmeczi-Szabó Fruzsina
A Johannita Rend Magyar Tagozata
A betegek, a gyengék, az elesettek segítése és a keresztény hit védelme – közel 900 éve harcolnak ezekért az eszmékért az egyetlen protestáns lovagrend tagjai. A johannita és a máltai lovagrend közös elődje, a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend 1099-ben jött létre, tagjai betegek, sebesültek ápolását végezték. Az oszmán terjeszkedés miatt a 12. században katonai-betegápoló renddé vált, a jeruzsálemi királyság egyik komoly haderejének számított. A rend a reformáció idején kezdett kettéválni – a lovagok egy része a protestáns hitre tért át. A protestáns ág tartotta meg az eredeti johannita nevet, míg a Szent János-rend katolikusnak maradt másik ágát a mai napig a máltai lovagok alkotják.
Magyarországon már a 12. században megjelentek a johannita lovagok, akik számos ispotállyal, várral rendelkeztek, de a török hódítás után szerepük kisebb lett. Hivatalosan csak 1924-ben ismerték el ismét a Johannita Rend Magyar Tagozatát, amelynek a második világháború kitörésekor már több mint száz tagja volt. 1946-ban a rend működését betiltották, a johanniták emigrációban működtek tovább, csak 1992-ben térhettek vissza Magyarországra, ám segítő szolgálatuk már 1989-ben megkezdte működését, és azóta is segít a rászorultakon.
Bár Franciaországban gyakoriak a keresztényellenes cselekmények, március a szokásosnál is drámaibb volt, írja gyűjtésében a párizsi Gatestone Institute, amely nemrég kiadta új jelentését. korábban írtuk
Tomboló keresztényellenesség: napi rendszerességgel templomokat és sírokat gyaláznak meg az iszlamisták Franciaországban
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!