
Kevés a kimondottan kézműveseknek szervezett vásár, a Kolozsvári Magyar Napok jó alkalom a bemutatkozásra
Fotó: Nánó Csaba
Az utóbbi évek tapasztalata szerint ma már keresettebbek a természetes, kézzel előállított termékek, mint a különféle olcsó bóvlik. A kézművesmesterség szépségeiről a szilágysági születésű Papp Geraldine Réka beszélt lapunknak.
2022. március 25., 10:392022. március 25., 10:39
A Szilágyság Erdély egyik szűkebb tájegysége, amelynek igencsak veretes múltja van. A Kraszna partja egyben a Báthory-család bölcsője, a dombokon szőlő terem, gyümölcsösökbe botlik az ember lépten-nyomon.
Talán azért is van ez így, mivel a gyönyörű táj, a hegyek, völgyek, fenyvesek, a csendesen csordogáló folyó alkotásra készteti az itt élőket, legyenek hivatásos művészek vagy olyanok, akik kezei alól szebbnél szebb kézműves termékek kerülnek ki.
Szilágysomlyón – amely a megyeközpont Zilah után a második legnagyobb városa a Szilágyságnak – már a 19. század második felében Kaszinó Egylet működött, később Polgári Olvasókör és Iparos Olvasó-egyesület, amelyek a kultúra terjesztésére voltak hivatottak. A városban gazdag hagyománya volt az éneklésnek, és az 1800-as évek elején már színielőadásokat is láthattak az arra kíváncsiak.
A város sok neves embert számon tart szülöttei között. Csak a Báthoryak öt fejedelmet adtak Erdélynek, de itt született P. Szathmáry Károly író, Gáspár Ferenc, Bölöni György, Ady barátja és életrajzírója, Mártonfi Lajos geológus, természettudós, Berényi Ádám, a kolozsvári egyetem közgazdaságtan tanára, Nyiszli Miklós, az auschwitzi borzalmak orvos-írója, és itt játszódik Mester Zsolt gyermekkori élményekre alapozó Koppantó című regénye. A Magura alatti táj a képzőművészekre is hatással volt. Innen indult, majd Los Angelesben alkotott Fodor Levente festőművész, Mózes-Finta Edit grafikus-, festő- és fotóművész, Szász Dórián festőművész, a szilágysomlyói kötődésű, Magyarországon tavaly decemberben elhunyt Katona György művészpedagógus, akinek képein leginkább megelevenedik a város régi hangulata. Szilágysomlyón élt és alkotott sok műkedvelő képzőművész is: Mircea Breban jogász, Hajdu Attila fogorvos, Sallay Károly tanár, Vida János fotóművész.
Fotó: Nánó Csaba
E történelemtől átitatott szilágysági tájon, a somlyói Báthory-vár szomszédságában látta meg a napvilágot Papp Geraldine Réka kézműves is. Korán megtanulta, hogy semmit sem adnak ingyen, mindenért meg kell dolgozni. Nagyszülei nevelték, a nagymama szigorúsága arra késztette, hogy sok mindent maga végezzen, küzdjön meg a hétköznapokkal. Korán felismerte, hogy van tehetsége apróbb tárgyak előállításához, ráállt a keze a varrásra, hajlítgatásra és egyebekre, melyek nélkülözhetetlenek a kézműves termék előállításához.
Ezáltal ő egy kis zsebpénzhez jutott, barátnői pedig büszkén viselték az általa készített bizsukat és egyéb csecsebecséket.
A kommunizmus éveiben a fiatalok nem igazán jutottak hozzá ékszerekhez és más díszekhez, így akinek volt kézügyessége, nagy becsben állt diáktársai körében. Réka akkoriban inkább kikapcsolódásként tekintett a kézműves munkára, mint kereseti lehetőségként. Ahogy mondani szokás, összekötötte a hasznosat a kellemessel. Egy Magyarországon tett látogatásakor Papp Réka nagynénjétől megtanulta a makraméfonás alapvető csomózási módszereit. Innen aztán komolyabbá váltak a dolgok: kézműves versenyeken indult, országos elismerésekben részesült. Több tárlaton is részt vett, és abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a kiváló somlyói fotóművésszel és festővel, Hajdu Attilával közösen állíthatott ki. Makraméi, virágtartó fali díszei már annak idején eljutottak külföldre is, többek között Franciaországba, Írországba, Németországba, Angliába vagy a távolabbi Új-Zélandra, az Egyesült Államokba és Kanadába.
Fotó: Nánó Csaba
Réka érdekes módon talált rá az agyagra, amiből aztán különféle ékszereket készített. „Nagyapámmal hordtuk be a szenet, a szén között nagyon sok agyagrög is volt. Ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy mennyi mindent lehet készíteni ebből. Elkezdtem gondolkodni azon, mit tudnék kezdeni vele, és
– meséli a kézműves. Ismerősök, kollégák körében nagy sikere volt, nemrég találkozott egy hölggyel, aki a mai napig hordja a nyakéket, amit jó három évtizede vásárolt tőle. Nagyobb jövője azért nem lett munkájának, mert túl költségesnek bizonyult, égetőkemencére és egyéb nélkülözhetetlen hozzávalóra sem helye és főleg anyagi fedezete nem volt.
Úgy döntött, olcsóbb módszerekhez folyamodik, így maradt a makramézás, amihez spárga, fonal, kreativitás és ügyes kezek kellettek. Sosem dogozott minta után, a fejéből pattantak ki az ötletek, a modellek.
– állítja Papp Réka. Nem csak a felnőttek örvendenek Réka munkáinak, pár éve készített egy macit ismerőse kisfiának, a gyereknek azóta sem esik ki a kezéből a játéka. „A család sokat utazik, így az általam kötött mackó már bejárta a fél világot” – mondja mosolyogva a kézműves.
Fotó: Nánó Csaba
Családi okok miatt Papp Réka a 2000-es évek közepén külföldre ment dolgozni, de a kézművességgel ott sem hagyott fel. Munkája is változatosabb lett, horgolt, font, varrt, rátalált a „bagolykorszak”, ahogyan Réka nevezi ezeknek a figuráknak a készítését. Bagolyformájú kulcstartókat, faliképeket, játékokat készített, kiszíneződött és szélesebb lett a művészi paletta, a külföldiek pedig nagyra értékelték kézműves alkotásait.
A kényszer szülte több éves külföldi munkavállalás után Réka visszatért szülőföldjére, majd Kolozsvárra költözött. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Pásztor Krisztinával, aki már némileg ismert kézművesként járta a vásárokat, elsősorban levendulából előállított készítményeivel. A találkozásból nem csak barátság, de munkakapcsolat is született. A levendulát termesztő Krisztina biztosítja a nyersanyagot, Réka különféle levendulával töltött tárgyakat készít. Közben létrehozott egy közösségi oldalt is PaGe Art néven, ahol az érdeklődök megtalálják munkáit. Réka és Krisztina a tudatos életmód, az újrahasznosítás és a környezetbarát megoldások hívei: „nagy szeretettel készülnek a munkák, megelégedést jelent nekem is, ha klienseimnek örömöt szerzek termékeimmel”. És hogy miért pont a levendula? A kézművesnek erre határozott válasza van:
Ezek kizárólag természetes anyagokat tartalmaznak, melyek használnak a testünknek, és nem ártanak, mint a kémiai szerekkel teli ipari gyártmányok”. Ugyanakkor a levendula kellemes illatával lelket lehel az élettelen tárgyakba.
Fotó: Nánó Csaba
Kézműves vásár amúgy sincs túl sok, de az elmúlt két évben, a járvány idején, szinte teljesen elmaradtak. Papp Réka reméli, hogy eljön az idő, amikor a kézművesnek is értékelik a munkáját, hiszen a vevő nem egy tucatárut vásárol tőle, munkájában benne van egy darab a lelkéből, az egyéniségéből, ami minden darabot egyedivé és különlegessé tesz.
„Remélem, hogy egyszer a kézművességből is meg lehet majd élni, hiszen nincs annál csodálatosabb dolog, mint azzal foglalkozni, amit az ember nagyon szeret” – osztja meg velünk gondolatatit Papp Réka kézműves.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
szóljon hozzá!