Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

CFR: kolozsvári siker, bukaresti hallgatás

2022. november 04., 18:052022. november 04., 18:05

Elképesztő, hogy a bukaresti sportsajtó mennyire elfogult… és rosszindulatú. Azt már megszokhattuk, hogy amennyiben a három fővárosi csapat (Dinamo, FCSB és Rapid) háza táján bármi is történik, az azonnal megjelenik – tévében és világhálón egyaránt. És nem csak sportszakmai szempontból. Mert ha az egyik futballistának a felesége gumipapucsban szaladt ki az üzletbe, a piperai juhász kikönyökölt az erkélyén, a „kutyák” stadionja romokban hever – ez mind érdekesebb hír, mint amikor a Sepsi legyőzi az egyik erős craiovai együttest (esetleg fordítva), vagy a CFR például nemzetközi kupamérkőzést vív.

Nemrég az FCSB tíz gólt kapott két mérkőzésen egy szinte ismeretlen dán csapattól, a kolozsvári együttes viszont oda-vissza verte a nagy múltú Slavia Prágát, amely a Konferencia Liga G csoportjának legerősebb csapatának számított. Az egyik bukaresti tévéadón pedig nemhogy megdicsérték volna a vasutas klubot, hanem ellenkezőleg: a bemondó, miközben azon siránkozott, hogy az FCSB ismét dicstelenül távozik a csoportkörből, képes volt a következőt mondani: „a szégyen annál nagyobb, mert a Kolozsvár képes volt megverni a cseheket”. Dehogy örvendett, kérem, mintha szomorkodott volna. S ez a hozzáállás rí le minden egyes sportadóban szereplő műservezetőről, riporterről…s nagyjából ez olvasható ki szinte mindegyik cikkből, amely a sportportálokon megjelenik. Ha egyáltalán megjelenik.

Tegnap például a fellegvári alakulat tíz pontot gyűjtve csoportmásodikként jutott tovább csoportjából 1-0-s győzelmet aratva a kosovói Ballkani felett. Szinte lélekszakadva rohantam haza a stadionból, hogy no lám, mit fognak most mondani a tévében. Végigzongoráztam az összes kanálist…és semmit sem találtam. A sportadók kézilabdát és teniszt közvetítettek, hírösszefoglalókat és régi mérkőzéseket ismételtek. Egészen addig, amíg az FCSB mérkőzése kezdődött. Akkor rögtön adásba kerültek az egykori börtöntöltelék–tulajdonos „szolgái”, és ajnározni kezdték a fővárosi alakulatot, amely végül a londoni West Ham tartalékcsapatának cseréitől és ifijeitől háromgólos vereséget szenvedett.

A vasutasok mérkőzésének lefújása után egyetlen romániai sportadó sem ejtett egy szót sem arról, hogy a CFR ismét megérte a kupatavaszt.

Csupán a volt katonacsapat mérkőzését követően tértek rá a kolozsváriak sikerére a fellegvári meccs után több mint két és fél órára – természetesen a bukaresti meccs „elemzése” közben. Merthogy szinte minden bukarestinek tüskeként szúrja az oldalát a kolozsváriak újabb bravúrja. Akik nem mellesleg mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa Ligában, mind pedig a Konferencia Ligában rekorderként vannak számon tartva, mint a legtöbb pontot gyűjtött romániai csapat.

De hát kit érdekel ez? Ha a CFR-ről van szó, akkor – ha nem is a gyűlölet, de legalábbis – a közömbösség vagy a lekicsinylés hangján kell beszélni róla. Mert egyesek szerint „magyar csapat”, holott a tulajdonos már rég nem Pászkány Árpád, és sem a szakmai stábban, sem pedig a pályán nincs egy magyar sem. Úgy tűnik, a klub egyetlen „hibája” az, hogy Romániában a legrégebbi együttes, s még az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakult. De hát úgy látszik, ez épp elég arra, hogy a csapatot semmibe vegyék, érdemeit elhallgassák, nemzetközi eredményeit minimalizálják. Talán a legkiegyensúlyozottabb véleményt Decebal Rădulesu bukaresti újságíró mondta el már éjfél után az egyik sportadón:

Idézet
ha több tízezer szurkoló szomorúságát próbáljuk vigasztalni, akkor az FCSB-ről kell beszélnünk, ha viszont sportszakmai szempontból nézzük a dolgokat, akkor a csütörtök a CFR estje”.

Nos, tegnap valóban a CFR-szurkolók estje volt, s remélhetőleg még sok hasonló lesz a következő években. Annak ellenére, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester csupán a nacionalista, kimondottan magyarellenes U-t élteti és közpénzen keményen támogatja. De hát ez már egy másik történet.

Jelenleg maradjunk annál, hogy hajrá CFR, hajrá KVSC!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Miért félnek a kettős állampolgároktól?

Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.

Páva Adorján

Páva Adorján

Kényelmi illúziónknak vége: energiabiztonságunk a Dunának megy

A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.

Hirdetés