Cserey Both Zsuzsának a néptánc mellett a nemezelés is szenvedélye
Fotó: Both Zsuzsa archívuma
Cserey Both Zsuzsa életét a néptánc szeretete és oktatása tölti be. 1996 óta foglalkozik táncoktatással, kezei között minden korosztály megfordult. A néptánc mellett szenvedélye a nemezelés. Többek között a nemezkészítésről, a varázslábbelikről és a nemez gyógyító erejéről beszélgettünk.
2022. november 18., 18:402022. november 18., 18:40
– A gyakorlatban mit jelent a nemezelés?
– Nemez szavunk több ezer éves múltra tekint vissza. Ősi mesterséget foglal magába a technika, amely egyidős az állati szőr felhasználásával. Mégis az alig kétszáz éves filc szavunk vált ismertebbé, amely a nemezelés ipari változatának a neve. A nemezelés során a laza, állati szőr víz és gyúrás hatására kemény, elnyűhetetlen anyaggá áll össze. Egyszerűen fogalmazva összegubancolódott szőr.
Édesapám falusi gyermekként szőrlabdát állított elő. Elmesélése szerint az istállóban kifésülték, levakargatták a marhákról a szőrt, és a tenyerükben, köpdösve csombolyították szőrlabdává – vagyis nemezlabdává. Ilyen egyszerű a technika, ám a végtelenségig fejleszthető, alakítható.
Fotó: Both Zsuzsa archívuma
– Hogyan került a nemezkészítés világába?
– Válaszúton, a Kallós Alapítvány szervezésében 2000-ben kerültem közelebbi kapcsolatba a nemezeléssel, amikor játszóházvezetői képzésen Vidák István és Nagy Mari voltak a meghívottak. Több évtizedes feltáró munkájuknak köszönhetjük a nemez mai, egyre szélesebb körben történő elterjedését. Sokat kísérleteztünk a különböző szálvastagságú gyapjúkkal, számos használati tárgyat állítottunk elő. 2006-ban indult a magyarországi Nádudvaron először textil- és nemezművész szakképzés. Két éven át tanulhattam Árvai Anikótól és Vetró Mihálytól, akik azóta is példaképeim.
– Mit lehet nemezből készíteni?
– Majdnem mindent. Számomra nagy segítség volt anyaként ennek az anyagnak az ismerete. Kísérletezhettem az óvodai, iskolai szereplésekre, farsangi előadásokra, szinte mindig ehhez az anyaghoz nyúltam, ha valamilyen jelmezt vagy kelléket ki kellett találni.
és még sorolhatnám, mert igazából csak a fantáziánk szab határt.
Fotó: Both Zsuzsa archívuma
– Milyen módszerrel készülnek a nemezből készített alkotások?
– Nemezelésnek többnyire a vizes módszerrel előállított nemezkészítést nevezik, de sokan a szárazon, nemezelőtűvel való munkát is nemezelésnek mondják, ami korántsem olyan tartós és időtálló. Ezek többnyire dísztárgyak. A nemez nagy előnye, hogy a jól meggyúrt nemeztakaró akár 50 éven keresztül is használható, ha időről időre újragyúrjuk. Nemezelés során több, egymásra merőleges gyapjúréteget kell lerakni, majd összesimogatni és erősre tömöríteni. Ha üreges tárgyat készítünk, akkor egy megfelelő formát borítunk be gyapjúrétegekkel, számításba véve, hogy gyúrás után, ahogy tömörödik, nagyjából egyharmadát veszíti az eredetileg lemért formából.
– Szeretem viselni – mondják azok, akik nemezből készül sálakat, ruhákat, cipőket hordanak. Mit jelent nemezt viselni?
– Nálunk nincs olyan széles körben elterjedve, mint egyes nyugati vagy északi országokban. Aki viszont kipróbálta, annak már nem is kell semmit mondani róla. Van, aki azért keresi, mert szép, mert egyediek a darabok, más személy a melegsége miatt. Nem korosztályfüggő. Amikor Finnországban jártam, elcsodálkoztam, hogy komoly, aktatáskás üzletemberek mindenféle furcsa, már-már vicces nemezfejfedőt viseltek munkába menet. Ott ez megszokott jelenség. Egyébként a 21. században egyre inkább divatja van ennek. Ez az ősi technika többszörösen képes megújulni.
amit a mai kor embere igencsak kedvel. Ezen kívül minden évszakban viselni lehet. Azt mondják, a nemez télen fűt, nyáron pedig hűt, hordható a hétköznapokban és a legrendkívülibb eseményeken. Sálakhoz, vállkendőkhöz, bőrrel érintkező ruhadarabokhoz másfajta, finomabb gyapjút kell használni, mivel van egy szúróssága a megszokott gyapjúnak. A takarókhoz, ülőlapokhoz, nemezhuzatokhoz az erősebb, és ennél fogva szúrósabb szálú gyapjú az alkalmasabb.
Fotó: Both Zsuzsa archívuma
– A nemez gyógyító hatással bír, az abból készült cipőket például varázslábbelinek tartják. Valóban vannak jótékony hatásai?
– Biztosan nincs mindenkire ekkora hatással. Nekem szerencsém van, mert minden fázisában szeretem a gyapjút, az illatát, akár trágyás, akár vizes. Szeretem a hátamon mellényként, ruhán keresztül is érzem az ülőlap melegségét és puhaságát. Ha egyszer járt a csupasz lábadon nemezpapucs, utána már nem vágysz másra, mert érzed a különbséget. Én hiszek a nemez gyógyító erejében.
A kirgizek, akik mai napig foglalkoznak nemezkészítéssel, a fejfájást nemezből készült fejfedő viselésével kezelik. Hűlésre, köhögésre gyapjú vagy nemeztárgyat tesznek a mellkasukra. Persze, tudjuk, nálunk is faggyúval kezelte az ilyen jellegű betegségeket a népi gyógyászat. Kell egyfajta hited legyen benne, hogy jól működhessen. Nálam működik.
Fotó: Both Zsuzsa archívuma
– A 16. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozón nemezruha bemutatót tartott. Milyen út vezetett a nemezkészítés tanulásától a ruhabemutatóig? Milyen ruhadarabokat állított ki?
– A néptánctalálkozó szervezője az Ördögtérgye Néptáncegyüttes, amelynek egyik alapítója és hosszú éveken át oktatója voltam. Az együttes életében a nemezelésnek mindig fontos szerepe volt.
Évek óta hagyománya van, hogy amikor valamelyik csapattagunk férjhez megy vagy megnősül, együttes erővel és munkával készítünk egy nemeztakarót, amit az esküvőn külön, saját szertartásunkkal szoktunk átadni. Az évek során elég sok ilyen nemezterítő összegyűlt, ezekből már állítottunk össze kiállítást a találkozón. Utána arra gondoltunk, hogy jó lenne divatot teremteni a viseletből, és kezdtünk meghívni viseletkészítőket a táncháztalálkozóra, vagy olyan alkotókat, akik továbbgondoltak egy-egy népi motívumot, viseletdarabot, ötvözték valami újjal. Így került rám is sor. Az általam készített ruhák között bemutatásra került egy rend női viselet, szoknya, kötény és mellénnyel egy széki mejjrevaló mintájára készült nemezmellény a hagyományos tulipánrátétekkel, gyimesi csángós bunda ihlette mellény és még sok más ruhaegyüttes. Élveztem a bemutatóra való készülés minden egyes munkafázisát. Jó volt ruhadarabokban gondolkodni, kigondolni az egyes ruhákhoz használandó gyapjú fajtáját, mit, mivel jó kombinálni.
Fotó: Both Zsuzsa archívuma
– Mi motiválja a nemezkészítés, kézműveskedés során?
– Minden elkészítendő tárgy új kihívás. Általában rendelésre szoktam dolgozni. Néha annyit mondanak egy papucs megrendelésénél, hogy kék vagy zöld legyen az alap és a viselőjének kedvenc állata a ló. Olyankor nekem kell megtalálnom azt az arany középutat, ami a megrendelőt is elégedetté teszi, ugyanakkor helytáll a hagyományos, nemezhez illő mintavilágban. Fontos, hogy én is elégedett legyek a munkámmal, különben nem tudom jó szívvel adni. Szerencsésnek érzem magam, mert olyan anyagba szerettem bele, amely egyszerre több érzékszervünkre tud kényeztetően hatni. És ami örömmel tölt el, az nem munka többé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!