Törvényhozási nagyüzem a kormánybuktatás reményével

A szeptember elsején megkezdődött parlamenti ülésszak tétjei nagyok, hiszen ez az utolsó szesszió a 2016-os választási év előtt. Több olyan törvényt, illetve törvénymódosítást tárgyalnak, amelyek már eddig is komoly vitákat gerjesztettek: a pénzügypolitikára, de a román gazdaság fejlődésének egészére is komoly hatást gyakorolnak. Köztük az adótörvénykönyv, a honatyák és a helyi választottak nyugdíjazásával kapcsolatos módosítások, a határon túliak szavazásáról szóló új törvénytervezet, és nem utolsósorban a jövő évi költségvetés tervezete kelt komoly feszültségeket.

A szenátus és a képviselőház állandó bizottságai szeptember elsején döntöttek arról, hogy a két ház együttes plénuma ezen a héten ül össze, hogy felülvizsgálja a honatyák különleges nyugdíjára vonatkozó törvényt – ezt az államfő küldte vissza megfontolásra. Szintén a törvényhozásnak kell megoldást találnia a számvevőszéknél előállt helyzetre, ugyanis az alkotmánybíróság korábban Ioan Anton kinevezését alkotmányellenesnek minősítette. Plénumban vitathatják meg a kormányfő, Victor Ponta apósának, Ilie Sârbunak a kinevezését is a számvevőszék alelnöki tisztségébe, erről a Szociáldemokrata Párt már döntött.

A honatya nem paraszt, legfeljebb büntetett előéletű

A román parlament június 16-án fogadta el a honatyák különleges nyugdíj-kiegészítéséről szóló törvénymódosítást, aminek érdekes története van. Az akkor megszavazott jogszabály szerint a honatyák a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a parlamenti mandátumuk idejével arányos juttatást kérhetnének arendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A tervezett pótlék három teljes mandátum esetén 4 ezer lej is lehet, de az ezt szabályozó törvényt első menetben Klaus Johannis államfő visszaküldte a parlamentnek. Az államelnök a speciális nyugdíjat „túlzónak és önkényesnek” minősítette, illetve azt kifogásolta, hogy a korrupcióért elítélt volt honatyáktól sem tagadnák meg a juttatásokat. Nemcsak az államfő találta aggályosnak a speciális honatyai nyugdíjakat, hanem az IMF is. Guillermo Tolosa, a Nemzetközi Valutaalap bukaresti képviselője, pénzügyi szempontból is kifogásolta a lépést, és aggasztónak nevezte, hogy bizonyos munkavállalói kategóriák különnyugdíjat kapnak. Tolosa emlékeztetett, hogy a különnyugdíjak korábban jelentősen megterhelték a költségvetést, és törlésük jelentősen hozzájárult a társadalombiztosítási rendszer stabilitásához.

A törvényt a honatyák féléves „érlelés” után, júniusban 303 igennel, 124 nemmel és két tartózkodással bocsátották útjára. A javaslatot korábban 255 képviselő és szenátor írta alá, azonban a liberálisok a hatalmas cirkusz hatására kihátráltak mögüle. A botrányt igazából Anghel Stanciu szociáldemokrata képviselő bejelentése indította el. A kormánypárti politikus nemes egyszerűséggel így fogalmazott: „2015 nyarán eljött az idő a román parlament visszahódítására. Nem lehet egyenlőségjelet tenni egy honatya, a legmagasabb köztisztviselő meg az egyszerű állampolgár közé, legyen az munkás, mérnök, orvos stb., mert nekünk óriási a felelősségünk.” A helyzet pikantériája, hogy Anghel Stanciut korábban hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték érdekütközés miatt. A szociáldemokrata képviselő azzal érvelt, hogy nem lehet a korrupció kísértésének ellenálló, erős törvényhozása az országnak, ha a parlamenti juttatások nem vonzóak. Ő szemmel láthatóan nem tudott ellenállni, azért is ítélték el.

Helyileg is fontos politikusok

Előkészületben van az önkormányzati vezetők speciális nyugdíjára vonatkozó törvénytervezet is: az új előírások a polgármesterekre és helyetteseikre, valamint a megyei tanácselnökökre és helyetteseikre vonatkoznak. A helyi és megyei önkormányzati vezetők szintén örömmel fogadták a hírt, hiszen bevallásuk szerint felelősségük a honatyákénál is nagyobb. A nyugdíjuk megállapításának módja egyszerű: megszorozzák a mandátumok hónapjainak a számát az utolsó bruttó illetmény 0,55 százalékával, és az nyer, akinek a legtöbb mandátuma volt.

Többszakaszos áfacsökkentést

A szenátus után szeptember 3-án a képviselőház is megszavazta az új adótörvényt, amelynek értelmében a jelenlegi 24 százalékról jövőre 20 százalékra, 2017-ben pedig 19 százalékra csökken az általános forgalmi adó mértéke. A parlament immár másodszor voksolt az adótörvényről, ugyanis Klaus Johannis a júniusban elfogadott első változatot – amely 2016-ra öt százalékpontos áfacsökkentést írt elő – visszaküldte megfontolásra a törvényhozóknak. Az államfő másodszorra már nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését.

A korábbi pártközi megállapodásnak megfelelően a törvény végső változata 2017-re halasztja az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adó és az ipari létesítményekre kivetett különadó eltörlését, valamint az osztalékadó 16-ról 5 százalékra csökkentését. Egybehangzó vélemények szerint az adótörvény kapcsán kialakult pártkonszenzus nagyon fontos lépés: ezzel a parlamenti pártok azt kívánták garantálni, hogy Románia adópolitikája ne változzon kormányzati ciklusonként.

Pénz hátán pénz

Idén tárgyalja a parlament azt a kormányrendeletet is, amellyel mintegy 48 magas rangú állami tisztségviselő fizetését emelték meg nagymértékben, köztük az állam- és kormányfőét, a parlament két házelnökéét és a hírszerzési főnökök bérezését. A soron kívüli béremelést a román sajtó egy része „brutálisnak”, az Adevărul című napilap „szemtelennek”, illetve „arcátlannak” nevezte. Erről a kormány még július elején döntött, amikor Victor Ponta miniszterelnök Törökországban lábadozott, és Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök támogatta az ötletet. Az időközben hazatért Ponta bejelentette, hogy fizetésemelésre csak azután kerülhet sor, ha valamennyi közalkalmazott bérét is megemelik. A Szociáldemokrata Párt végül is úgy döntött, hogy a kormányrendelet vitáját kapcsolják össze a közalkalmazottak bérezéséről szóló törvény módosításának vitájával, amivel a legnagyobb ellenzéki párt, a liberálisok vezetői is egyetértettek.  Közben a magas rangú állami vezetők fizetését megemelték, tehát a kormányrendelet már érvényben van.

A fizetésemelésekről szóló törvényjavaslatok ezzel még nem érnek véget, hiszen tárgyalni kell azt a kormányrendeletet is, amely az egészségügyi rendszer alkalmazottainak biztosítana 25 százalékos béremelést. Ebben is konszenzust akart a legnagyobb kormánypárt, a liberálisok társelnöke, Alina Gorghiu viszont azt nyilatkozta, még egyszer nem sétálnak bele a PSD csapdájába, a törvénytervezetről hatástanulmány nélkül nem szavaznak. A törvény értelmében a kormánynak november 15-ig kell előkészítenie a költségvetési jogszabályt.

Külföldi szavazás, fenntartásokkal

A parlament egyik nagy adóssága az elnökválasztás után bejelentett feladat, a külföldön élő románok szavazásának megoldása. Amint köztudott, több külügyér is belebukott már abba, hogy nyegle módon kezelték a külföldön tartózkodó románok szavazáshoz való jogát, nagyszámú honfitársunk nem tudott szavazni például az elnökválasztáson. Noha több törvénytervezet is elkészült, még nem sikerült közös nevezőre jutni egyik ügyében sem. Legutóbb az állandó választási hatóság (AEP) is megbízást kapott, hogy újabb törvénytervezetet készítsen a levélben voksolásról. A külföldiek szavazásáról folyamatosan próbáltak egyeztetni a pártok, azonban egyelőre nincs konszenzus: a legtöbben attól tartanak, hogy ha nincs jól ellenőrzött informatikai rendszer, fennáll a tömeges csalás lehetősége. A külföldön tartózkodó románok voksolásáról szóló törvényt novemberig kell elfogadnia a törvényhozásnak, hogy jövőtől alkalmazható legyen.

Nagy Testvér a szekrényben

A személyes adatok kezeléséről és a magánszféra védelméről szóló, a Nagy Testvér néven elhíresült törvényről is tárgyalnának a pártok. Az elnöki hivatal által még májusban elkészített törvénytervezetre a parlamenti pártok már rábólintottak. Mivel az elnöki hivatalnak nincs törvény-előkészítési, törvénykezdeményezési joga, azt a törvényhozásnak kell újra előkészítenie. Az államelnöki változat már nagy vitákat kavart a sajtóban: a közvélemény sok előírását aggályosnak tartja, de az Alkotmánybíróság sem ért egyet több előírásával. A tervezet egyelőre a szenátusi szakbizottság szekrényeiben várja sorát, noha az elmúlt hónapokban Klaus Johannis prioritásnak nevezte az állambiztonsággal kapcsolatos törvénytervezet megszavazását.

Késlekedő bizalmatlansági indítvány

A liberálisok több ízben kérték Victor Ponta lemondását, erre a célra össze is gyűjtöttek 1,2 millió aláírást. A dolgok viszont nem haladnak, az új parlamenti többség kialakítása akadozik, az ellenzéki vezetők egyelőre nem tudnak megegyezni az új miniszterelnök-jelölt személyéről. Rossz nyelvek szerint nem találják, és olcsó vigasz, hogy a szociáldemokraták sem, hiszen Viktor Ponta távozása is csak ettől függ. Alina Gorghiu annyit jelentett ki: a bizalmatlansági indítványról majd beszélünk, ha eljön az ideje.