
Bár úgy tűnik, hogy az RMDSZ kizárólag az MPP-vel képzeli el az együttműködést az őszi parlamenti választásokon, az Erdélyi Magyar Néppárt tárgyalna a szövetség vezetőivel a teljes körű magyar összefogásról, és nyitott a tárgyalásokra az MPP-vel is.
2016. augusztus 10., 19:052016. augusztus 10., 19:05
Az RMDSZ legfőbb döntéshozó fóruma, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legutóbbi ülésén úgy döntött, megteremti a lehetőséget arra, hogy az MPP jelöltjei a szövetség listáján induljanak a választáson, amennyiben ennek konkrét feltételeiről a későbbiekben sikerül megállapodniuk. Kelemen Hunor szövetségi elnök akkor azt mondta, az SZKT felhatalmazása alapján később fog dönteni a Szövetségi Állandó Tanács – az RMDSZ szűkebb döntéshozó testülete – arról, hogy az MPP-nek hány helyet kínálnak fel a parlamenti választáson.
Ehhez képest Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke múlt csütörtökön, a zeteváraljai EU-táborban már azt mondta, az MPP-nek várhatóan két bejutó helyet ajánlanak, az egyiket Háromszékről, a másikat Udvarhelyszékről vagy Maros megyéből. Kovács ugyanakkor vehemensen bírálta az EMNP-t, amelynek szerinte egyetlen célkitűzése van, hogy „ártson az RMDSZ-nek, és 5 százalék alá vigye a magyar képviseletet”. Kovács azt is mondta, hogy a néppárt várhatóan ősszel egy olyan ajánlatot tesz az RMDSZ-nek, amely jogi szempontból kivitelezhetetlen, politikai szempontból pedig elfogadhatatlan.
Szilágyi együttműködne
Az ügyvezető elnök kijelentéseire reagálva Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának elmondta, reméli, hogy Kovács Péter csak saját véleményét fogalmazta meg az EU-táborban, és nem kívánja aláásni a magyar–magyar párbeszéd esélyeit. Leszögezte: az EMNP első számú célja az, hogy a magyarság erősebb képviselettel rendelkezzék a román törvényhozásban, ennek érdekében szükségesnek tartja az RMDSZ-szel és az MPP-vel való egyeztetést az együttműködésről. „Mindenki számára világos, hogy az RMDSZ nem képes megszólítani az erdélyi magyar szavazók 70 százalékát. Egyértelmű tehát, hogy a romániai magyar politikai alakulatok összefogása nélkül nem beszélhetünk erősebb magyar érdekképviseletről” – szögezte le Szilágyi. Az EMNP elnöke kérdésünkre elmondta, az alakulat választmánya szeptemberben hozza meg a döntést arról, hogy a néppárt milyen formában méretkezik meg az őszi parlamenti választáson. Ezt megelőzően azonban Szilágyi szerint szükség van arra, hogy a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetői egy asztalhoz üljenek, hogy előkészítsék a lehetséges döntéseket. „Valószínű, hogy az RMDSZ visszautasítja majd a teljes körű összefogást. A tavaszi választások tapasztalata azt mutatja, hogy a pártérdek fontosabb számukra, mint a közösségi érdek. Ennek ellenére azonban továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy tárgyaljunk az összefogásról” – mondta Szilágyi Zsolt. Az EMNP elnöke egyébként levelet küldött Kelemen Hunor szövetségi elnöknek, melyben azt javasolta, hogy a gyergyószentmiklósi EMI-tábor alkalmával augusztus 10-én vagy 11-én tárgyaljanak az együttműködés lehetőségeiről. „Ha Kovács Péter ügyvezető elnök a szövetség álláspontját tolmácsolta az EU-táborban, akkor azt jelenti, hogy a szövetség továbbra is a pártérdeket helyezi előtérbe a közösségi érdekkel szemben, és azt gondolják, hogy kizárólag az RMDSZ pártkatonáinak kell a választáson indulniuk mandátumokért. A néppárt úgy gondolja, hogy az erdélyi magyar közösség sokszínű, és akkor tudunk erős képviseletet létrehozni, ha mindenki részt vesz a közös képviselet létrehozásában” – fogalmazott lapunknak Szilágyi Zsolt.
Biró bízik a tárgyalásban
A téma kapcsán Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke lapunknak leszögezte: az MPP nem zárkózik el semmilyen tárgyalástól vagy egyeztetéstől. „A polgári párt a kapocs szerepét kívánja betölteni az erdélyi magyar alakulatok közt, és ezt mi komolyan is gondoltuk. Szívesen tárgyalunk mindenkivel – az EMNP-vel is –, hiszen erről szól a politika. Bízom benne, hogy fogunk is” – fogalmazott a pártelnök. Biró szerint az önkormányzati választásokon is bebizonyították, hogy felül tudnak emelkedni a pártérdeken, a közösségi érdeket előtérbe helyezve.
Az RMDSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatban kérdésünkre elmondta, már ebben a hónapban „kemény egyeztetésekre lehet számítani” a két alakulat között. A politikus hangsúlyozta, semmiképpen nem akar a sajtón keresztül üzengetni a tárgyaló partnernek, vagy korábban elhangzott kijelentéseket kommentálni. Szerinte a sajtót általában a bejutó helyek elosztása érdekli, de úgy véli, az erdélyi magyar belpolitikában megkerülhetetlen kérdéseket kell először megnyugtatóan rendezni, majd csak azt követően lehet egyeztetni „közös csapatról vagy arról, hogy hány szereplős legyen az MPP-frakció”.
Biró elmondta, az autonómiaküzdelmet fel kell vállalnia az RMDSZ-nek. „Az MPP célkitűzéseit sokkal jobban meg tudjuk jeleníteni a törvényhozás szintjén, a választási programunk is hatékonyabban megvalósítható a parlamentben, ám ha közösen indulunk, a két párt programját össze kell hangolni. Garanciákat várunk a tekintetben, hogy az RMDSZ bevállalja a fontos ügyeinket” – mondta a pártelnök. Biró Zsolt kifejtette, elvi kérdéseket kell tisztázni, és tudni szeretnék azt is, mit jelent majd a frakciófegyelem, és mekkora szabad mozgásterük lesz az MPP-s politikusoknak. Szerinte szeptemberig ezekre a kérdésekre megtalálják a válaszokat.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!