Székely autonómia magyar–román szemszögből

Az autonómia fogalma annyira sokrétű és rugalmas, hogy fogalomtisztázásra van szükség, ez pedig csakis párbeszéddel lehetséges: az autonómiát igénylő magyar közösségnek pontosan és őszintén el kell magyaráznia a románságnak, hogy mit ért autonómia alatt. Beszélni kell a különböző autonómiaformák előnyeiről és hátrányairól, ellenkező esetben lehetetlen túllépni a bizalmatlanságon – így foglalható össze a november 16-án, Sepsiszentgyörgyön lezajlott autonómiakonferencia üzenete. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke bejelentette: a háromszéki rendezvény egy sorozat első állomása.
Az Autonómia és regionalizmus – az évtized kihívása című konferencia szervezői, az EMNT és a Bálványos Intézet több neves előadót kért fel. Bakk Miklós, Szász Albert Zoltán, Salat Levente, Demeter M. Attila a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem és Vasile Docea, a temesvári Nyugati Egyetem oktatójaként érkezett, de több politikus is előadást tartott: Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere, Marius-Lucian Obreja Kovászna megyei liberális parlamenti képviselő, és Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgy városi tanácsos (PNL). Előadással vett részt a rendezvényen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Sabin Gherman kolozsvári újságíró is.

Nem lehet nemzetállamban élni
Izsák Balázs szerint az autonómia a demokrácia egyik intézménye, tabujellegét pedig őszinte dialógussal, a félreértések lebontásával, valamennyi részlet tisztázásával meg lehet szüntetni. A dialógus színtere a törvényhozás, ezért nyújtotta be az SZNT rögtön megalakulása után a Székelyföld autonómiastatútumát a parlamentben, a tervezetben pedig „pontosan az van, amit akarunk”. Nagyon fontos, hogy az autonómia témája napirenden maradjon, hogy a vita folyamatos legyen, és hogy az autonómiastatútumot ne illethessék „etnikai alapú” jelzővel, a székelyföldi területi autonómia ugyanis teljes jogegyenlőséget biztosít az ott élő magyaroknak és románoknak. Izsák szerint az autonómia nem jelent függetlenséget, az állam törvényei pedig továbbra is érvényesek maradnak.
Toró T. Tibor arra mutatott rá: az autonómia kapcsán a románok továbbra is azt hiszik, hogy a magyarok vissza akarják szerezni Erdélyt. A továbblépéshez érthetővé kell tenni, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek megelégednének a sajátos jogállással, a területi autonómiával, hogy a románoknak nem kell revíziótól tartaniuk.
Toró szerint a magyar pártoknak kellene közös nevezőre jutniuk, ami nem annyira nehéz, mint amilyennek látszik, mivel minden magyar párt programjában szerepel az autonómia. A román politikai elitnek az a része lehet partner egy értelmes párbeszédben, amely nem kizárólag egységes és homogén román nemzetállamban gondolkodik. Toró leszögezte: a székelyföldi románok jogaira nem a magyarok jóindulata, hanem a törvény nyújthatna garanciát, tárgyalni kell arról, hogy a székelyföldi románok hogyantalálják meg helyüket az autonómiában. A Néppárt elnöke szerint a regionális tudatokat és identitásokat nem lehet újraépíteni egy egységes nemzetállamban. Románia esetében aföderális államberendezkedés lehet a siker kulcsa, annál is inkább, mert egyre többször merül fel Moldova egyesülésének kérdése Romániával. Ezesetben a gagauz autonómia „megöröklése” mellett az is problémát jelenthet, hogy esetleg a moldovai románok sem kívánnak homogén nemzetállamban élni.

Párbeszédigény minden oldalról
„A területi autonómia nem lehet etnikai autonómia – mondta előadásában Sergiu Constantin Dél-Tirolban élő kutató. – A területi autonómiát úgy kell felépíteni, hogy az egy régióra vonatkozzon, és ne egy ott élő etnikai csoportra. Egy jól alkalmazott területi autonómia biztosítja a közéletben való részvételt és a forrásokhoz való hozzáférést minden ott lakó népcsoport számára.” Vasile Docea példákkal bizonyította: a történészek nem tudnak szabadulni az „ideológiai csapdából”, a múltnak azokat az eseményeit emelik ki, amelyek saját népük szempontjából „előnyösek”. Rámutatott: az autonómia formái teljesen különbözőek lehetnek aszerint, hogy hol alkalmazzuk.
Sabin Gherman arról beszélt, hogy ha Erdély népei képtelenek összefogni, akkor Bukarest mindig ki fogja játszani az erdélyi románokat a magyarok ellen. „A történelem által igazolt előfeltételből kellene kiindulni: Erdélyben a románok sem képesek semmi jót tenni a magyarok nélkül, és a magyarok sem jutnak semmire a románok nélkül” – fogalmazott a kolozsvári publicista, aki szerint bármilyen típusú erdélyi autonómia kiindulópontja a folyamatos párbeszéd lehet. Marius-Lucian Obreja szerint a székelyföldi románokhoz hasonlóan ő sem tud eleget az autonómia előnyeiről és hátrányairól, ezért tisztázásra van szükség mindenféle szempontból. Az autonómia azért vált tabutémává, mivel magyar és román politikusok egyaránt kizárólag szavazatszerzésre használták. Mădălin Guruianu leszögezte: az autonómia autentikus liberális elv, ezért üdvözlendő, és beszélni kell róla, mivel a problémákat közösen kell megoldani. Hangsúlyozta azonban, hogy az erről szóló román–magyar vitát nem a hírtelevíziók műsoraiban kell lefolytatni hozzá nem értő bukaresti politikusokkal, hanem az érintett – magyar és román – közösségek helyi képviselőit kell megkérdezni.

Hiteles románokat kell keresni
Antal Árpád szerint a következő időszakban meg kell találni a román partnereket, akikkel párbeszédet lehet folytatni. A román pártoknak nincsenek erdélyi megoldásai, nem ismerik az erdélyi problémát, a Székelyföldön pedig a románok képviseletét kisajátította egy olyan csoportosulás, amelynek tagjait Ceauºescu annak idején azért küldte a térségbe, hogy megváltoztassák az etnikai arányokat, és akik a kudarc miatti frusztráció nyomán minden lépést térvesztésként élnek meg. „Továbbra sem vagyok hajlandó a magukat civileknek nevező besúgók, párttitkárok szervezetét partnereknek tekinteni, minden figyelmemet a románok által szavazatokkal támogatott képviselőkre fordítanám. Velük együtt kell megkeresni azokat a törvényes garanciákat, amelyek biztosítják a románok jogait az autonóm Székelyföldön” – mondta Antal.