Első hallásra nem kelti fel az ember kíváncsiságát a Mezőség északi peremén található egykori száz település, Paszmos. Az viszont már igen, hogy itt nyugszik a Teleki-kastély egykori tulajdonosa, gróf Teleki Ferenc felfedező.
Hosszas pereskedés után a piski Ocskay családnak le kellett mondania ősi jussról. Európa harmadik legértékesebb arborétuma és a a piski kastély az állam tulajdonában marad. Jogos örökösei legfeljebb anyagi kárpótlásban részesülhetnek.
Érmellék egyetlen zöldségfelvásárlója magyarországi kereskedőknek értékesíti mintegy hetven termelő termékeit. Miközben a megtermelt uborka tízszeresét is el lehetne adni, nehezen nő a szerződéses beszállításra vállalkozó kisgazdák száma.
Vadregényes környezetben fekszik a Maros megyei Magyardellő. A pár éve immár hídon is megközelíthető falucskát kezdik felfedezni a fiatalok, ami reményt ad arra, hogy az érintetlen környezetben fekvő település turistaparadicsommá válhat.
A monarchia egykori turisztikai ékkövében, a bukovinai Dornavátrán a kommunizmus évtizedei alatt szépszámú magyar értelmiségi közösség élt. Riportunkban néhány emberi sorsot mutatunk be.
A céhes hagyatékot ma is őrzik, ápolják. Az egykor Háromszék Párizsaként emlegetett székely városka fejlődése azonban messze elmarad a lehetőségektől. Kézdivásárhely sorsa kicsiben Székelyföld sorsa is. Riportban járjuk körül a várost.
Milyen lelkületű az a nép, amely a dél-magyarországi Baja környékén – Gara, Katymár, Csávoly, Felsőszentiván, Bácsalmás, Csikéria, Bácsbokod, Mátételke és Vaskút településeken – él vegyesen magyarokkal, németekkel? Ennek jártunk utána.
A gernyeszegi Teleki-kastélyt 2011-ben kapta vissza a jogos tulajdonos, a Teleki család. Gróf Teleki Kálmán Belgiumból költözött haza, hogy átvegye ügyintézését és családjával együtt kitalálja, mi is legyen az örökség további sorsa.
Elégedett szervezők és elégedett résztvevők – ez az idei Vásárhelyi Forgatag összegzése, amelyet első alkalommal sikerült a külvárosból „behozni” a város „szívébe” a Ligetként ismert, most Városi parknak nevezett helyszínre.
Kovásznát a Berecki-havasok sűrű, nyurga fenyői őrzik, a ropogósan friss levegőben sós és vasas borvíz hideg illata terjeng. A háromszéki város ma már nem csak ásványvizeinek köszönhetően pezseg.
„A Kolozsvári Magyar Napok az a rendezvény, mely után mindenki otthon érezheti magát a kincses városban” – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 7. KMN zárógáláján. Az idei rendezvény Kolozsvár 700 évének bűvöletében zajlott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ sok országában él kínai kisebbség. Ázsia-szerte, az anyaországon kívül igen jelentős számú diaszpóra talált otthonra. Indonéziában vérrel, verítékkel küzdöttek megmaradásukért. A hárommilliós közösség jelentős része keresztény.
Fajsúlyos közéleti kérdésekről szóltak a kerekasztal-beszélgetések és pódium-előadások a 12. EMI-táborban augusztus 10. és 14. között. Terítékre került az RMDSZ–MPP választási szövetség, a migránsválság és a székely „terrorizmusügy” is.
A diákok, egyetemisták és nem táborozó érdeklődők évről-évre bebizonyítják, hogy a szükséges politikai ismereteket két koncert között is elsajátíthatja az ember. Riportban jártuk be a tusványosi szabadegyetemet.
Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont, írja Mikes Kelemen. A 255 éve elhunyt Mikes egykori faluja, Háromszék legnagyobb községe megpróbál méltó lenni nagy szülöttéhez. Merre tovább, Zágon?
Kelet-magyarországi kalandozásunk harmadik részéhez jutottunk el. Ezúttal Gyopárosfürdőre és Makóra hívjuk az olvasót.
Kiváló gyógyfürdők, restaurált várak, kastélyok, fesztiválok és a történelmi Magyarország kicsinyített mása várja azokat, akik az ország dél-alföldi régiójában szeretnének nyaralni. Ezen a héten is hívjuk olvasóinkat, tartsanak velünk
Turistavonzó fürdőparadicsommá vált az elmúlt években Kelet-Magyarország. A környező országokból, elsősorban Romániából érkező vendégsereg elsődleges célpontja lett a termálfürdők láncolata, de történelmi nevezetességekből sincs hiány.
Látogatottsági adatok