Máért-hátszél az erdélyi magyar jogköveteléseknek

Magyarország azt kéri szövetségeseitől, hogy segítsék az országot a magyar érdekek érvényesítésében – jelentette ki a Máért budapesti ülésén Orbán Viktor miniszterelnök a béke, az energiabiztonság és kereskedelmi lehetőségek hármasában összefoglalva a magyar érdekeket.

A kormányfő szerint kommunista kérdésfeltevés az, hogy kinek az oldalára kell állni, azt a kérdést kell feltenni, mi a magyar érdek, és a nemzeti önérdekelvű gondolkodásnak a magyar külpolitikai gondolkodásban is meg kell jelennie. Ugyanakkor a magyar külpolitika akkor sikeres, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt, és ma „ebben a pozícióban vagyunk”. „A felszínen zajló politikai lökdösődések ne zavarják meg önöket” – mondta a miniszterelnök, aki igyekezett megnyugtatni a Kárpát-medencei magyarság jelenlévő képviselőit:a mélyben erős, kölcsönös együttműködések alakultak ki.

Az ukrán háborús helyzetről szólva Orbán rögzítette: Magyarország kiáll keleti szomszédja területi szuverenitása mellett. A nemzetközi jog tisztelete mellett ebben van nemzeti önérdek is, a magyar nemzetstratégia sarkalatos pontja, hogy Magyarország és Oroszország között „legyen valami”, „mondjuk Ukrajna”, amely otthona lehet a 200 ezres kárpátaljai magyarságnak is. A kormányfő rámutatott, hogy idén az a geopolitikai megközelítés vált elsődlegessé, amelynek egyetlen racionális kérdése van: ki nyer és ki veszít? „Ami ma történik, azzal Európa, Magyarország és Ukrajna is veszít” – válaszolt Orbán, megerősítve: nem szeretnék, ha a változások visszavinnének a hidegháború és hidegbéke korszakába, ennek visszatértét a Kárpát-medencébe Európában és Közép-Európában senki sem akarja.

Tiltakozáslista
Ötoldalas állásfoglalásban tiltakoznak a Máért tagjai a román hatóságok jogkorlátozó tettei ellen a szimbólumhasználat terén, akárcsak azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Támogatásukról biztosítják a magyarság azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. Ugyanakkor támogatják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével. A résztvevők aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat. Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott erdélyi egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.

Az idei a választások éve volt a Kárpát-medencében, amelynek során – Orbán Viktor szerint – megerősödött a magyar érdekképviselet. Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség ismét országos kormányzati tényezővé nőtte ki magát, a nemzeti tanács megszervezése újabb sikertörténet. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László személyében „hosszas vajúdás után” ismét „olyan barátunk” van az ukrán parlamentben, aki vállára veszi a magyar érdekeket. A szlovákiai választások kapcsán a Magyar Közösség Pártja előkelő dobogós helyezését emelte ki Orbán Viktor, a román államfő választásánál pedig a magyar résztvevőknek megköszönte, hogy volt bátorságuk részt venni egy ilyen küzdelemben, és minőséget képviselni a román politikában. Gratulált az új román elnöknek is, megjegyezve azonban: korai még a változásokból következtetéseket levonni, hogy ez mit jelent Erdély és Magyarország számára. Jelezte, hogy Áder János államfő mindenesetre a temesvári forradalom 25. évfordulóján találkozót kezdeményezett Klaus Johannis-szal, és azt is kiemelte, hogy a román elnökkel egyazon európai pártcsaládhoz tartoznak a magyar kormánypártok, valamint reményeik szerint sikeres európai keretet kínál a román–magyar párbeszédhez is.

A miniszterelnök szerint a gazdasági kilátások Közép-Európa számára jónak mondhatók. Elindítják Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, és ha ehhez hozzákapcsolják a teljes foglalkoztatás megvalósítását is, akkor jelentős erősödéssel lehet számolni 2018-ig. A szakképzés éve lesz 2015 a Kárpát-medencében, jelenleg mintegy 28-30 ezer diák vesz részt szakképzésben magyar nyelvű oktatási intézményekben, ezt a számot szeretnék jelentősen növelni. A szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok számára Kárpát-medencei ösztöndíj-programot is indítanak. A rendelkezésre álló pénzügyi kereteket a miniszterelnök elégségesnek nevezte, jelezve: a források nagyobbak, mint tavaly, de kisebbek, mint amire a rákövetkező évben számítani lehet.