
2015. október 17., 20:582015. október 17., 20:58
Liviu Dragnea vasárnap estétől a Szociáldemokrata Párt új vezetője. Az 535 699 tagot számláló nagyobbik kormánypárt soraiban hétvégén zajlottak a belső választások: a vasárnap esti eredmény szerint a PSD pártelnökségéért megméretkező egyetlen jelöltre, Liviu Dragneara 435 172-en voksoltak, azaz a teljes tagság 81,23 százaléka. Dragnea azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy óriási felelősség nehezedik rá, mert nem szeretné azokat a hibákat megismételni, amelyeket elődei már elkövettek, és nem akar olyan kompromisszumokat kötni, amelyek felőrölhetik a pártot. „Az új PSD-nek tudomásul kell vennie az elődök sikeres lépéseit, de fel kell leltároznunk az általuk elkövetett hibákat is. Nem szalaszthatjuk el annak lehetőségét, hogy a Szociáldemokrata Párt Románia elsőszámú modern pártja lehessen” – szögezte le Dragnea. Újságírói kérdésre válaszolva – miszerint fog-e tárgyalni az államelnökkel Victor Ponta kormányfő lehetséges cseréjéről – Liviu Dragnea kijelentette: erre csak akkor kerül sor, ha ilyen igény érkezik az államelnök részéről, de jelenleg ilyesmiről nem tud. „Nem fogok bekopogni Klaus Johannishoz azért, hogy megtárgyaljuk, miként váltsuk le a saját kormányunkat” – fogalmazott.
Sajtóberkekben mégis úgy hírlik, Dragnea már megválasztása előtt titokban tárgyalt az ellenzékkel a kormányfő lehetséges leváltásáról. Vájtfülű bukaresti újságírók úgy tudják, hogy ajánlatot tett: eltávolítja Pontát, amennyiben annak helyébe ismét szociáldemokrata politikus kerülhet. Az ellenzéki liberálisok ezt nem fogadták el.
A bukaresti kormányzás háza tájáról érkező román sajtós források szerint a kormánycsere körüli habozás fő oka, hogy Klaus Johannis államfőn kívül szemmel láthatóan senki sem szeretné Gabriel Opreát látni a Victoria palotában. Gabriel Oprea egyre türelmetlenebb, mert megmentette ugyan a kormánykoalíciót a bizalmatlansági indítványtól, de cserében csak azzal a szóbeli ígérettel maradt, hogy pártja, az UNPR közös listákon szerepelhet a szociáldemokratákkal a 2016-os választásokon. Azt viszont maga is jól tudja, hogy ezzel a csúcsvezetői ígérettel a PSD-ben sokan nem értenek egyet. Az új ciklusban várhatóan százzal kevesebb hely marad a parlamentben, Oprea pártja pedig egymagában képtelen öt százalékot elérni, a PSD meg nem akar potyautast.
Egyelőre mindenki a bukaresti főpolgármesterségre esélyes Traian Băsescun tartja a szemét, hiszen ha indul a bukaresti helyhatósági választásokon, utcahosszal elnyerheti a versenyt a többi jelölt előtt. Bukarest nagy falat. Doru Buţcu, a Caţavencii főszerkesztőjét idézve „Románia legleraboltabb földdarabkája, ahol a kokaincsempészésen és rabszolga-kereskedésen kívül az összes számba vehető bűncselekményt elkövették már. A főpolgármesteri hivatalban a hazugságba és harácsolásba belehalt polgármesterek szellemei kísértenek.”
Dragnea tehát nehéz helyzetben van. Láthatóan tanult az elődök hibájából, mert nem akar olyan koalícióba belesétálni az ellenzékkel, amiből csak megtépázva kerülhet ki.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!