
Az egykori politikai foglyok csoportképe a nagyszalontai Kossuth- szobornál
Fotó: Tőkés László sajtóirodája
A Magyar Polgári Egyesület szervezésében a hétvégén Nagyváradon találkoztak a partiumi magyar politikai elítéltek, tájékoztat Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája. A kétnapos rendezvényen zömében nyolcvan év körüli egykori politikai foglyok vettek részt.
2021. szeptember 19., 20:422021. szeptember 19., 20:42
2021. szeptember 19., 20:422021. szeptember 19., 20:42
Sokéves hagyomány, hogy az erdélyi politikai elítéltek évente találkoznak egymással a Székelyföldön vagy a Partiumban. E bajtársi összejöveteleken nagyrészt az 1956-os magyarországi forradalom hatására Erdélyben is beindult mozgolódások, szervezkedések egykori részvevői vesznek részt, akikre lecsapott a diktatúra megtorló gépezete, de a más kirakatperekben elítéltek is jelen vannak.
Ami közös mindannyiukban, hogy valamilyen módon szembeszálltak a romániai kommunista rezsimmel szemben.
A hétvégén Nagyváradon sorra került találkozó egyik szervezője ezúttal is a Magyar Polgári Egyesület volt. Az egykori elítéltek szeptember 17-én délután érkeztek Váradra, ahol a közelmúlt történéseinek és a jelen gondjainak kibeszélése töltötte ki a napból hátralévő időt.
Tőkés László, az EMNT elnöke közös ebéden fogadta az egykori politikai foglyokat
Fotó: Tőkés László sajtóirodája
Másnap, szombaton délelőtt Nagy József Barna, az MPE elnöke Nagyszalontára szervezett kiruccanást a társaságnak. Első állomásuk a református templom melletti Arany János-szobor volt, ahol elhelyezték a tisztelet koszorúját. A templomban Mikló István Boldizsár parókus lelkész köszöntötte a kirándulókat, bemutatva a régió egyik legimpozánsabb istenházát és Szalontát is. A lelkész külön kiemelte Arany János kötődését a református egyházhoz, hiszen a legnagyobb magyar epikus költő ezer szállal kapcsolódott a helyi egyházközséghez.
A templomi együttlét után Kossuth Lajos szobrát tekintették meg, amely ma is azon a helyen áll, ahol 1901-ben felállították, és azonos is azzal. Ez az egyetlen egész alakos Kossuth-szobor tehát, amelyik – bár kétszer is ledöntötték s megrongálták – átvészelte Erdélyben a XX. századot.
Az idős harcostársak mindezek után átsétáltak a közeli Csonkatoronyhoz. Itt egy meglepetésben volt része a csoportnak, hiszen véletlenül
akik az idei Hajdúhét egyik záró rendezvényén vettek részt, az önkormányzat meghívására. Az egykori elítéltek röviden bemutatták viszontagságos életüket a város nevezetességeit éppen akkor felkereső magyarországi vendégeknek.
Találkozás Szentkirályi Alexandra magyar kormányszóvivővel
Fotó: Tőkés László sajtóirodája
„Engem két perben, összesen negyvenkilenc évre ítéltek el, leültem hat évet” – sorjáztak a sűrű, nehéz mondatok. A megdöbbentő évszámok után az egykori politikai foglyok nem rejtették véka alá pártszimpátiájukat, sok sikert kívánva a kormányszóvivőnek és a jövő évi választásokon a Fidesznek. Az Arany János-i örökség tárgyi emlékeinek megtekintése után visszaindultak Nagyváradra, ahol a Góbé csárdában Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével találkoztak.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke meleg szavakkal köszöntötte az idős bajtársakat. Külön is Török László Érmihályfalván élő egykori elítéltet és kedves párját, Török Emmát, akik lelkes szervezői a bajtársi találkozóknak. Köszönetet mondott Nagy József Barnának is, aki évek óta szervezi a kommunizmus bűneire rávilágító rendezvényeket. A püspök megerősítette: az erdélyi elítéltek, köztük a a mostani találkozó részvevői, a mai napig példát mutatnak nekünk, hiszen azon túl, hogy az ellenállás hősei, a gerincesség, a tartás, a magyar szellem képviselői is. Ahogy helyt álltak a kommunista diktatúra idején, úgy ma is példaértékű a tartásuk, karakánságuk, és éppen ez mutatja meg, hogy nem volt hiábavaló az egykori lázadás a nyomorító hatalom ellen. Tőkés László felidézte: püspöki szolgálata idején az egyházkerületben minden november első vasárnapján megemlékeztek az egykori elítéltekről, mártírokról, ellenállókról. Természetesen október 23-án mindig szerveztek ünnepélyes mementót ’56 tiszteletére, nemkülönben a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én.
A tartalmas együttlét után ismét a beszélgetéseké, visszaemlékezéseké volt a főszerep.
Vasárnap délelőtt Pápay Zoltán helytörténész segítségével a nagyváradi várat tekintették meg az egykori elítéltek, illetve többen a város egyéb nevezetességeit is, majd délután búcsút vettek egymástól, hogy reményeik szerint 2022-ben is találkozhassanak majd.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!