Egy kézzel adnak, kettővel elvesznek

Az állampolgárok zsebéből igyekszik pótolni a Ponta-kormány azt az űrt, amely a kenyér általános forgalmi adójának 24 százalékról 9 százalékra csökkentésével keletkezik az állami költésgvetésben. Erről az az IMF-fel kötött szándéknyilatkozat tanúskodik, amelynek tartalmáról a hét elején „szivárogtattak” infromációkat. Az egyelőre hivatalosan nyilvánosságra nem hozott dokumentum értelmében több adónemben is érzékeny növekedést terveznek: akár tízszeresére is nőhet a cégszékhelyként is szolgáló magánlakásokra kirótt ingatlanadó, ugyanakkor társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem mentesülnek a többletbefizetéstől a nagyjövedelmű családfenntartók sem. A vállalkozások székhelyéül szolgáló magántulajdonú ingatlanok kategóriájába tartoznak azok az épületek, amelyben fodrászat, közjegyzői iroda, orvosi rendelő vagy éppen kisbolt működik. Ezek esetében a továbbiakban nem a tulajdonos jogi besorolása számít – magán- vagy jogi személy –, hanem az ingatlan felhasználási módja. Akik ingatlanukat hasonló célzattal adják bérbe, még többet kell fizetniük, mivel a házbér után már nem csak jövedelemadót, hanem egészségbiztosítási hozzájárulást is felszámolnak. Az IMF-szándéknyilatkozatban vállaltakból az is kiderül, hogy a jövőben egészségbiztosítás-köteles az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem is, így a jelenlegi mintegy 12 százalékos adó mellett további 5,5 százalék kerül az államkasszába a befolyó házbérből.

 Nagyjövedelműek célkeresztben

A kormány a nagyjövedelműekre is fokozott terheket róna, ám az egyelőre nem egyértelmű, mi számítana kiemelt jövedelemnek. A vállalás hatályba lépése nyomán mindenesetre 2014-től az ebbe a kategóriába eső családfenntartóknak a nem dolgozó házastárs után is fizetniük kell majd a nyugdíj- és társadalombiztosítási hozzájárulást. Ha a nagy jövedelemmel rendelkező családfenntartó nagykorú gyermeke sem áll alkalmazásban, utána is fizetnie kell a hozzájárulásokat. Egyes elemzők szerint a bruttó átlagbér ötszöröse minősülhet majd nagyjövelemnek, ami mai átlaggal számolva 11 130 lejt jelent. Ugyanakkor igen szubjektívnek és önkényesnek tűnik annak meghatározása is, hogy egy összeg nagy-e más bérekhez vagy éppen a más régiókban regisztrált keresetekhez mérten.

A kabinet „népnyúzó” imázsán némiképp javít, hogy a szándéknyilatkozat szerint már 2013 szeptemberétől segélyben részesülnének a villanyárammal fűtő szegényebb családok, és lehetővé válik az is, hogy 2014-től nőjön a garantált minimális jövedelem, illetve a családi pótlék.

 Lyuk a kenyérben

A kenyér áfájának 24-ről 9 százalékra csökkentése nyomán mintegy 100 millió lejes lyukat kell betömni a költségvetésben. Az áfacsökkentés szeptemberi hatályba lépésével egyidőben a jelenlegi literenkénti 750 euróról 1000 euróra nő a tiszta szesz jövedéki adója, továbbá luxusadót vetnek ki többek között a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmű személygépkocsikra, értékes bundákra, órákra, hajókra. A kormány számításai szerint a jövedéki adó emelése és a luxusadó együttesen 300 millió lejt hoz majd a költségvetésbe.

Az áfacsökkentés miatt keletkező költségvetési űr mielőbbi egyensúlyozása azért sem tűr halasztást, mivel az IMF képviselői igen szkeptikusan reagáltak a kormány áfacsökkentési szándékára, és végül azzal a kikötéssel fogadták el, hogy az intézkedés csupán átmeneti jellegű. A román kormány deklarált erőfeszítései viszont azt célozzák, hogy ne kelljen újra emelni az általános forgalmi adót, sőt, a csökkentést más élelmiszerekre is ki lehessen terjeszteni. Ezt célozzák azok az intézkedések is, amelyek az adóbehajtás hatékonyságának növelése mellett újabb adók árán is alacsonyan tartanák az áfát.

 Sarcveszélyek

Úgy tűnik azonban, hogy a tervezett intézkedések jogilag támadhatatlanok, mivel ezeket a hozzájárulásokat a román állam adókötelességként kezeli. Ilie Şerbănescu szerint a gazdasági célra használt ingatlanok „megsarcolása” semmilyen előrelépést nem jelent. „A legtöbb érintett cég megszűnik, hiszen többnyire azok a vállalkozók jegyezték be cégeiket saját otthonukban, akik épp hogy fenn tudják magukat tartani, nincs pénzük ingatlanbérlésre” – magyarázta a bukaresti gazdasági szakember.