A mai adózási rendszer mintegy 600 pontban történő módosításával a Victor Ponta vezette román kormány alapjaiban alakítja át az adótörvényt. Leghamarabb 2016. január 1-től csökkenne az általános forgalmi adó (TVA), a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, a többi adónem mérséklésére azonban jóval később, 2017-től, 2018-tól, illetve 2019. január elsejétől kerülne sor.
2015. február 28., 09:462015. február 28., 09:46
A szociáldemokrata miniszterelnök szerint a gazdaságélénkítő módosításokat tartalmazó új adótörvény elfogadásával, illetve a bevezetendő ÁFA-csökkentéssel a 2012-es választásokon győztes, időközben felbomlott Szociálliberális Unió (USL) utolsó, még beváltatlan választási ígérete is teljesül. Darius Vâlcov pénzügyminiszter szerint az alapjaiban átdolgozott, újragondolt adótörvény vezérfonala az, hogy Románia versenyképességének növelésével 2019-re az eddigi román fizetőeszköz, a lej helyett be lehessen vezetni az eurót.
A sok szálon mozgó ígérethalmazból jövőre a lakosság az ÁFA-csökkenés árcsökkentő hatását tapasztalhatja meg: nemcsak az általános forgalmi adó mértéke csökken 4 százalékkal, hanem 9 százalék lesz a hús, a hal, a zöldségek és a gyümölcsök forgalmi adója. A tervezet szerint 2018-tól az ÁFA összege további két százalékkal lenne kisebb, tehát 18 százalékra esne vissza. 2019-től csökkenne a jövedelemadó a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra. Az adókulcs mérséklése az első évben 4,8 milliárd lejjel apasztja majd az állami költségvetést, azonban a kormány legalább 2,3 milliárd lejes extra bevételre számít a gazdaság kifehérítése révén. Hasonló extrabevételeket remél a kormány a jövő évi ÁFA-csökkentés kapcsán is. A pénzügyminiszter érve: az állami forgalmi adó visszafogása a legjobb módja a feketegazdaság egy részének a kifehérítésére.
Az adócsökkentésekkel egyidőben járulékcsökkentést is tervez a Ponta-kormány: 2017-től a munkavállaló által fizetett nyugdíj-hozzájárulás a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra, a munkáltató terhe pedig 15,8 százalékról 13,5 százalékra esne vissza.
Az adócsökkentéssel párhuzamosan a kabinet a bevételeit is gyarapítani szeretné. Ennek jegyében a társadalom- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget kiterjesztik mindenkire, akinek valamilyen jövedelme van. Ez nemcsak az egyéni vállalkozók bevételeire, hanem minden magánszemélyre is érvényes, aki például ingatlant ad bérbe, vagy bármilyen más alkalmi jövedelemre tesz szert. 2016-tól legtöbb öt bruttó átlagbérben határoznák meg azt a szintet, amelyet a társadalom- és egészségbiztosítási járulék kiszámításakor alapul vesznek, a jövedelemadó meghatározásakor beszámítanák az egészségbiztosítási hozzájárulást is. A mikrovállalatok immár évek óta tartó, sok vitát kavaró átalányadós adóformája is új köntöst kapna: az egy vagy több munkavállalót foglalkoztató kis cégeknek üzleti forgalmuk 3, illetve 1 százalékának megfelelő összeget kell lepengetniük, miközben az alkalmazott nélküli mikrovállalkozásoknak negyedévente 3 százalékot, plusz 1530 lejt kell majd befizetniük az államkasszába. A kiscégek új adópolitikája egyértelműen arra serkenti a vállalkozókat, hogy munkavállalókat alkalmazzanak.
A közvitára bocsátott új adótörvénykönyv-tervezet egy hónap múlva kerül a parlament elé. Klaus Johannis államfő megfelelő hatástanulmányok nélkül elkészített, elsietett tervezetnek tartja a Ponta-kabinet előterjesztését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!