
Egy két évvel ezelőtti tüntetés az erdélyi politikai foglyok szabadon bocsájtásáért
Fotó: Gecse Noémi
Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői szerint a magyar baloldal szolidarítási performaszot mutatott be Budapesten a gyanús körülmények között milliárdossá vált orosz politikus, Alekszej Navalnij melletti, miközben a hamis terrorvád miatt börtönben sínylődő Beke István és Szőcs Zoltán ügye nem érdekli őket.
2021. április 25., 19:502021. április 25., 19:50
2021. április 25., 19:532021. április 25., 19:53
„A sajtóból értesülhettünk, hogy Alekszej Navalnij melletti szolidaritási performaszot mutatott be Budapesten – a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium előtt – Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a nemrégiben még – a magyarokkal szemben – román pártot támogató Fekete-Győr András. Azóta tudjuk: a gyanús körülmények között milliárdossá vált orosz politikus felhagyott éhségsztrájkjával, a magyar ellenzéki szörnykoalíció tagjai pedig így végre magyar nemzeti ügyekkel is foglalkozhatnának – ha legcsekélyebb mértékben is érdekelné őket például a határon túli magyarság sorsa” – fogalmaznak szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei, Csomortányi István és Mezei János.
Az EMSZ vezetői szerint „bárhogy is igyekszünk a különböző sajtótermékek archívumaiból kikutatni, sehol nem találjuk a most bőszen tiltakozó baloldaliak szolidaritási megmozdulását az egyértelműen politikai okokból, koncepciós eljárás során bebörtönzött székely fiatalok mellett. A hamis terrorvád miatt börtönben sínylődő Beke István és Szőcs Zoltán ügye világraszóló botrány, és jól példázza azt a súlyos magyarellenességet és a közösségünk megfélemlítésére törekvő állampolitikát, mellyel az erdélyi magyarságnak egyre gyakrabban kell szembesülnie”.
A pártelnökök emlékeztetnek: az ártatlanul fogva tartott székely fiatalok évek óta börtönben ülnek, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Fekete-Győr András azonban egyetlen egyszer sem szólalt fel érdekükben, nem festettek fel #FREEBEKE vagy #FREESZŐCS feliratokat a Külügyminisztérium, de még csak Románia Budapesti Nagykövetsége elé sem – ezzel is bizonyítva: képtelenek a Kárpát-medencei magyar nemzeti érdeket globalista értékrendjük elé helyezni. De a sort folytatni lehet! A magyar ellenzéki pártok vezetői közül egyikük sem állt ki a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés ellehetetlenítése, a magyar és székely zászlókat ért folyamatos támadások, vagy akár az Úzvölgyében elkövetett katonatemető-gyalázás kapcsán. Helyette azt teszik, amit az elmúlt száz esztendőben mindekor és mindenben: vakon követik a nemzetek Európájával szemben munkálkodó nemzetközi elvbarátaikat, függetlenül attól, hogy azok éppen kommunistának, szocialistának vagy liberálisnak nevezik magukat.
Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői legkevesebb visszatetszőnek tartják a görcsösen hatalomra vágyó magyar baloldal magatartását, amely az erdélyi és határon túli magyarok számára szolgáljon iránytűként minden olyan pillanatban, amikor arról kell döntenünk, kik alkalmasak az összmagyar nemzeti érdek és a határon túli magyarság képviseletére.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!