
Nyolc közép-kelet-európai ország küldötteinek a részvételével tartottak a hétvégén ifjúsági konferenciát a közép-európai identitásról és együttműködésről Kolozsváron. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke erős Közép-Kelet-Európát szeretne.
2015. december 02., 21:252015. december 02., 21:25
A kisebbségekre erőforrásként és nem fenyegetésként kell tekinteni, a kormányzatoknak pedig együtt kell működniük a kisebbségekkel – egyebek között ezt tartalmazza a hétvégén, Kolozsváron megtartott, második alkalommal megrendezett V4+ visegrádi nemzetközi ifjúsági konferencia keretében elfogadott közös nyilatkozat.
Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke hangsúlyozta: a hét pontból álló dokumentumban az ő javaslatukra került be a kisebbségek védelméről szóló fejezet.
A kincses városban csütörtök este kezdődött a visegrádi országok, valamint Románia, Szlovénia, Szerbia és Ukrajna Európai Néppárthoz kötődő ifjúsági szervezeteinek tanácskozása a Fidelitas és a Miért szervezésében. A találkozó fő témája a közép-kelet-európai identitás és együttműködés erősítése volt.
A közös nyilatkozatot egyhangúlag elfogadó 18 ifjúsági szervezet kifejezi együttműködési szándékát a közép-európai régiót érintő kérdésekben, és azon törekvésüket, hogy a nyilatkozat tartalmát közvetítik országuk vezetői, valamint az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP felé. A nyilatkozat kitér a fiatalok pályakezdési támogatására, a közép-európai tanulmányi és gyakornoki csereprogramokra, a kisebbség és többség közötti kapcsolatok fejlesztésére, az innováció és a digitalizáció támogatására, a regionális együttműködésre, az európai integráció erősítésére és a bevándorláspolitikára.
A kvótarendszer abszurd javaslat
Az aláírók szorgalmazzák a schengeni egyezmény betartását, a menekültáradatból fakadó feladatok arányos és igazságos elosztását. Azt javasolják, hogy a menekültkérelmeket az Európai Unió határain kívül bírálják el, ennek érdekében jó kapcsolat kialakítását szorgalmazzák a tranzit- és a kibocsátóországokkal.
Böröcz László, a Fidelitas elnöke elmondta: azért tartották fontosnak, hogy ne csak a visegrádi négyeket alkotó országok fiataljait hívják el a rendezvényükre, mert az európai uniós érdekérvényesítés szempontjából fontos, hogy együttműködés legyen a közép-európai országok között, hiszen a kis országok nem rendelkeznek Németország vagy Franciaország érdekérvényesítő erejével. Böröcz ugyanakkor a migrációs válság kapcsán kifejtette: a kvótarendszert teljesen kidolgozatlan és abszurd javaslatnak tartja, ugyanis azt a gyakorlatban lehetetlen betartatni.
A rendezvénysorozat csütörtök esti megnyitóján Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra biztatta a fiatal politikusokat, hogy merjenek távlatokban gondolkozni, ugyanis a politikai eliteket annyira leköti a napi politika, hogy hosszú távra szinte nem is tudnak tervezni.
Pénteken Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke üdvözölte a Fidelitas és a Miért kezdeményezését, hogy a közép-európai együttműködést az ifjúsági szervezetek szintjén is igyekeznek építeni. Elmondta: erős Közép-Európát szeretnének, és mindenkinek fontos, hogy a térség közösségként és külön alkotórészekként is erős legyen.
Európa lojális közösségei
Az Állam és nemzet Közép-Kelet-Európában; Kisebbségi kérdés – a „hídszerep” címmel meghirdetett panelbeszélgetésen Sógor Csaba és Csáky Pál európai parlamenti képviselők arra keresték a választ, hogy miért jó a többségi társadalomnak, ha a kisebbségi közösségeknek minél több jogot biztosítanak? A képviselők egyetértettek abban, hogy a többségi nemzetnek az tud előnyére válni, ha egy olyan kisebbségi közösséggel él együtt, amely elégedett az identitásához kötődő jogi lehetőségeivel.
„Kiemelten fontos, hogy a többségi és a kisebbségi közösségek tiszteljék egymást egy társadalomban. Emberjogi, kisebbségjogi, biztonságpolitikai és gazdasági előnye is van annak, hogyha ezek a közösségek képesek békésen élni egymás mellett” –mondta Sógor Csaba. Az RMDSZ-es politikus kitért arra is, hogy Európa őshonos nemzeti kisebbségei törvénytiszteletből, lojalitásból mindig is példát mutattak a többségnek, az Unió keleti felében pedig a regionális együttműködés, gazdasági fejlődés motorjai lehetnek többnyelvűségükből, fokozott Európa iránti tiszteletükből, és a más kisebbségek iránti érzékenységükből kifolyólag.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!