2010. március 04., 08:522010. március 04., 08:52
Az aláírásra váró szerződésben az áll, hogy az intézmény a váradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát hozhatja létre az épületben, ehhez a Nagyváradi Zsidó Hitközség szolgáltat majd kiállítandó tárgyakat. „Az ötlet rég megszületett, ám pénz hiányában eddig nem sikerült megvalósítani. Most úgy véltük, a múzeum szakemberei magas színvonalon hozhatnák létre a kiállítási teret, akár pályázati pénzekből, a mi segítségünkkel” – tájékoztatta a Krónikát Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke.
Seidler elmondta, a zsinagóga udvarán működő piac szükséges rossz a hitközség számára. A magáncég ugyanis az árusítással egy időben a zsinagóga őrzését is megoldja, s már bebizonyosodott, mekkora szükség van erre. Néhány esztendeje ugyanis a váradiaktól kapott számtalan kritika miatt elküldték a kereskedőket az udvarról. „Nem sokkal később egy őrült megpróbálta felgyújtani a zsinagógát és egyéb épületeket is a környéken, így akart öngyilkos lenni. Ekkor viszszahívtuk a céget, hogy őrizet alatt legyen az épület is” – magyarázta Seidler. Ha elkészül a múzeum, innen a látogatók a jeruzsálemi Yadvasem Múzeum adattárához is közvetlenül hozzáférhetnek, így bárki felkutathatja saját családfáját. Seidler hangsúlyozta: a szerződés aláírásának pillanatáig semmi nem biztos, és reméli, hogy a Körösvidéki Múzeum igazgatójának, Aurel Chiriacnak az egészségi állapota megengedi, hogy péntek délben szignálja a megegyezést.
Nagyvárad rengeteget köszönhet a valaha itt élt nagyszámú zsidó közösségnek – mesélte el lapunknak Péter I. Zoltán helytörténész. A Teleki utcai zsinagóga az 1930-as években készült, Pintér István tervei alapján, de ennél jóval korábban, az 1800-as évek elején már kettő is épült a Kolozsvári úton. Ezeket később lebontották, s az ortodox, illetve a neológ irányzat kettéválása után (mindkettőnek számos képviselője élt Váradon) három működött. Az említetten kívül a most is használatban lévő ortodox, és a szintén elhagyatott Kossuth (Independenþei) utcai neológ zsinagóga.
A 19. és 20. század fordulóján a lakosság csaknem 26 százaléka volt zsidó, a legtöbben jómódú, tiszteletre méltó emberek: ügyvédek, kereskedők, gyártulajdonosok, bankárok, mesélte a történész. Így lettek ők a századelő Váradjának fő építtetői és építkezési vállalkozói: Komor Marcell és Jakab Dezső, a Fekete Sas-palota tervezői, akik a szintén zsidó vallású Adorján testvérpár megrendelésére építették fő művüket, illetve a két fivér házait is, amelyek szintén műemlék épületek (Adorján-ház I. és II.). A Kossuth utca és a Nagyvásártér (December 1.) legszebb háztömbjeit is nekik köszönheti a város, mint ahogy a legtöbb műemlék épületet, az Apolló-palotát leszámítva, amelyet a városvezetőség építtetett, magyarázta Péter I. Zoltán. A második világháború idején aztán legtöbbjüket elhurcolták, vagy elmenekültek, így most egyetlen hitközség működik a városban, a három zsinagóga közül pedig egy van használatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Látogatottsági adatok