Zsidó múzeum lesz a Teleki utcai zsinagógában Nagyváradon

Az aláírásra váró szerződésben az áll, hogy az intézmény a váradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát hozhatja létre az épületben, ehhez a Nagyváradi Zsidó Hitközség szolgáltat majd kiállítandó tárgyakat. „Az ötlet rég megszületett, ám pénz hiányában eddig nem sikerült megvalósítani. Most úgy véltük, a múzeum szakemberei magas színvonalon hozhatnák létre a kiállítási teret, akár pályázati pénzekből, a mi segítségünkkel” – tájékoztatta a Krónikát Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke.

Piac: szükséges rossz

Seidler elmondta, a zsinagóga udvarán működő piac szükséges rossz a hitközség számára. A magáncég ugyanis az árusítással egy időben a zsinagóga őrzését is megoldja, s már bebizonyosodott, mekkora szükség van erre. Néhány esztendeje ugyanis a váradiaktól kapott számtalan kritika miatt elküldték a kereskedőket az udvarról. „Nem sokkal később egy őrült megpróbálta felgyújtani a zsinagógát és egyéb épületeket is a környéken, így akart öngyilkos lenni. Ekkor viszszahívtuk a céget, hogy őrizet alatt legyen az épület is” – magyarázta Seidler. Ha elkészül a múzeum, innen a látogatók a jeruzsálemi Yadvasem Múzeum adattárához is közvetlenül hozzáférhetnek, így bárki felkutathatja saját családfáját. Seidler hangsúlyozta: a szerződés aláírásának pillanatáig semmi nem biztos, és reméli, hogy a Körösvidéki Múzeum igazgatójának, Aurel Chiriacnak az egészségi állapota megengedi, hogy péntek délben szignálja a megegyezést.

A zsidók voltak Várad építtetői

Nagyvárad rengeteget köszönhet a valaha itt élt nagyszámú zsidó közösségnek – mesélte el lapunknak Péter I. Zoltán helytörténész. A Teleki utcai zsinagóga az 1930-as években készült, Pintér István tervei alapján, de ennél jóval korábban, az 1800-as évek elején már kettő is épült a Kolozsvári úton. Ezeket később lebontották, s az ortodox, illetve a neológ irányzat kettéválása után (mindkettőnek számos képviselője élt Váradon) három működött. Az említetten kívül a most is használatban lévő ortodox, és a szintén elhagyatott Kossuth (Independenþei) utcai neológ zsinagóga.

A 19. és 20. század fordulóján a lakosság csaknem 26 százaléka volt zsidó, a legtöbben jómódú, tiszteletre méltó emberek: ügyvédek, kereskedők, gyártulajdonosok, bankárok, mesélte a történész. Így lettek ők a századelő Váradjának fő építtetői és építkezési vállalkozói: Komor Marcell és Jakab Dezső, a Fekete Sas-palota tervezői, akik a szintén zsidó vallású Adorján testvérpár megrendelésére építették fő művüket, illetve a két fivér házait is, amelyek szintén műemlék épületek (Adorján-ház I. és II.). A Kossuth utca és a Nagyvásártér (December 1.) legszebb háztömbjeit is nekik köszönheti a város, mint ahogy a legtöbb műemlék épületet, az Apolló-palotát leszámítva, amelyet a városvezetőség építtetett, magyarázta Péter I. Zoltán. A második világháború idején aztán legtöbbjüket elhurcolták, vagy elmenekültek, így most egyetlen hitközség működik a városban, a három zsinagóga közül pedig egy van használatban.