2009. január 12., 09:002009. január 12., 09:00
Első lépésként nem is a begyűjtött étolaj mennyisége, hanem az emberek figyelmének erre a veszélyre való felhívása volt a célunk” – magyarázta a Krónika érdeklődésére az Élő Erdély Egyesület felhívására a környezetvédelmi akcióban társszervező szerepet vállaló Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, Csonta László. Hozzátette: terveik szerint havi vagy kéthavi rendszerességgel gyűjtik össze a lakosságtól a sütés-főzés nyomán megmaradt étolajat.
Szombaton Csíkszeredában közel 50 liter égett étolajat gyűjtöttek össze a Zöld Székelyföld Egyesület önkéntesei és szimpatizánsai. Az olajat egy székelyudvarhelyi szakcég révén Magyarországra szállítják, ahol biodízel adalékanyag, valamint aszfaltszurok-adalék készül belőle. „A Nagy Olajgyűjtés fő célja nem a minél nagyobb mennyiség összegyűjtése, hanem a téma népszerűsítése volt. Vagyis a lakosság tájékoztatása arról, hogy az ilyen típusú olaj veszélyes hulladék, amelyet nem szabad a lefolyóba önteni, hanem ha egy mód van rá, le kell adni, hogy újrahasznosításra kerülhessen” – magyarázta Csonta László.
A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke a Krónikának elmondta: egyelőre csak Csíkszeredában igyekeztek felhívni az égett étolaj által okozott környezetszennyező veszélyekre a figyelmet, de az akcióba bárhol bárki bekapcsolódhat. Csonta László szerint minden elismerést megérdemel az a huszonöt önkéntes, aki a –22 Celsius-fokos hidegben vállalta, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, csupán a környezet védelméért vesz részt a gyűjtésben.
Egy önkéntes szerint az emberek eleinte nem értették, mit is akarnak elérni a fiatalok. „Amikor elkezdtük magyarázni, hogy a csatornába öntött égett olaj milyen károkat okoz, egyre többen hozták műanyag vagy üvegpalackokban az ünnepi sütés-főzés nyomán elhasznált étolajat. Nyugaton ez már régi gyakorlat, nálunk is el kellett kezdeni” – magyarázta. „Véleményem szerint az akció nagyon hasznos volt. Meggyőződésem, hogy a ma elkezdett munka hamarosan meghozza gyümölcsét” – fogalmazott Csonta László.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.