2013. április 04., 09:132013. április 04., 09:13
A szatmári megyeszékhelyen egyébként évek óta próbálkoznak ingatlanbefektetők azzal, hogy különféle munkálatok fejében megszerezzék az engedélyt manzárdok építésére. Az állami finanszírozású tömbház-hőszigetelési program által teremtett lehetőséget is szerették volna kihasználni, azonban az önkormányzattól nem kaptak engedélyt erre.
A befektetők lényegében átvállalták volna a város és a lakók által fizetendő összeget, költségeiket pedig a manzárdszobák értékesítéséből kívánták volna fedezni. „Az előző városvezetés, illetve a volt főépítész ellenezte az ilyesmit, általában arra hivatkoztak, hogy így is túlságosan zsúfoltak a lakótelepek, emiatt pedig nincs elég parkolóhely – nyilatkozta lapunk érdeklődésére Radu Anderco, a szatmárnémeti önkormányzat közönségszolgálati osztályának vezetője. – Egyes negyedek tényleg zsúfoltak, azonban úgy vélem, hogy olyan városrészek esetében, ahol ez nem áll fenn, nem kellene a hivatalnak elzárkóznia a befektetők kérése elől.”
Hozzátette: a magánvállalkozókkal közösen egyrészt sikerülne számos ingatlant modernizálni, másrészt pedig olyan kispénzű családok is hőszigetelhetnék a lakásukat, akiknek egyébként ilyesmire nem futná. Anderco szerint mindemellett számos olcsó lakás is elérhetővé válna a szatmárnémetiek számára, hisz a manzárdok felhúzása nem kerül sokba – elsősorban azért, mert megépítésükhöz nincs szükség a közműhálózat bővítésére – így valószínű, hogy alacsony áron kínálnák ezeket.
Alexandra Basa városi főépítész a Krónikának elmondta, mindeddig nem érkezett hozzá ilyen jellegű kérés. Úgy vélekedett, esete válogatja, így minden kérvényt, illetve tervet érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen elképzelhető olyan helyzet is, hogy mindkét fél és az önkormányzat számára is előnyös lehet a manzárdépítési engedély fejében végzett felújítás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok