
Sikeres ETDK-t értékelhettek ki a zárógálán
Fotó: Facebook/Reál- és humántudományi ETDK/Vincze Csenge
Vasárnap zárult a 24. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Az idei kiadásra több mint 200 pályamunka érkezett, melyből 95 az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is képviselteti magát. Both Orsolya főszervező és Balog Mónika adminisztrációs koordinátor a háttérszervezéssel kapcsolatos részleteket és az idei esemény tapasztalatait osztották meg lapunkkal.
2021. június 02., 10:182021. június 02., 10:18
Tavalyhoz hasonlóan az idei Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát is online szervezték meg. A nagyközönség számára élőben közvetített kolozsvári nyitó- és zárókonferencián csak a szervezőcsapat, a tanárok és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem képviselői voltak jelen. Az előző év mintájára pedig valamennyi tudományterületi előadás online platformon zajlott. Az esemény sikerességére reflektálva Both Orsolya, a konferencia főszervezője megkeresésünkre elmondta, hogy
Hozzátette, nemcsak szervezői szempontból, a résztvevők és a tanárok is sokkal kényelmesebben mozogtak idén az online térben.
Bár a virtuális események sokkal tágasabb ablakot nyitnak a világra, lehetőséget nyújtva a világ bármely pontjáról történő becsatlakozásra, a szervezők mégis úgy gondolják, fontos, hogy a konferencián való személyes részvétel se maradjon el, amikor a körülmények ezt már lehetővé teszik. A nyitó- és zárógála élőben történő közvetítését a későbbi szervezésben is megtartanák, de lényegesnek látják a konferencia kapcsolatteremtő aspektusát is. A közvetítéssel lényegesen több érdeklődőt érhetnek el, és az idei visszajelzések is azt igazolják, sokan kíváncsiak az eseményre.
– mutatott rá Both Orsolya. Tudományterületenként átlagban 25-30 jelenlevőt számláltak, ami elmondásuk szerint magas részvételi aránynak számít, hiszen az élőben tartott előadásokra sokkal kevesebben tehetnék meg, hogy elmennek. Az online formában a szervezőknek is volt alkalmuk betekinteni az egyes előadásokra, amelyből beszámolójuk szerint ők is sokat tanultak.
Balog Mónika, az esemény adminisztrációs koordinátora úgy véli, a konferenciának elengedhetetlen eleme, hogy a résztvevők és a tanárok találkozzanak, ismerkedjenek egymással, hiszen a szakmai fejlődésen és a tudományos munka bemutatásán túl a kapcsolatépítésnek is kiemelkedő szerepe van. Amint tehát a járványügyi intézkedések megengedik, vissza szeretnének térni a személyes részvételhez. A háttérmunkákat illetően a fölösleges papírmennyiség használatát is szeretnék visszaszorítani, virtuálisan megoldva a papírmunka jelentős részét.
Az ETDK 2020-as kiadása a járványhelyzet miatt egy tavaszi és őszi esemény keretében zajlott, hiszen egyes tudományterületek labor- és terepmunkáját a járvány ellehetetlenítette. Az idein azonban még az előző két kiadásnál is nagyobb volt a részvételi arány:
Az előző évekhez képest művészet és művészettudomány, módszertani és humán erőforrás szakterületekre is küldhettek a jelentkezők pályamunkákat. A művészet és művészettudomány kategóriában a diákok saját alkotásokkal vagy közös művészeti produkciókkal pályázhattak, a módszertan a mesterképzés kapcsán, a humán erőforrás pedig önálló szekcióként jött létre. A szervezők kifejezetten örültek, hogy az újonnan bevezetett kategóriákba is érkeztek pályamunkák.
Nem kevés kihívással járt a konferencia virtuális térben való lebonyolítása, a szervezők azonban alkalmazkodva a helyzethez, megpróbálták a lehető legtöbbet kihozni az eseményből. Az adminisztráció koordinálásáért felelős Balog Mónika szerint a technikai nehézségek leküzdésével párhuzamosan a problémamegoldásban is fejlődhettek, valamint azt is megtanulták, hogy egy hasonló volumenű esemény szervezésekor nem lehet minden résztvevő elvárásainak megfelelni – és ez így van rendjén.
Both Orsolya szerint az online szervezésben külön stresszfaktort jelent, hogy az előkészületek és a legapróbb részletekre való odafigyelés ellenére bármikor összeomolhat a rendszer, amihez a szervezőknek nincs hozzáférésük: a többhónapos munka így pillanatok alatt szerte tud foszlani.
„Ebben a formában a szervezés rengeteg türelmet és kitartást igényelt, de mindenképp hasznos tapasztalatnak tartom. Sokat jelentett, hogy csapatként jól tudtunk együtt dolgozni: kölcsönösen motiváltuk egymást és számíthattunk egymásra” – tette hozzá a főszervező.
„Nagyon örülök az eredményeknek. Figyelemreméltó, hogy a 24. ETDK-ról 95 pályamunkát jelöltek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Az, hogy a 36. országos konferencián ilyen szép számban fogják képviseltetni magukat az erdélyi diákok, kiemelkedő teljesítmény, nekünk pedig már csak ezért megérte munkát és energiát fektetni a szervezésbe” – összegzett Balog Mónika.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
szóljon hozzá!