Fotó: Facebook/Primaria Municipiului Zalau
„Szükségünk volt a többség támogatására, anélkül nem lett volna esélye, hogy átmenjen a kezdeményezés” – ismertette a Krónikával Fazakas Miklós alpolgármester a csütörtöki tanácsi döntés hátterét. Eszerint a szilágysági megyeszékhelyen háromnyelvű helységnévtáblákat és hatnyelvű üdvözlő feliratokat helyeznek ki.
2017. május 26., 14:522017. május 26., 14:52
2017. május 26., 15:012017. május 26., 15:01
Régi vágya teljesült a zilahi magyarságnak, amikor a Szilágy megyei város tanácsa csütörtöki ülésén háromnyelvű, román, magyar és német feliratú helységnévtáblák kihelyezéséről fogadott el határozatot – értékelte a Krónikának a döntést Fazakas Miklós alpolgármester. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a szövetség már az előző mandátumban is tervezte határozattervezet benyújtását a témában, azonban csak most lettek megfelelőek a körülmények az elfogadtatására.
Kifejtette, a döntést hosszas egyeztetés előzte meg, valamennyi tanácsossal elbeszélgettek kezdeményezésükről. „Örülünk, hogy végül sikerült meggyőznünk őket arról, hogy ez nemcsak a magyar és német közösségnek, hanem egész Zilahnak fontos. Ez mindenféle szempontból nagy előrelépés” – magyarázta az elöljáró. Hangsúlyozta, a határozattervezetüket nemcsak a város polgármesterét és másik alpolgármesterét adó, az RMDSZ-szel a tanácsban többséget alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD), hanem az ellenzéki pártok is támogatták.
A háromtagú RMDSZ-frakció által előterjesztett és a csütörtöki ülésen jelenlévő 20 tanácsos által egyhangúlag megszavazott határozat értelmében a város be- és kijárataihoz a román Zalău mellé a magyar Zilah és a német Zillenmarkt felirat is kikerül. Emellett arról is döntött a testület, hogy a szilágysági megyeszékhelyre vezető utak mentén hatnyelvű üdvözlő és elköszönő feliratokat tüntetnek fel.
akik több ezer lakosnak biztosítanak megélhetést, de a városban zajló oktatási, kulturális és sporttevékenységeiket is támogatják.
Az RMDSZ-es alpolgármester lapunknak arról is beszámolt, hogy a csütörtöki ülésen egy másik, a magyar közösség számára fontos döntés született:
Ezek között említette az ősszel tartandó Szilágysági Magyar Napokat, amelyre a térség minden magyarlakta településéről összegyűlnek, hogy bemutassák kultúrájukat, hagyományakait, gasztronómiai különlegességeiket.
Háromnyelvű, román, magyar és német feliratú helységnévtáblákat szerelnek fel Zilah be- és kijáratainál – döntött csütörtökön a helyi tanács. Megszavazták azt is, hogy hatnyelvű üdvözlőtáblát helyeznek ki a szilágysági megyeszékhelyen.
Fazakas Miklós szerint egyébként az 56 ezer lakosú Zilahon a kivándorlás és a negatív demográfiai folyamatok hatására
A jelentős számú magyar lakossággal rendelkező Szilágy megyében a magyarok lakta falvak zömében van kétnyelvű – román és magyar – helységnévtábla, de arra, hogy a 20 százaléknál kevesebb részarányú magyarsággal rendelkező városokban, például Zsibón is kikerüljön, szerinte az RMDSZ törvénytervezetének az elfogadása után lesz lehetőség. „Nekünk is szükségünk volt a többség támogatására, anélkül nem lett volna esélye, hogy átmenjen a kezdeményezés” – összegzett az alpolgármester.
A közigazgatási törvény egy kisebbség 20 százalék fölötti helyi aránya esetén írja elő, hogy az adott kisebbség nyelvén is ki kell írni a település nevét. Az RMDSZ kedden benyújtott törvénymódosítási tervezete ezt a küszöböt 10 százalékra csökkentené.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!