
Fotó: Facebook/Primaria Municipiului Zalau
„Szükségünk volt a többség támogatására, anélkül nem lett volna esélye, hogy átmenjen a kezdeményezés” – ismertette a Krónikával Fazakas Miklós alpolgármester a csütörtöki tanácsi döntés hátterét. Eszerint a szilágysági megyeszékhelyen háromnyelvű helységnévtáblákat és hatnyelvű üdvözlő feliratokat helyeznek ki.
 
                        2017. május 26., 14:522017. május 26., 14:52
2017. május 26., 15:012017. május 26., 15:01
Régi vágya teljesült a zilahi magyarságnak, amikor a Szilágy megyei város tanácsa csütörtöki ülésén háromnyelvű, román, magyar és német feliratú helységnévtáblák kihelyezéséről fogadott el határozatot – értékelte a Krónikának a döntést Fazakas Miklós alpolgármester. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a szövetség már az előző mandátumban is tervezte határozattervezet benyújtását a témában, azonban csak most lettek megfelelőek a körülmények az elfogadtatására.
Kifejtette, a döntést hosszas egyeztetés előzte meg, valamennyi tanácsossal elbeszélgettek kezdeményezésükről. „Örülünk, hogy végül sikerült meggyőznünk őket arról, hogy ez nemcsak a magyar és német közösségnek, hanem egész Zilahnak fontos. Ez mindenféle szempontból nagy előrelépés” – magyarázta az elöljáró. Hangsúlyozta, a határozattervezetüket nemcsak a város polgármesterét és másik alpolgármesterét adó, az RMDSZ-szel a tanácsban többséget alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD), hanem az ellenzéki pártok is támogatták.
A háromtagú RMDSZ-frakció által előterjesztett és a csütörtöki ülésen jelenlévő 20 tanácsos által egyhangúlag megszavazott határozat értelmében a város be- és kijárataihoz a román Zalău mellé a magyar Zilah és a német Zillenmarkt felirat is kikerül. Emellett arról is döntött a testület, hogy a szilágysági megyeszékhelyre vezető utak mentén hatnyelvű üdvözlő és elköszönő feliratokat tüntetnek fel.
akik több ezer lakosnak biztosítanak megélhetést, de a városban zajló oktatási, kulturális és sporttevékenységeiket is támogatják.
Az RMDSZ-es alpolgármester lapunknak arról is beszámolt, hogy a csütörtöki ülésen egy másik, a magyar közösség számára fontos döntés született:
Ezek között említette az ősszel tartandó Szilágysági Magyar Napokat, amelyre a térség minden magyarlakta településéről összegyűlnek, hogy bemutassák kultúrájukat, hagyományakait, gasztronómiai különlegességeiket.

Háromnyelvű, román, magyar és német feliratú helységnévtáblákat szerelnek fel Zilah be- és kijáratainál – döntött csütörtökön a helyi tanács. Megszavazták azt is, hogy hatnyelvű üdvözlőtáblát helyeznek ki a szilágysági megyeszékhelyen.
Fazakas Miklós szerint egyébként az 56 ezer lakosú Zilahon a kivándorlás és a negatív demográfiai folyamatok hatására
A jelentős számú magyar lakossággal rendelkező Szilágy megyében a magyarok lakta falvak zömében van kétnyelvű – román és magyar – helységnévtábla, de arra, hogy a 20 százaléknál kevesebb részarányú magyarsággal rendelkező városokban, például Zsibón is kikerüljön, szerinte az RMDSZ törvénytervezetének az elfogadása után lesz lehetőség. „Nekünk is szükségünk volt a többség támogatására, anélkül nem lett volna esélye, hogy átmenjen a kezdeményezés” – összegzett az alpolgármester.
A közigazgatási törvény egy kisebbség 20 százalék fölötti helyi aránya esetén írja elő, hogy az adott kisebbség nyelvén is ki kell írni a település nevét. Az RMDSZ kedden benyújtott törvénymódosítási tervezete ezt a küszöböt 10 százalékra csökkentené.
Nemzetközi jelentőségű, Romániában egyedülálló római kori leletekre bukkantak Gyulafehérváron, ahol jó állapotban fennmaradt római kori utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
 
          A Maros megyei vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a veszélyhelyzetet azokon a Kis-Küküllő menti településeken, ahol a parajdi sóbánya elárasztása óta ihatatlanná vált a vezetékes víz. Gyulakután beüzemelték a sótalanító berendezést.
 
          November 8-án, Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítója és első püspöke halálának évfordulójához közeledve 27. alkalommal tart emlékzarándoklatot a Magyar Unitárius Egyház.
 
          Kovászna megyében, egy illegális kavicsbányát működtető háromszéki cég székhelyén tartottak csütörtök reggel házkutatást a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság Különleges Beavatkozási Szolgálatával.
 
          Száz évet töltött Pollmann Lucianna vincés nővér, akit születésnapja alkalmából a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye képviselete is felköszöntött.
 
          Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Árkos zászlaja és a Szatmár megyei Börvely címere – tájékoztatott az RMDSZ.
 
          Megkezdődtek az első konkrét lépések Darányi János, a 19. századi Arad néhai főorvosa mellszobrának újraállítására. Az évtizedeken át elveszettnek hitt Darányi János-szobor két évvel ezelőtt került elő a múzeum raktárából.
 
          Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtök reggel elsőfokú szélriasztást adott ki Kolozs megye hegyvidékére.
 
          A korábbi gyakorlattól eltérően a bíróságok egyre több olyan gépkocsivezetőt ítélnek letöltendő szabadságvesztésre, akik felfüggesztett vagy bevont jogosítvánnyal, illetve ittas állapotban ülnek volánhoz.
 
          Gyertyagyújtással és népzeneszóval emlékeznek a kolozsvári Házsongárdi temetőben azok sírjánál, akik gazdagították az erdélyi magyar kultúrát.
 
          
szóljon hozzá!