A Szabadság beszámolója szerint a magyar tanácsosok azt javasolták a polgármesternek, hogy amennyiben a névváltoztatásra sor kerül, az utca szintén magyar személyiség – ez esetben Szabédi László költő – nevét viselje. Habár Sorin Apostu polgármester elfogadta a kezdeményezést, utólag mégis elvetették a Szabédi névjavaslatot, és Pablo Picassóról nevezték el az utcát. A lap úgy tudja, a tanácsosok maga Apostu javaslatára cselekedtek így, mivel az RMDSZ-es önkormányzati képviselők nem támogattak egy a polgármester számára fontos határozattervezetet.

László Attila városi tanácsos, megyei RMDSZ-elnök nem tudott érdemben nyilatkozni az ügyről a Krónikának, mivel szerdán tért haza párizsi útjáról és nem volt jelen a szavazáson. Csoma Botond tanácsos azonban megerősítette a kolozsvári napilap információit és azt állítja, kommunikációs zavarnak tulajdonítható, hogy mégsem az általuk javasolt Szabédi László nevét vehette fel a kifogásolt Dsida utca. A tanácsos nem hiszi, hogy rosszindulatból vesztette el a magyar lakosság a hozzá közel álló utcanevet, állítása szerint mindössze a tanácsülés előtti egyeztetésekbe csúszott hiba.

A Krónikának arra a kérdésére, hogy ez mennyire befolyásolja az RMDSZ és a polgármestert adó Demokrata-Liberális Párt közötti együttműködést Csoma Botond azt válaszolta: „nem hiszem, hogy ez az ügy lenne az RMDSZ-PDL helyi koalíció szakítópróbája, sokkal nagyobb súllyal esik latba ugyanis a műemléképületek magyar feliratozásának sorsa, amelyről vélhetően a közeljövőben szavaznak a helyi tanácsban.”

Mint arról korábban beszámoltunk, Sorin Apostu polgármester arra hivatkozva utasította el a műemlék-épületeken a tájékoztató feliratok szövegének magyar nyelvű feltüntetését, hogy a magyar nem világnyelv. Az RMDSZ ezt követően aláírásgyűjtésbe kezdett, melyel egy lakossági kezdeményezésű határozattervezetet akarnak a helyi tanács elé terjeszteni. Ehhez valamivel több mint 14 ezer kolozsvári lakos támogató aláírására van szükség, amit követően a tanácsnak már meg kell vitatnia a kérést és döntenie annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Csoma Botond szerint körülbelül kétezer aláírást kell még összegyűjteniük, amit követően előterjesztik a tervezetet. „Amennyiben a helyi tanács a PDL-s tagokkal együtt ezt nem fogadja el, nem tudom milyen körülmények között lehet vállalni a a demokratákkal való további együtműködést ” – magyarázta a tanácsos. Az RMDSZ Sorin Apostu polgármesterré választását is elősegítette azzal, hogy nem indított saját jelöltet a februári polgármesterválasztásokon.

Minden alapot nélkülöző kifogásnak nevezte a névváltoztatás magyarázatát Péntek János nyelvész. A kolozsvári professzor a Krónikának nyilatkozva elmondta, lakossági kérés esetében is megalapozatlan a módosítás, hiszen ilyen alapon bármilyen utcanévvel kapcsolatosan lehet kifogásokat találni. „Más kérdés az, hogy miért annyira idegen a kolozsvári románságnak a város magyar múltja, ehhez a polgármesteri hivatal is hozzájárul például a magyar nyelvi feliratok kihelyezésének teljes mellőzésével” – mondta a kolozsvári nyelvész, hozzátéve, hogy egyébként a Bolyai Egyetem egyetem mártírja, Szabédi László is megérdemelne egy utcanevet Kolozsváron. A költő a Bolyai Egyetem beolvasztásakor ugyanis öngyilkos lett.

Péntek János abban is kételkedik, hogy a kérés valóban a Hajnal negyedben levő utca lakóitól ered. „Dsida nevét az AIDS román megnevezéséhez hasonlítani teljes rosszhiszeműséget jelent – mondta – Nem nehéz meggyőzni pár lakost arról, hogy egy ilyen kérést benyújtson.”

A kolozsvári nyelvész példaként megjegyezte : ilyen alapon a magyar lakosság is kifogásokat emelhet a nagyon sokszor ékezetek nélkül  leírt román „pina” (pînă) szóval kapcsolatosan. „Ezek szerint követelhetjük, hogy ezt a szót ne használjuk, mert vulgáris?” – tette fel a kérdést.