Zavaros a Nyárád szabályozása

Az érintett területek tulajdonosainak beleegyezése nélkül pedig nem lehet elkezdeni a munkálatokat.
Európai uniós pénzalapok felhasználásával szeretnék befejezni a Nyárád szabályozását. A projektet még a múlt rendszerben kezdeményezték és az Államtanács 1988. évi 258-as rendeletével el is indították.

A háromszakaszos beruházásból kettő meg is valósult 1990 után: Nyárádszereda és Jobbágyfalva között völgyzáró védőgátat építettek az árhullám feltartóztatása érdekében, valamint szabályozták a Vécke-csatornát. A harmadik szakasz a Nyárád folyó szabályozása, Nyárádtő és Fintaháza között már befejezték a munkálatokat, most a Nyárádszeredáig terjedő szakasz következne, ez pénz hiányában eddig nem volt lehetséges.

A beruházást februárban kormányhatározattal jóvá is hagyták, az elmúlt hetekben pedig a megyei hatóságok végig is járták az érintett községeket, hogy megszerezzék a lakosság elvi beleegyezését, ám a legtöbb helyen a tulajdonosok megtagadták azt. Sok esetben ugyanis még nem egyértelmű, hogy mekkora területet érintenek ideiglenesen a munkagépekkel, illetve mennyit kell felvásárolni vagy kisajátítani a beruházáshoz.

Ugyanakkor az árakról is tárgyalni kell a gazdákkal. Ugyanis egyes településeken a meglévő védőgátakat kellene megjavítani, megerősíteni és magasítani, máshol az európai követelményeknek megfelelően árterületet is ki kell alakítani, és zárógáttal elhatárolni a lakott területektől.

Féltik a kertjeiket

Backamadarason van a legtöbb gond, itt szinte mindenütt belterületeket érint a folyó: négy utca is torkollik a partjára, sok helyen kerteket szel át. Ezért a kertekbe, udvarokba be kell vinni a munkagépeket, ami teljesen tönkretenné a termést. Ugyanakkor semmi garancia nincs arra, hogy a munkálat után a kerteket, udvarokat visszaállítják az eredeti állapotba. Amennyiben ez nem történne meg, a legtöbb gazda csak a kárral maradna, ugyanis a területek nagy része nincs telekkönyvezve, így pert sem indíthatnának a cég ellen – ismertette a helyzetet Turbák Zoltán polgármester. 

A kialakítandó árterület ráadásul a legjobb termőterületeket érintené, ezért a gazdák nem adták beleegyezésüket a munkálathoz. „Az igaz, hogy egyes helyeken szükség van támfalakra és medertakarításra, de ha a terv megvalósulna, az egykori Nyárádot el is lehet felejteni, csak egy betonlapokkal kiépített csatorna lesz belőle” – tette hozzá az elöljáró.

Nyárádgálfalva községben alig másfél kilométeres szakaszon érintene külterületeket a munkálat, Gálvalfán és Szentlászlón ugyanis belterületek mellett folyik a Nyárád – tudjuk meg Karácsony Károly polgármestertől.

A mintegy kétszáz érintett gazda ugyan nem ellenzi a beruházást, de elmondták: addig egyikük sem ír alá semmit, amíg nem tisztázzák, hogy mekkora területet érintenének a munkálatok, és hogyan kárpótolnák őket.

Hasonló a helyzet Nyárádszeredában is, ahol a tulajdonosok egyelőre hallani sem akarnak a beruházásról, továbbá azt is megkérdőjelezik, hogy az apadó Nyárádon miért kell új gátakat építeni, vagy a meglévőket magasítani. Mint mondták, nem bíznak az ígéretekben, ugyanis az eddigi munkálatok során – például a jobbágyfalvi zárógát építésekor – a vízügyi hatóság egyetlen gazdát sem kártalanított. Olyan tulajdonos is akadt, aki kijelentette, hogy nem engedi át területét, és ha kisajátításra kerülne sor, a bírósághoz fordul.

Több a haszon, mint a kár

Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere kollégáival ellentétben fontosnak tartja a projekt megvalósítását, mint mondta, ez életbevágó a község számára. A Nyárádszeredától lefelé összegyűlő víz ugyanis itt lelassul és tetőződik, a községben a legnagyobb az árvízveszély. „Eljött az idő és a lehetőség a kérdés megoldására, továbbá európai pénzekből dolgoznának. Több a haszon, mint a kár” – fogalmazott Osváth Csaba, elismerve, hogy a munkálat nyomot hagy majd a környezetben, de úgy vélte, most a közösségi érdeket kell szem előtt tartani.

Elmondta, a Nyárád közvetlen közelében, Szentbenedeken, Ákosfalván és Cserefalván mintegy 80 gazda belterületét érintené a munkálat, ők szinte kivétel nélkül belátták a beavatkozás szükségességét. A folyó túloldalán magasítani szeretnék a védőgátat, a vízügy ebben az esetben is meg fog egyezni a gazdákkal, véli Osváth Csaba.

Natura 2000-engedély – csak feltételekkel

A Natura 2000-gondnokság ugyan múlt hónapban megadta a beruházáshoz szükséges jóváhagyást, de a hatástanulmány és a vízügyi hatósággal való tárgyalások alapján felállított egy négyoldalas feltételrendszert, amelyet a környezet védelme érdekében be kell majd tartani a munkálatok során. A tervező mérnökök úgy vélték, ilyen feltételek mellett megkérdőjelezhető a terv kivitelezése.

A gondnokság ugyanis olyan feltételeket szabott, hogy ne vágják ki a part mentén a 25 centiméternél nagyobb átmérőjű fákat, gépekkel ne menjenek be a mederbe, betont csupán ott használjanak, ahol kizárólag csak így állítható meg a partomlás, ne emeljék meg mindenhol három méter magasra a védőgátakat, és bizonyos helyeken egyáltalán ne kerüljön sor beavatkozásokra – sorolta a feltételeket Kovrig Zoltán igazgató. Hozzátette, ezeket féléves egyeztetést követően állította fel a gondnokság, ezért nem látják szükségességét, hogy módosítsanak rajtuk, bármennyire is szeretné a vízügyi hatóság.

Maradnak a kérdőjelek

Turbák Zoltán backamadarasi polgármester furcsállja a vízügyi hatóság sietős eljárását, és kételkedik abban, hogy az öt községen átvonuló szakaszon az előírt idő alatt, azaz 2015 novemberéig be tudnák fejezni a munkálatokat. Az elöljáró szerint a beruházás többéves futamidőt feltételezne.

A nyárádszeredai gazdákkal való találkozás végén kiderült: a tervező nem is ismeri a 2008-ban elfogadott városrendezési tervet, hiszen eszerint az árterületet a lakóövezettől elválasztó gátat csak aszfaltozatlan vagy mezei út mentén lehetne megépíteni, miközben a tervben a Nyárádszeredából Demeterfalvára vezető községi út mellé rajzolták be, ahova az utóbbi években lakóházak épültek. Így megtörténhet, hogy a védőgátat most néhány kilométerrel el kell „költöztetni”.

A tíz nappal ezelőtti egyeztetés során a vízügyi hatóság képviselői azt ígérték a gazdáknak, hogy napokon belül kijelölik mindenki esetében, hogy mekkora területet érintene a munkálat, majd utána az eladásról is tárgyalnak. A hatóságok a múlt hétvégén már Demeterfalván „házaltak”, próbálva rávenni a tulajdonosokat, hogy egyezzenek bele a munkálatba. Értesüléseink szerint voltak, akik aláírták a nyilatkozatot, de olyanok is akadtak, akik tettlegességgel fenyegetőzve kergették ki portájukról az „agitátorokat”.