
Székely zászlókkal álltak ki kedd délben a községháza elé Uzon község lelkészei több helyi lakossal együtt, így tiltakozva az arany-kék lobogó eltávolítása ellen.
2014. január 28., 15:472014. január 28., 15:47
A homlokzatról lekerült székely zászlót Sánta Imre, az Uzon községhez tartozó Bikfalva református lelkésze hozta magával. A Krónikának elmondta, amikor Ráduly István polgármester tájékoztatta őket, hogy a brassói táblabíróság jogerős döntése értelmében kénytelen levenni a székely zászlót a községháza homlokzatáról, az első reakciójuk a felháborodás volt, majd azon kezdtek tanakodni, miként juttassák kifejezésre tiltakozásukat.
„Elhatároztuk, hogy egy óráig mi leszünk a zászlótartók a községháza előtt. A lelkészek kötelessége, hogy megvédjék a polgármestert, akit támadtak, meghurcoltak azért, mert felvállalta és kitűzte a székely zászlót. Ezen túlmenően az uzoni közösséget is megalázták azáltal, hogy betiltották a székely zászlót” – fogalmazott Sánta Imre.
Kedden az Uzon községhez tartozó falvakban szolgáló négy református és egy unitárius lelkész is őrt állt székely zászlókkal a községháza előtt, hagyományőrző huszárok kíséretében. Szándékuk szerint példát is akartak mutatni az uzoniaknak, akiket arra biztatnak, hogy minél többen tűzzék ki házaikra a székely lobogót. „Ne féljenek ezt megtenni, nincs törvényes akadálya, hiszen a brassói táblabíróság indoklásában leírták, hogy magánterületen használható a székely zászló” – hívta fel a figyelmet Sánta Imre.
Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei prefektúra egy kökösi magyar ember feljelentése nyomán elsőként Uzon önkormányzata ellen indított közigazgatási eljárást a községháza homlokzatára kitűzött székely zászló miatt. A Kovászna megyei prefektúra azután még több hasonló eljárást kezdeményezett, ám eddig csak az uzoni perben született végleges ítélet.
Tavaly szeptemberben a brassói táblabíróság kimondta, hogy a székely zászló nem loboghat a községháza homlokzatán. A hivatalos értesítést követően Ráduly István polgármester kénytelen volt levenni a zászlót. Az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács arra biztatja a székelyföldieket, hogy válaszképpen házaikra tegyék ki az arany-kék lobogót.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!