Működik a kampány. A számok azt mutatják, egyre több magyarországi fiatal érdeklődik az erdélyi egyetemek ajánlatai iránt
Egyre népszerűbbek az erdélyi egyetemek a magyarországi fiatalok körében, akik közül sokan nem is térnek haza, hanem a határon innen igyekeznek boldogulni tanulmányaik elvégzése után.
Kis mértékben ugyan, de folyamatosan növekszik az erdélyi egyetemek magyar és angol tannyelvű képzésein a Magyarországról érkező hallgatók száma, ami egyrészt a minőségi oktatásnak köszönhető, ugyanakkor érzelmi tényezők is közrejátszanak a Krónikának nyilatkozó felsőoktatási illetékesek szerint.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vezetőit annak apropóján kerestük a téma kapcsán, hogy múlt hétvégén
Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja lapunknak úgy fogalmazott: minden bizonnyal nem fognak tömegeket vonzani Magyarországról az erdélyi egyetemekre, de az ilyen vásárokon a kínálat népszerűsítése mellett a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolattartásra is nagy hangsúly kerül, hiszen esetükben a konkurencia és az együttműködés egészségesen kiegészíti egymást. „A globalizálódó felsőoktatási piacon egyértelműen meg kell jelenni egy nemzetközi szakprofilú vásáron” – szögezte le.
A dékán kifejtette: az elmúlt években nagy méretet öltött európai diákmobilitás mindenképpen indokolja, hogy egy intézmény – főleg ha angol nyelvű kínálata is van – megjelenjen egy ilyen seregszemlén. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy néhány éve Kárpát-medencei felsőoktatási rendszerben gondolkodnak, azaz a magyarországi és a politikai határokon kívül levő magyar egyetemek közösen jelennek meg.
Tonk Mártontól megtudtuk: a Sapientia jelenlegi hallgatói között csak néhány százalékot tesz ki a magyarországi, illetve határon túli fiatalok aránya, akiknek száma viszont évről évre növekszik, ami közvetlenül összefügg az egyetem ismertségével és elismertségével. A budapesti Educatio szakkiállítással kapcsolatban elmondta: idén különösen nagy volt az érdeklődés, a 11–12. osztályos diákok pedig meglepően felkészültek, jól informáltak voltak, célirányosan tudakozódtak.
Tonk Márton azt is elmondta: a hétvégi vásáron a csíkszeredai gazdaságtudományi szakok iránt volt nagyobb az érdeklődés, de népszerű volt a marosvásárhelyi informatika szak és a műszaki képzés, illetve a kolozsvári fotó- és filmművészet is toplistás.
Soós Anna, a BBTE rektor-helyettese eközben arról számolt be:
Idén például számos olyan érdeklődővel találkoztak, akik számára Kolozsvár különleges vonzerővel bír, valamilyen módon kötődnek a városhoz, szüleik, nagyszüleik a kincses városban éltek vagy tanultak valamikor. A BBTE egyébként már hatodik alkalommal vett részt az Educatio szakkiállításon, amelyen rendszerint rengetegen érdeklődnek a kolozsvári székhelyű felsőoktatási intézmény kínálata iránt, sőt a látogatók közül sokan meg is jelennek a nyári felvételin.
A magyar tagozat vezetője közölte: nyáron derül ki egyértelműen, hogy milyen eredménnyel vettek részt a vásáron, de szerinte mindenképpen érdemes bemutatkozni, jelen lenni, megszólítani a magyarországi fiatalokat, ráadásul
Soós Anna arra is rámutatott: már az előző tanévben is száz felett volt a Magyarországról érkezett hallgatóik száma, ők főként pszichológiára, antropológiára és közgazdaságtanra jelentkeztek, ebben a tanévben ugyanakkor a pedagógia – a tanítói és óvónői képzés – is nagy népszerűségnek örvendett.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is egyre vonzóbb a külföldről érkező fiatalok számára: Balási András rektorhelyettes szerint a nyolc alap- és hét magiszteri képzést működtető felsőoktatási intézményben az oktatás színvonala vonzza a hallgatókat.
– hangsúlyozta a Krónikának Balási ezzel mintegy reagálva azokra a csipkelődő megjegyzésékre, miszerint a magyarországiak azért mennek Marosvásárhelyre, mert ott könnyebb bejutni, mint az otthoni állami egyetemekre.
A művészeti egyetemen egyébként nemcsak magyarországi, hanem vajdasági és felvidéki hallgatók is tanulnak, legtöbben közülük a színészképzésen. Bár jelenleg a tizenkét elsőéves közül tizenegyen erdélyiek, néhány esztendővel ezelőtt volt olyan évfolyam, ahol a magyarországiak voltak túlsúlyban.
Elmondta, az intézmény vezetősége számára nem számít, ki honnan érkezik, a lényeg, hogy tegyen eleget a feltételeknek. Kérdésünkre a rektorhelyettes arról is beszámolt, hogy a külföldről érkező hallgatók egy része Erdélyben marad: tudomása szerint a színit végzettek közül az elmúlt években öten-hatan határ menti társulatokhoz, Nagyváradra és Szatmárnémetibe szerződtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!