
2012. november 01., 08:092012. november 01., 08:09
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter szerint erre a lépésre azért van szükség, mert a parlament a választások miatt nem tudja időben megvitatni és elfogadni a vizsgára vonatkozó új törvényt. A miniszter szerint a sürgősségi rendelet ugyanazokat a szabályozásokat tartalmazza, mint a kétszintű érettségire vonatkozó törvénytervezet, tehát a végzősök választhatnak a hagyományos és a szakmai érettségi között, utóbbival azonban nem folytathatják tanulmányaikat felsőoktatási intézményben.
Kötő József parlamenti képviselő, oktatásügyi szakértő a Krónikának elmondta, a szakmai érettségi bevezetése nem több, mint illúzió. „Valótlan állítás, hogy megnyitja a fiatalok előtt a munkaerőpiacot, hiszen a vállalkozó nem azt kérdezi tőlük, rendelkeznek-e érettségi oklevéllel, hanem arra kiváncsi, mit tudnak. A tanterv reformjával kellene foglalkozni, olyan körüléményeket teremteni, hogy a tanintézetek szavatolni tudják a minőségi oktatást” – nyilatkozta a Krónikának Kötő József.
A képviselő szerint a diákok hajlamosak arra, hogy a könnyebb utat válasszák, ezért a szakmai érettségi a lustaságot ösztönzi, megnő az érdektelenség az országos szintű érettségi és a továbbtanulás iránt. „Egyre kevesebben folytatják majd a tanulmányaikat, holott Romániában most is csak a végzős fiatalok 7-8 százléka szerez felsőfokú képesítést, ez az arány Nyugat-Európában mintegy 25-30 százalék. Tőlünk nyugatabbra ezt is tovább szeretnék növelni, a 2020-as európai stratégia szerint 35-40 százalék a cél” – magyarázta Kötő, aki szerint a kérdés politikai vonzata, hogy azt az illúziót keltik, foglalkoznak a gyerekek sorsával, így próbálják megszerezni a szülők szavazatait.
Kötő József szerint a Ponta–Băsescu-párharc része a szakmai érettségi is. A sürgősségi kormányrendeletet valószínű hamarosan elfogadják, így a 2013 nyarán végző diákok már választhatnak a két vizsgatípus közül. „Amikor a választások utáni parlament megalakul, vagy törvényerőre emeli a rendeletet, vagy már késő lesz a vizsgák előtt módosítani rajta” – fogalmazta meg a politikus.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő is úgy véli, nem kellene erőltetni a szakmai érettségi bevezetését. „Értelmetlen felületes módon diplomákat osztogatni. Ezt a vizsgát ebben a formában nem kellene érettséginek nevezni, hiszen még differenciált továbbtanulási lehetőséget sem biztosít” – mondta el lapunknak a főtanfelügyelő, aki szintén politikai játszmának minősíti a törvény módosítását.
A háromszéki főtanfelügyelő évek óta szorgalmazza a kétszintű érettségi bevezetését, de olyan formában, hogy a szakiskolák végzősei műszaki pályán folytathassák a tanulmányaikat, tehát az emelt szintű érettségi vizsga abszolválása után bármilyen egyetemre jelentkezhessen a diák, a középszintű érettségivel csak bizonyos szakokon folytathassa tanulmányait, például az a diák, aki mezőgazdasági szakiskolát végzett, a középszintű érettségivel tanulhasson tovább agrártudományi egyetemen.
Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont igazgatója a Krónikának elmondta, a kormány által javasolt változatot inkább szakmai vizsgának kellene nevezni. Ilyen vizsga eddig is volt, s a vállalkozástan-próba bevezetésével még nem lesz belőle érettségi, szögezte le az igazgató. A szakiskolák tanárai is pánikolnak, hiszen a diákokat eddig is nehéz volt rávenni, hogy tanulják az általános műveltségi tantárgyakat, ám ha bevezetik a szakmai érettségit teljesen elveszítik az érdeklődést az irodalom, a természettudományok, valamint a nyelvek iránt” – mutatott rá a pedagógus.
Kiss úgy véli, az érettségi a jelenlegi formában nem méltányos, továbbra is csőd lenne a szaklíceumokban, hiszen nem lehet ugyanazt a szintet elvárni az elméleti és a szaklíceumban tanuló diákoktól. De erre nem a szakmai érettségi a megoldás, hanem a differenciált érettségi bevezetése, szögezte le Kiss Imre.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.