
2012. november 01., 08:092012. november 01., 08:09
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter szerint erre a lépésre azért van szükség, mert a parlament a választások miatt nem tudja időben megvitatni és elfogadni a vizsgára vonatkozó új törvényt. A miniszter szerint a sürgősségi rendelet ugyanazokat a szabályozásokat tartalmazza, mint a kétszintű érettségire vonatkozó törvénytervezet, tehát a végzősök választhatnak a hagyományos és a szakmai érettségi között, utóbbival azonban nem folytathatják tanulmányaikat felsőoktatási intézményben.
Kötő József parlamenti képviselő, oktatásügyi szakértő a Krónikának elmondta, a szakmai érettségi bevezetése nem több, mint illúzió. „Valótlan állítás, hogy megnyitja a fiatalok előtt a munkaerőpiacot, hiszen a vállalkozó nem azt kérdezi tőlük, rendelkeznek-e érettségi oklevéllel, hanem arra kiváncsi, mit tudnak. A tanterv reformjával kellene foglalkozni, olyan körüléményeket teremteni, hogy a tanintézetek szavatolni tudják a minőségi oktatást” – nyilatkozta a Krónikának Kötő József.
A képviselő szerint a diákok hajlamosak arra, hogy a könnyebb utat válasszák, ezért a szakmai érettségi a lustaságot ösztönzi, megnő az érdektelenség az országos szintű érettségi és a továbbtanulás iránt. „Egyre kevesebben folytatják majd a tanulmányaikat, holott Romániában most is csak a végzős fiatalok 7-8 százléka szerez felsőfokú képesítést, ez az arány Nyugat-Európában mintegy 25-30 százalék. Tőlünk nyugatabbra ezt is tovább szeretnék növelni, a 2020-as európai stratégia szerint 35-40 százalék a cél” – magyarázta Kötő, aki szerint a kérdés politikai vonzata, hogy azt az illúziót keltik, foglalkoznak a gyerekek sorsával, így próbálják megszerezni a szülők szavazatait.
Kötő József szerint a Ponta–Băsescu-párharc része a szakmai érettségi is. A sürgősségi kormányrendeletet valószínű hamarosan elfogadják, így a 2013 nyarán végző diákok már választhatnak a két vizsgatípus közül. „Amikor a választások utáni parlament megalakul, vagy törvényerőre emeli a rendeletet, vagy már késő lesz a vizsgák előtt módosítani rajta” – fogalmazta meg a politikus.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő is úgy véli, nem kellene erőltetni a szakmai érettségi bevezetését. „Értelmetlen felületes módon diplomákat osztogatni. Ezt a vizsgát ebben a formában nem kellene érettséginek nevezni, hiszen még differenciált továbbtanulási lehetőséget sem biztosít” – mondta el lapunknak a főtanfelügyelő, aki szintén politikai játszmának minősíti a törvény módosítását.
A háromszéki főtanfelügyelő évek óta szorgalmazza a kétszintű érettségi bevezetését, de olyan formában, hogy a szakiskolák végzősei műszaki pályán folytathassák a tanulmányaikat, tehát az emelt szintű érettségi vizsga abszolválása után bármilyen egyetemre jelentkezhessen a diák, a középszintű érettségivel csak bizonyos szakokon folytathassa tanulmányait, például az a diák, aki mezőgazdasági szakiskolát végzett, a középszintű érettségivel tanulhasson tovább agrártudományi egyetemen.
Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont igazgatója a Krónikának elmondta, a kormány által javasolt változatot inkább szakmai vizsgának kellene nevezni. Ilyen vizsga eddig is volt, s a vállalkozástan-próba bevezetésével még nem lesz belőle érettségi, szögezte le az igazgató. A szakiskolák tanárai is pánikolnak, hiszen a diákokat eddig is nehéz volt rávenni, hogy tanulják az általános műveltségi tantárgyakat, ám ha bevezetik a szakmai érettségit teljesen elveszítik az érdeklődést az irodalom, a természettudományok, valamint a nyelvek iránt” – mutatott rá a pedagógus.
Kiss úgy véli, az érettségi a jelenlegi formában nem méltányos, továbbra is csőd lenne a szaklíceumokban, hiszen nem lehet ugyanazt a szintet elvárni az elméleti és a szaklíceumban tanuló diákoktól. De erre nem a szakmai érettségi a megoldás, hanem a differenciált érettségi bevezetése, szögezte le Kiss Imre.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.