
2012. november 05., 07:242012. november 05., 07:24
A kormány tegnapi közleményéből kiderül: az egészségbiztosítási pénztár illetékese és a volt tárcavezetők irányítása alatt hiányosan állították össze az egészségbiztosítási alaphoz hozzájárulók nyilvántartását, később pedig nem vették figyelembe az elmaradt tartozásokat, így a bevételek kiesése miatt közel 190 millió lejes hiányt okoztak az államkaszszának 2009 októbere és 2010 szeptembere között.
Lucian Duţă, a CNAS volt elnöke a vádakra reagálva tegnap a Mediafax hírügynökségnek elmondta, az ellenőrző bizottság jelentése a 2009 októberében kiadott 140-es számú sürgősségi rendeletre vonatkozik. „A rendelet a gyógyszerforgalmazókra kivetett clawback-adóra vonatkozott, és előírta, hogy a minisztériumnak és az egészségbiztosítási pénztárnak 15 napon belül ki kell dolgozni az illeték alkalmazási procedúráját” – magyarázta Duţă.
Hangsúlyozta, mindez az akkori tárcavezető, Ionuţ Bazac és a CNAS-t vezető Irinel Popescu feladata lett volna, az illetékesek azonban elmulasztották a jogszabályok kidolgozását. Lucian Duţă 2009 decemberében vette át a tisztséget, elmondása szerint pedig folyamatosan emlékeztette a szintén akkoriban miniszteri hivatalba lépő Cseke Attilát, hogy tegyen eleget az előírásoknak, a CNAS-nek ugyanis nem tartozik a hatáskörébe a jogalkotás, erre kizárólag a minisztérium van felhatalmazva. „A miniszter végül 2010 júniusában írta alá a szükséges dokumentumokat. Az egészségbiztosítási pénztárt így semmilyen felelősség nem terheli a késés miatt” – fejtette ki Duţă.
Véleménye szerint az ellenőrző bizottság vádjai kizárólag politikai indíttatásúak, Victor Ponta ugyanis így takargatja saját hazugságait, csalásait és hozzá nem értését. Duţă ugyanakkor hozzátette, az említett 190 millió lejes kár egyszerűen hazugság, hiszen az illetékesek folyamatosan intézkedéseket tesznek a 2009 óta elmaradt illetékek behajtásáért, a clawback-adó ráadásul évente 300 millió eurós bevételt jelent az államnak.
Ritli László tegnap a közszolgálati televíziónak elmondta, valóban számos probléma felmerült a 2009-es elmaradások kapcsán, az egészségügyi és pénzügyminisztérium azonban erre vonatkozóan is kibocsátott egy rendeletet. „A rendelet egyrészt a 2009 óta ki nem fizetett összegekre, másrészt a jelenlegi formájában érvényben lévő clawback-adóra vonatkozott” – nyilatkozta Ritli.
Az ellenőrző bizottság ugyanakkor az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnél (ANI) is feljelentést tesz összeférhetetlenség miatt, a kivizsgálásból ugyanis kiderült, hogy a szintén RMDSZ-es Molnár Géza 2011 márciusa és 2012 áprilisa között egyidejűleg volt a CNAS vezetőtanácsának, illetve a jászvásári Antibiotice gyógyszergyártó vállalat vezetőtanácsának tagja. A hatályos törvények szerint az egészségbiztosítási pénztár vezetőtanácsának tagjai nem tölthetnek be vezető tisztséget gyógyszergyártásra szakosodott kereskedelmi társaságoknál. Tegnap lapzártánkig az ügy egyik érintettjét sem sikerült telefonon elérnünk.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.