Vitatkoznak az illetékesek, könyvek nélkül a diákok

Bár a kiadók összesen 17 fellebbezést nyújtottak be különböző intézményekhez – többek között az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) –, a versenytárgyalás feltételeit és az elbírálás módját kifogásolva, az óvások megoldásával megbízott testület megalapozatlannak ítélte ezeket.

„Katasztrofális” eredmény, „gyanús” kizárások

A Romániai Könyvkiadók Föderációja (FER) „katasztrofálisnak” nevezte a versenytárgyalás lebonyolítását, rámutatva, hogy a tenderfüzetben szereplő feltételeknek megfelelő kiadókat „gyanús” módon kizárták a licitről, így számos tárgy maradt tankönyv nélkül, ráadásul tartalmi szempontból a jóváhagyott kiadványok is gyenge minőségűek. A FER közleményben kérte a nem megfelelő licit felfüggesztését és a felelősök számonkérését.

Paul Balogh, a Read Forward kiadó képviselője rámutatott, hogy a mostani licit „a legnagyobb rablás a tanügy történetében”, mint mondta, a DNA egy akkora összeg után vizsgálódik, melyből 40 évre vásárolhattak volna tankönyveket az összes gyereknek.

A tender eredményeinek a meghamisításával és felelőtlenséggel vádolta a minisztériumot Ana Munteanu, az Aramis kiadó képviselője is. A Mediafax hírügynökségnek rámutatott, a szaktárca 24 tárgyból 61 tankönyvajánlatot kapott, azonban csupán kilencet hagyott jóvá, így a tantárgyak 75 százalékánál nem lesz könyvük a gyerekeknek. A FER tagjai azt is kifogásolták, hogy nem hozták nyilvánosságra az elbírálótestület összetételét, szerintük fennáll a gyanú, hogy egy érdekcsoport döntött a 30-50 millió euró sorsáról.

Kitart a miniszter

Ezzel szemben Remus Pricopie oktatási miniszter azt állította, a mostani volt a legátláthatóbb tankönyvkészítésre kiírt tender, és hangsúlyozta, hogy nem ismétlik meg, csupán a hiányzó kiadványokra írnak ki újabb versenytárgyalást. Kifejtette, már a licit meghirdetésekor tisztában volt vele, hogy háborúznia kell majd a kiadókkal, mivel megbolygatta ezek üzletét. Hangsúlyozta, a minisztérium betartotta a procedúrákat, a kiadók pedig ott tehetnek panaszt, ahol éppen akarnak.

Rámutatott, a hiányzó tankönyvek esetében újabb tendert írnak ki, amennyiben ekkor sem kerül befutó, akkor – a nemzeti kisebbségek esetében – két eljárás közül választhatnak: vagy az adott országból importálnak tankönyveket – az ukrán kisebbség esetében például Ukrajnából –, vagy pedig a szaktárca egy állami intézményt, például az oktatástudományi intézetet bíz meg a tankönyvek elkészítésével. A tárcavezető szerint a kisebbségi könyvek esetében azért nem voltak ajánlatok, mivel kicsi a példányszámuk, így kevés haszonnal jár az elkészítésük.

Akadályozó digitális változat

Az áprilisban meghirdetett licit során a huszonegy tankönyvajánlatból csak kilencet fogadott el az oktatási minisztérium döntéshozó bizottsága, a magyar tagozat számára csak az ábécéskönyvet hagyták jóvá. A legtöbb tankönyvet a digitális változata miatt nem engedélyezték, ezeken kell majd változtatniuk a kiadóknak.

Király András nem tartja valószínűnek, hogy iskolakezdésre meglesznek az új tankönyvek, ugyanakkor Remus Pricopie miniszter azon elképzelését sem tartja kivitelezhetőnek, hogy a nemzeti kisebbségek számára külföldről vásárolják meg a kiadványokat. „A miniszter úr az ukrán példával élt, ennél maradva, csak akkor lehetne Ukrajnából behozni az ábécéskönyvet, ha az megfelel a romániai ukrán tantervnek, emellett minden könyvvel végig kell járni az engedélyeztetési folyamatot” – magyarázta az államtitkár.

Még nem kötötték meg a szerződést

A pályázaton alulmaradt kiadókhoz hasonlóan a versenytárgyalás feltételeire és a minisztériummal való kapcsolattartás hiányára panaszkodik az egyetlen nyertes magyar tankönyv kiadójának igazgatója is. Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója lapunknak elmondta, kevés az esélye annak, hogy iskolakezdéskor a magyar gyerekek megkapják az ábécéskönyvet.

„Első körben hat könyvet nyújtottunk be, ebből eggyel, az ábécéskönyvvel nyertünk, de az óvások miatt az egész folyamatot leállították, szerződést nem kötöttünk a minisztériummal. Átláthatatlan és szövevényes a procedúra, nem tudom, ki igazodik el rajta, de lehet, hogy éppen ez a szándék. Már régen nincs szó a gyerekek érdekeiről. Ez nem egy olyan közbeszerzési pályázat, amit pontosan értékelni, követni lehet” – szögezte le Varga Károly.

Elmondta, ha újra kiírják a versenytárgyalást, újra jelentkeznek, hiszen megfeszített munkával hat könyvet készítettek elő, többek között a matematikát magyar nyelven, holott erre nem is volt pályázat hirdetve.

„Ennyit a magyar érdekvédelemről. Ha magyar tankönyvet akarunk adni a magyar diákoknak, akkor azt ki is kell írni licitre. Így a matematikakönyvünk a 12 román kiadóval egy kategóriában versenyzett, és hiába kaptunk jó pontszámot a minőségre, az árral alulmaradtunk, hisz kis példányszámot nem lehet ugyanazon az áron előállítani, mint a nagyot” – érvelt a kiadó igazgatója. Varga Károly rámutatott, hónapokkal ezelőtt figyelmeztette a magyar politikusokat, hogy nem lesznek tankönyvek az iskolakezdésre, és ez nem a kiadókon fog múlni.

Lesz-e számítógép az elektronikus könyvhöz?

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő sem tartja valószínűnek, hogy az első és másodikos osztályosok tanévkezdéskor megkapják az új tankönyveket. Úgy vélte, a tanítók hozzáértésén múlik majd, hogy mennyire tudják a rendelkezésükre álló segédanyagokat, munkafüzeteket az új tantervhez igazítani, és tankönyv hiányában is megtanítani a diákoknak az anyagot.

Mint mondta, a tanfelügyelőség iskolakezdés után felméri, hogy a kisdiákok milyen mértékben tudják használni az elektronikus tankönyveket. Arra is kíváncsiak ugyanis, hogy a gyerekeknek otthon van-e számítógépük, vagy internet-hozzáférési lehetőségük, hiszen az iskolákban nem tudják maradéktalanul biztosítani az elektronikus formátum használatát. A tanintézetekben az informatikai laboratóriumok felszereltek ugyan, de egy nagy iskolában, ahol négy-öt első osztály van, a diákok ritkán férnének hozzá a gépekhez, mutatott rá a főtanfelügyelő.