Vitatják a kormány kórházaknak szánt gyorssegélyét

A kórházigazgatók közül többen is leszögezték: a kampányízű gyorssegély csak pillanatnyi megoldás a pénzügyi problémákra, és továbbra is a finanszírozási rendszer újragondolását követelik. A kormány egyébként az elkövetkező időszakban 132 millió lejt osztana szét a kórházak között a tartalékalapjából.

Új „játékszabályokra” van szükség

András-Nagy Róberttől, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatójától megtudtuk, a megyeszékhelyi intézmény vezetősége már értesült a kormány tervéről, azonban hivatalos értesítést még nem kaptak az adósságtörlesztésre vonatkozóan. Az intézményvezető hangsúlyozta, egyáltalán nem tartja jó megoldásnak azt, hogy a mindenkori kormány két-három évente kiegyenlíti a nehéz helyzetbe került kórházak adósságait.

„Olyan finanszírozási rendszert kellene kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy az intézmény forgalma alapján, megfelelő gazdálkodással elkerülhesse az adósságcsapdákat. A jelenlegi feltételek mellett a menedzsert is felelősségre lehet vonni, ha nem jól gazdálkodik. A hatályos finanszírozási kritériumok alapján azonban a kórházak vezetőinek el kell dönteniük, hogy miután kiadták a fizetéseket, a megmaradt pénzből mire költsenek. Ezért fordulhat elő, hogy vannak olyan intézmények, amelyekbe a betegnek magával kell vinnie a gyógyszert vagy a kötszert” – magyarázta András- Nagy Róbert.

Emlékeztetett, a biztosítási pénztár megváltoztatta az egynapos beutalások elszámolásának a feltételeit: a sürgősséggel érkező beteg után semmit sem vagy sokkal kevesebbet fizet, mint ugyanazért az ellátásért a küldőpapírral érkező páciens esetében. A kórházvezetők korábban arra mutattak rá, hogy a már aláírt és jóváhagyott keretszerződést miniszteri rendelettel módosította a kormány, tehát véleményük szerint „játék közben változtatta meg a szabályokat”.

András-Nagy Róbert elmondta, a sepsiszentgyörgyi kórházban ritkán történt meg, hogy a betegek vagy hozzátartozóik kellett megvásároljanak olyan gyógyszereket, melyek hiányoztak a kórházi készletből. Ugyanakkor emlékezetett, hogy Cseke Attila minisztersége idején is eltörölték a kórházak adósságait, de utána olyan finanszírozást léptettek életbe, amely biztosította a működésüket.

„Ezt azóta megváltoztatták, az egészségügyi intézmények tartozásai azért kezdtek újra növekedni, mert a kormány megemelte az ágazatban dolgozók fizetését, de nem rendelt mellé költségvetést. A kórházak vezetőit jogszabály kötelezi arra, hogy először a béreket adják ki, így a beszállítók maradnak a sor végére, és előfordulhat, hogy nem visznek több orvosságot vagy fogyóanyagot” – magyarázta András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórháznak jelenleg 1,8 millió lejes adóssága van, ami a menedzser szerint még nem okoz a működésben fennakadást.

Többmilliós ajándék kampányfinisben

Megtudtuk, a Szatmár megyei kórház az államfőválasztás második fordulója előtt pár nappal 16 millió lejt kapott a kormánytól az adósságok eltörlésére, épp annyit, amennyire szüksége volt. Mi több, Mircea Govor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei elnöke azt is bejelentette a kampány utolsó napján, hogy a Ponta-kormány további 22 millió lejes támogatásra tett ígéretet, melyből állítólag a megyei kórház egészségügyi felszerelését bővíthetik majd.

Azt, hogy miként gyűlt fel 16 millió lejnyi adóssága a kórháznak, nem sikerült megtudnunk. Az intézmény igazgatója, Erica Venemozer kérdésünkre elmondta, kilenc hónappal ezelőtti kinevezésénél régebbiek a ki nem egyenlített számlák, ezek eredetének pedig egyelőre nem nézett utána.

A székelyudvarhelyi kórház közel hárommillió lejt – a Hargita megyei egészségügyi intézményeknek odaítélt összeg közel kétharmadát – kapott a kormánytól tartozásai fedezésére, míg Csíkszeredának 524 ezer, Tusnádfürdőnek pedig 295 ezer lej jutott.

Lukács Antal, az udvarhelyi egészségügyi intézmény főigazgatója elmondta, nem kapott hivatalos értesítést a támogatásról, de úgy tudja, az összeget az udvarhelyi önkormányzat számlájára utalják majd. Lukács Antal érdeklődésünkre közölte, tartozásaik egy részét fedezi a közel hárommillió lejes összeg. „Kétféle tartozásunk van: a kurrens adósságok mellett a fizetési határidőt kilencven nappal túllépő tartozásokat is felhalmoztunk. Utóbbiakat teljes egészében ki tudjuk fizetni abból a pénzből, amit a minisztériumtól kapunk” – mondta el Lukács Antal.

A kórház kilencven napot meghaladó tartozásai többségükben szolgáltatásjellegű elmaradások, tehát egyebek mellett a gyógyszerbeszállítóit, a megvásárolt egészségügyi fogyóanyagokat, tisztító- és fertőtlenítőszereket, az élelmiszereket és az orvosi műszerek szervizköltségeit kell kifizetnie a kórháznak a célirányos támogatásból – tudtuk meg a főigazgatótól.