2012. december 13., 20:562012. december 13., 20:56
Kovács Jenő lapunk érdeklődésére kifejtette: félreértésről van szó. Csütörtökön kiadott egy közleményt is az ügy tisztázása érdekében, ugyanis igen nagy felháborodást keltettek az ebadóval kapcsolatos sajtóhírek. Hozzátette ugyanakkor, hogy valóban foglalkoztatja a dolog, mivel nagymértékben elszaporodtak a városban a kóbor ebek annak ellenére, hogy az önkormányzat az idei évben 367 állat ivartalanítási műtétjét finanszírozta.
A városban működő Puffy Állatvédő Egyesület emellett közel 200 állatnak talált gazdát. Többek között németországi tulajdonosokhoz juttattak el nagykárolyi ebeket. A kisváros polgármestere, mint lapunknak kifejtette, a környező községek elöljáróit is be kívánja vonni a munkába, ugyanis úgy véli, hogy a városban kóborló ebek egy része falvakról származik, az emberek megunt vagy fölös számban levő állataikat beviszik a városba, és szabadon engedik őket. Hangsúlyozta, valóban tervezi valamiféle adó vagy akár pénzbírság bevezetését, de ez csakis azokat sújtaná, akik felelőtlenül utcára dobják vagy kínozzák állataikat.
Tervezik egyébként a helyi állatvédő egyesület bevonásával egy alapos nyilvántartás összeállítását a kutyákról, melyek mikrocsipet kaphatnak, hogy azonosíthatók legyenek. A tervben az is szerepel, hogy az ivartalanítási műtétek költségeit támogatná az önkormányzat. Szeretnének emellett egy állatmenhelyet is kialakítani, azonban az elöljáró szerint ez meglehetősen költséges, így egyelőre keresik az alternatív finanszírozási lehetőségeket, melyek egyike épp a felelőtlen kutyatartókra kirótt adó vagy bírság lehetne.
A szatmárnémeti állatmenhelyet működtető Free Life Egyesület tagja, Lucreţia Simu lapunk kérdésére elmondta: nem tartja ördögtől való ötletnek az ebadó bevezetését, azonban ha feltételek nélkül mindenkire kivetik, annak az lehet a következménye, hogy még több állat jelenik meg az utcákon, mert az emberek inkább útra teszik őket semhogy fizessenek. Kifejtette: ezt úgy lenne hasznos bevezetni, ha csakis azokat köteleznék adófizetésre, akik nem ivartalaníttatják állataikat, mivel így megfékezhető lenne a szaporulat. Hozzátette: ez nem kellene hogy vonatkozzék a fajkutyákat tartókra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok