2012. december 13., 20:562012. december 13., 20:56
Kovács Jenő lapunk érdeklődésére kifejtette: félreértésről van szó. Csütörtökön kiadott egy közleményt is az ügy tisztázása érdekében, ugyanis igen nagy felháborodást keltettek az ebadóval kapcsolatos sajtóhírek. Hozzátette ugyanakkor, hogy valóban foglalkoztatja a dolog, mivel nagymértékben elszaporodtak a városban a kóbor ebek annak ellenére, hogy az önkormányzat az idei évben 367 állat ivartalanítási műtétjét finanszírozta.
A városban működő Puffy Állatvédő Egyesület emellett közel 200 állatnak talált gazdát. Többek között németországi tulajdonosokhoz juttattak el nagykárolyi ebeket. A kisváros polgármestere, mint lapunknak kifejtette, a környező községek elöljáróit is be kívánja vonni a munkába, ugyanis úgy véli, hogy a városban kóborló ebek egy része falvakról származik, az emberek megunt vagy fölös számban levő állataikat beviszik a városba, és szabadon engedik őket. Hangsúlyozta, valóban tervezi valamiféle adó vagy akár pénzbírság bevezetését, de ez csakis azokat sújtaná, akik felelőtlenül utcára dobják vagy kínozzák állataikat.
Tervezik egyébként a helyi állatvédő egyesület bevonásával egy alapos nyilvántartás összeállítását a kutyákról, melyek mikrocsipet kaphatnak, hogy azonosíthatók legyenek. A tervben az is szerepel, hogy az ivartalanítási műtétek költségeit támogatná az önkormányzat. Szeretnének emellett egy állatmenhelyet is kialakítani, azonban az elöljáró szerint ez meglehetősen költséges, így egyelőre keresik az alternatív finanszírozási lehetőségeket, melyek egyike épp a felelőtlen kutyatartókra kirótt adó vagy bírság lehetne.
A szatmárnémeti állatmenhelyet működtető Free Life Egyesület tagja, Lucreţia Simu lapunk kérdésére elmondta: nem tartja ördögtől való ötletnek az ebadó bevezetését, azonban ha feltételek nélkül mindenkire kivetik, annak az lehet a következménye, hogy még több állat jelenik meg az utcákon, mert az emberek inkább útra teszik őket semhogy fizessenek. Kifejtette: ezt úgy lenne hasznos bevezetni, ha csakis azokat köteleznék adófizetésre, akik nem ivartalaníttatják állataikat, mivel így megfékezhető lenne a szaporulat. Hozzátette: ez nem kellene hogy vonatkozzék a fajkutyákat tartókra.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.