Az egykori István király szálló homlokzatát pár éve újították fel, de a belső munkálatokra még várni kell
Fotó: Wikipédia
Többéves huzavona után visszaszerezheti egyik legjelentősebb ingatlanát, az egykori István király szállót Nagybánya önkormányzata. A 20. század elején közpénzből épített szecessziós ingatlanban a polgármesteri hivatal működne.
2019. szeptember 11., 15:422019. szeptember 11., 15:42
2019. szeptember 11., 15:442019. szeptember 11., 15:44
Több év próbálkozása érhet révbe azzal, hogy a nagybányai önkormányzat kisajátítja a város egyik legfontosabb ingatlanának, az egykori István király szállónak még magánkézben lévő épületrészeit. Az emblematikus ingatlan még az 1990-es évekbeli privatizációk során került magánkézbe, majd romlott le az állapota, a városvezetés több esztendeje próbálja visszaszerezni.
– jellemezte lapunknak Vida Noémi alpolgármester az egykori István király szállót, mely a város legjelentősebb épülete. Az 1910-ben szecessziós stílusban épült ingatlan Nagybánya régi főterének teljes nyugati oldalát elfoglalja, méreteiben és stílusában a marosvásárhelyi Kultúrpalotához hasonlítható.
A város építtette, teljes háztömböt alkotó, kétemeletes épület földszintjén egykor étterem és a híres Berger cukrászda működött, drogéria kapott helyet, az emeleten szállodai szobák voltak. Az ingatlan kultúrtörténeti szempontból is jelentős, hiszen a nagybányai művésztelep festői is igen gyakran megfordultak itt. Gyakran friss munkáikat is az étterem vagy a cukrászda termeiben állították ki, és az is előfordult, hogy számláikat is alkotásaikkal rendezték. A kommunizmusban szálloda működött benne, míg a rendszerváltást követő privatizációk során önkormányzati tulajdonból magánkézbe került.
Fotó: Wikipédia
A helyi tanács legutóbbi, múlt heti ülésén elfogadott határozattal hosszú folyamatnak ér a végére a nagybányai önkormányzat, mondta el a Krónikának Vida Noémi. Az alpolgármester szerint sok mindennel próbálkoztak már, míg az új kisajátítási törvény lehetővé tette, hogy közhasznúvá nyilvánítsák az épületet, és elindítsák a kisajátítási procedúrát. Ehhez fel kellett értékelniük valamennyi, magánkézben lévő épületrészt, és félretenni a kifizetésekhez szükséges összeget.
Bár az új tulajdonosnak fel kellett volna újítania, nem tette meg, így folyamatosan romlott az épület állaga, volt időszak, amikor a tető is beázott. A rendszeres felszólításokkal végül elérték, hogy megjavították, majd az ingatlan külső homlokzatát is felújították.
Az épület cégeknek és magánszemélyek egyaránt otthont ad. „Vegyeskereskedéstől kenyérüzletig minden volt itt, vendéglő is. Mindenki megvette a saját kis üzletét annak idején. És magánlakások is vannak. A többségi tulajdonos a Complex Minerul Sfântul Ștefan” – vázolta a jogi helyzetet az elöljáró. Elmondta, az utóbbi években próbálták kisilabizálni ezt a bonyolult jogi helyzetet, és bejelentették, hogy igényt tartanak rá.
– mesélte Vida. Utóbbi felújítására készítettek egy 1,7 millió eurós pályázatot a Regionális Operatív Program keretében, melyet nyertesnek ítélt az Unió, így könnyebb volt kinyilvánítani a teljes épületre való igényt.
Az alpolgármester szerint a tulajdonosoknak 45 nap áll a rendelkezésükre, hogy elfogadják az összeget, ami a felértékelés alapján jár nekik. Ha ez megtörténik, két-három hónap alatt ki tudják fizetni őket. Ez a legoptimistább forgatókönyv, ugyanis ha valaki nem elégedett az árral, újra fel kell értékeltetnie az adott ingatlanrészt mindkét félnek, és a törvényszéknek kell megállapítania az árat, ami időigényes folyamat.
Fotó: Fortepan.hu
A visszaszerzett ingatlanba a polgármesteri hivatal költözne be, mely jelenleg egy átalakított tömbházban működik. Régi terv, hogy a város egykori főterére költöztessék, ahol a hivatal több osztálya is működik különböző ingatlanokban. A költözéssel ezek egyetlen helyen összpontosulnának.
Előbb azonban belül is fel kell újítani a szecessziós ingatlant. Ehhez ugyan hozzáfogott az előző tulajdonos, de az alpolgármester szerint a beavatkozással többet ártott, mint használt. A belső felújításhoz, átalakításhoz pályázati pénzt is lehívnának, de a hosszadalmas procedúra miatt önerőből nekivágnak a munkának. Az önkormányzat jövőre felvesz egy nagyobb hitelt, abból az István király szálló felújítására is elkülönítenének egy összeget. „Annak idején a nagybányai lakosok építtették, így nagyon fontos lépés lenne a közösség számára, ha sikerülne visszaszerezni” – értékelte Vida Noémi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás