A háziorvosok panaszkodnak: a törvényhozók nem a lényeges problémákat akarják megoldani
Fotó: Haáz Vince
Fontos egészségügyi tervezetek vesztegelnek a parlamentben, ugyanakkor a folyton akadozó informatikai rendszert kellene végre pontra tenni – mondta el megkeresésünkre a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az államfő kihirdette a törvényt, amelynek értelmében visszaszorítanák a fiktív elszámolásokat az egészségügyben.
2019. október 08., 08:412019. október 08., 08:41
2019. október 08., 08:492019. október 08., 08:49
Kihirdette Klaus Johannis államfő azt a törvényt, amely alapján a biztosítottak kérhetik, hogy tájékoztassák őket arról: egy év alatt milyen ingyenes és támogatott szolgáltatásokat számoltak el a nevükre. A törvény akkor lép érvénybe, amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
A kezdeményezők azzal érvelnek, ezzel eredményesen vissza lehet szorítani a fiktív elszámolásokat, ám az érintettek szerint ilyenre már egy ideje nincs is példa. Viszont arra van, hogy a szolgáltatásokat nem tudják érvényesíteni, mert folyamatosan akadozik az informatikai rendszer, és akkor utólag az egészségbiztosító pénztár visszaveszi a pénzt. Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke lapunknak elmondta,
A napokban kihirdetett jogszabály a 2006/95-ös egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosítja, és arra kötelezi az egészségbiztosító pénztár megyei kirendeltségeit, hogy kérésre készítsenek egyéves jelentést, hogy milyen szolgáltatásokat, gyógyszereket, orvosi kellékeket számoltak el a biztosított nevére. A kérés benyújtása után legtöbb 45 nappal el kell készíteni a kimutatást, és annak tartalmaznia kell a különböző szolgáltatásokat, azok ellenértékét, valamint azt is, hogy mikor és hol végezték el. Ezek az adatok online is elérhetőek lesznek. A módosítás előtt a törvényben annyi állt, hogy minden biztosított évente egy alkalommal kikérhette, milyen szolgáltatásokra jogosult, viszont arra vonatkozóan nem kaphatott tájékoztatást, hogy milyen szolgáltatásokat számoltak el a nevére.
melyek szerintük gyakran előfordulnak a rendszerben, és minden ilyen „bűnös cselekedet”, hiszen csökkenti a valós esetekre szánt összegeket.
Már évek óta nem derült fény fiktív elszámolásokra, mondta el lapunknak Dragoş Tatu, a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Hozzátette,
Másrészt még mindig előfordul, hogy az elszámolt szolgáltatásokat végül nem ismerik el, és a pénzt visszafizettetik, de ennek minden esetben „technikai okai” vannak, az orvos, a gyógyszertár, a kórház nem tudja időben, vagy formai tévedések miatt érvényesíteni a szolgáltatásokat. Az informatikai rendszer folyamatos leállásai miatt, és mivel az adatokat nem frissíti időben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a szolgáltatások egy részét nem sikerül érvényesíteni, vagy téves információk miatt kérik vissza a pénzt, inkább ezeket a helyzeteket kellene megoldani, szögezte le lapunknak Seres Lucia. Rámutatott, a múlt héten csütörtök–pénteken
így az offline beírt vizsgálatokat, kezeléseket, küldőpapírokat, recepteket 72 órán belül érvényesíteni kellene. A rendszer hétfőn is akadozott, így valószínű, hogy már nem tudják időben betáplálni a múlt heti szolgáltatásokat. „Az orvosnak nem fizetik ki a munkáját, de az is megtörténhet, hogy az utólagos ellenőrzés során az ingyenes-ártámogatott receptek értékét is ráterhelik” – részletezte az orvos. Arra is mondott példát, hogy az adatokat nem frissítik időben, az idén végzett diákok szeptember 30-ig szerepelnek a rendszerben biztosítottként, ám a státusukat október elején még nem frissítette az országos pénztár, majd az ellenőrzés során utólag nem számolják el a nevükre a szolgáltatásokat. „Számtalanszor jeleztük a gondokat, ám eddig semmit nem oldottak meg. Ez a törvénymódosítás nem javít az ellátás minőségén, sokkal fontosabb törvények – például az oltástörvény – vesztegel a parlamentben. Nem értjük, milyen logika alapján dolgoznak a törvényhozók” – mondta Seres Lucia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!