A következő három évben felülvizsgáltatja a kormány a betegnyugdíjra jogosultak dossziéit, és akiről kiderül, hogy jogtalanul részesül a juttatásban, kénytelen lesz munkát vállalni – jelentette be a napokban Emil Boc kormányfő. A miniszterelnök szerint fennáll a gyanú, hogy a rokkantnyugdíjasok jelentős hányada törvénytelenül kapja a támogatást, hamis papírokkal került fel a jogosultak listájára.
Mint hangsúlyozta, a kormány rendet szeretne teremteni ezen a téren, így akikről bebizonyosodik, hogy egészséges emberek lévén részesülnek a betegeknek járó juttatásban, azoknak a nyugdíjkorhatár eléréséig vissza kell menniük dolgozni. Hozzátette, miután ellenőrizték a dossziékat, és kiszűrték az illegális eseteket, a jogosultak nyugdíja növekedni fog.
„Fel akarjuk számolni a visszaéléseket, és korrigálni a jelenlegi helyzetet azok esetében, akik valóban jogosultak a rokkantnyugdíjra. Az állami támogatásra szoruló beteg embereknek nagyobb nyugdíjban kell részesülniük ahhoz, hogy meg tudjanak küzdeni a nehézségekkel” – érvelt a kormányfő, aki szerint 2001–2009 között a rokkantnyugdíjasok száma ötven százalékkal nőtt, 600 ezerről 900 ezerre.
Országos szinten Bihar megye élen jár a betegnyugdíjasok számát illetően, és volt már rá példa, hogy turpisságok derültek ki. Ezért az illetékesek évek óta figyelemmel követik a betegnyugdíjat igénylőket – közölte a Krónikával Vass Sándor, a Bihar Megyei Nyugdíjpénztár kommunikációs irodavezetője. Mivel bizonyos kategóriák esetében félévente vagy évente újra kell igényelni a járandóságot, folyamatosan értesülnek a jogosultak egészségi állapotának változásáról.
„A nyugdíjas a saját orvosa által kiállított igazoló dokumentummal jön be hozzánk, itt a mi orvosunk értékeli a diagnózist, s annak alapján helyezi el egyik vagy másik nyugdíjkategóriába. Egy fél év alatt javulhat vagy romolhat az igénylő állapota, ezért van szükség a rendszeres ellenőrzésre” – magyarázta Vass. Hozzátette, az eredeti papírt kiállító orvost azonban nem ellenőrizhetik, sem joguk, sem lehetőségük nincs erre. „Ha gyanúsnak találunk egy esetet, az ezekre szakosodott bukaresti bizottsághoz kell továbbítanunk a dokumentációt, amely alkalomadtán behívhatja az igénylőt a saját orvosi rendelőjébe, hogy felülvizsgálja a diagnózist” – mesélte a szakember.
Mint emlékezett, előfordult már, hogy az illető bizottság bizonyos betegségre hivatkozó igénylők mindegyikét a fővárosba kérette, hogy egytől egyig alaposabban megvizsgálják őket, jogosan kapják-e a járandóságot.
Bihar megyében egyébként 53 500 személy kap betegnyugdíjat, ez más megyéhez viszonyítva igen magas szám. A nyugdíjpénztár ezt már jelezte a megyei közegészségügyi igazgatóságnak, amely azonban nem talált semmi meglepőt ebben. Azt a választ adta, hogy a térségben sokan végeztek az egészségre káros munkát, például az Erdélyi-szigethegység uránbányáiban, ráadásul az egészségtelen étkezés is jellemző a térségben.
A rokkantnyugdíjasok magas száma egyébként Ilie Bolojannak is feltűnt, aki 2005–2007 között Bihar megyei prefektusként vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. A volt kormánymegbízott arra gyanakodott, hogy sokan hamis orvosi papírokkal jutnak hozzá az állami támogatáshoz, ezért egy megyei szintű orvosi bizottság kinevezését javasolta, amely felülvizsgálja az igénylők aktáit és az abban szereplő diagnózist. A kezdeményezésnek Bolojan kormányfőtitkárrá való kinevezése vetett véget, utódait ugyanis nem foglalkoztatta a bihari betegnyugdíjasok magas száma.
Maros megyében feleannyi betegnyugdíjas sincs, mint Biharban. A mintegy 140 ezer munkaképes lakosra 166 ezer nyugdíjas jut, ezek közül közel 21 ezren részesülnek betegnyugdíjban – közölte a Krónikával Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár nemrég visszahelyezett igazgatója. Mint mondta, ezek száma az utóbbi időben némileg csökkent.
A betegnyugdíj-ellenőrzési folyamat Maros megyét is elérte. A megyei orvosi szakvéleményezési szolgálat vezetője, Gheorghe Sămărghiţean szerint az utóbbi hetekben 400 Maros megyei rokkantnyugdíjas dossziéját ellenőrizte az Országos Orvosi Szakvéleményezési és Munkaképesség-visszaállítási Intézet (INEMRCM), és ezek közül száz esetben felülvizsgálati eljárást rendeltek el.
Sămărghiţean szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az orvosok minden esetben törvénytelenül jártak el, mint mondta, a legtöbbször a dossziék nem tartalmaztak elég adatot, dokumentumot, vagy a páciensek nem töltöttek elég időt kórházban ahhoz, hogy biztonságosan meg lehessen állapítani a diagnózist. Sămărghiţean elmondta: január folyamán 15 rákos beteg esetében helyben állapították meg az illetők betegnyugdíjra való jogosultságát, és 20 iratcsomót továbbítottak az országos intézethez, hogy ott döntsenek a betegek sorsáról.
Szatmár megyében a nyugdíjasok 30 százaléka részesül rokkantnyugdíjban, 27 500 személy kap ilyen támogatást, mintegy ötszázzal kevesebb, mint tavaly – tudtuk meg Eugenia Saboutól, a megyei nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójától. Sabou szerint tavaly óta Bukarest havonta, szúrópróbaszerűen dossziékat kér tőlük, és tévedés esetén a betegnyugdíjasokat a fővárosba citálják felülvizsgálatra. Az ellenőrzések nyomán csaknem száz személytől vonták meg teljes egészében a betegnyugdíjat, vagy minősítették vissza őket alacsonyabb fokozatba, mondta az igazgatónő.
„Több névtelen vagy aláírt levél is érkezik hozzánk, amelyben a szomszédok egymást jelentgetik fel, mondván, hogy olyanok is kapnak betegnyugdíjat, akik nem jogosultak rá” – mesélte Sabou. Az igazgató szerint a legnagyobb gond, hogy az utólagos vizsgálatok során olyanoktól is elveszik a betegnyugdíjat, akiknek ezután semmilyen jövedelemforrásuk nem marad.
„Akiket lefokoznak, és részmunkaidőben dolgozhatnának, sajnos nagyon ritkán kapnak munkát, a maradék nyugdíjból pedig nem tudnak megélni” – hívta fel a figyelmet az igazgató, hozzátéve, hogy ezen személyeknek azonban nem kell visszafizetniük a korábban kapott összegeket. „Csak akkor kell fizetniük, ha arra az időszakra is kapták a nyugdíjat, amikor a felülvizsgálat folyt” – mesélte Eugenia Sabou.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.