Alapításának négyszázadik évfordulóját ünnepelte Nagyszalonta
Emlékműavatással és rekorddöntéssel ünnepelte Nagyszalonta lakossága a település várossá válásának négyszázadik évfordulóját a hétvégén. Bár a rendezvények már korábban elkezdődtek, sőt a helyi önkormányzat az egész idei esztendőt ünnepi évvé nyilvánította, az eseménysorozat fénypontját szombatra időzítették. Erre a napra esik ugyanis a hajdúváros „születésnapja”: Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. június 3-án írta alá azt az okiratot, amellyel háromszáz hajdúját a mai Nagyszalonta helyére telepítette.
Szombaton délelőtt háromszáz helybeli lány kezében fehér léggömbbel menetelt a Csonkatoronytól az Erzsébet-kertig, ahol ekkor még lepel borította a felavatandó emlékművet. Az eseményre összesereglett népes közönség, a megyei önkormányzat, illetve Sarkad és Csepel küldöttei előtt Török László polgármester idézte föl a városalapító fejedelem szellemiségét. Az elöljáró megemlékezett a város neves szülötteiről: többek között Arany Jánosról, Sinka Istvánról és Kulin Györgyről, majd kijelentette, a mai nagyszalontaiak a négyszáz éve letelepített hajdúk örökösei. Az esemény díszvendége Markó Béla kormányfőhelyettes volt, aki fontos eredménynek nevezte, hogy magyarok és románok egyazon irányba, a közös Európába haladnak. „Ez a folyamat nem ellentétes a hagyományok felélesztésével, sőt a helyi tradíciók, az anyanyelv a nagyobb közösségben, európai szinten fölértékelődik. Az együttélés nem képzelhető el a kultúrák és az értékek egybemosódásával: olyan Európát képzelünk el, ahol felmutathatjuk kultúránkat magunk és mások számára is” – szögezte le Markó. A politikus fontos célként említette az ingatlan-restitúciót, de ugyanilyen jelentőségűnek minősítette a szellemi értékek, a történelem és a múlt visszaszerzését is. „Ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy érvényt adjunk a megállapításnak: Erdély és a Partium több egymás mellett élő kultúra földje” – fogalmazta meg Markó. A szónoklatok után leleplezték Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását, amely két hajdúvitézt ábrázol. A mögöttük lévő kőfalon Deák megmintázta Bocskai adománylevelét is, amely megörökíti az ott letelepített háromszáz hajdú nevét. A leleplezés utáni pillanatokban az eget a háromszáz lány által szabadon engedett léggömbök lepték el. A szoboravatás után a tömeg szétszéledt, hogy fölkeresse a központi parkban felállított sörsátrakat és lacikonyhákat, illetve a művelődési ház udvarán a helyi íjászegyesület által szervezett íjászversenyt, ahol a honfoglalás kori öltözékben feszítő „profikkal” amatőrök is összemérhették tudásukat. Sokan a városháza mellett zajló világrekord-döntési kísérlet helyszínére siettek. A városháza mellett az erre az alkalomra készített kondérban hajnali négy óra óta rotyogott a világ legnagyobb adag gulyása, hogy a jövőben a Guinness-rekordok könyvében hirdesse a hajdúk leszármazottainak dicsőségét. Nagy Elek, a rekorddöntési kísérlet főszervezője a Krónikának elmondta, az 5400 literes üstbe 700 kilogramm hús, 600 kiló burgonya, 130 kiló répa, 150 kiló paradicsom, 40 kilogramm gulyáspaprika, 5 kiló csípős paprika, 35 kiló só és fél kiló őrölt kömény került. A fakanalat egy szlovák üzletember által működtetett helyi vendéglő munkatársai fogták, akik a világcsúcskísérletet hirdető felsőben szorgoskodtak a gigantikus üst körül. A „rekordgulyás” délutánra készült el, a szakácsok négyliteres merőkanalakkal merték ki a gőzölgő levest a kondérból, hogy adagonként egy erős lejért értékesítsék. A gulyás még az ekkorra eleredt, és folyamatosan zuhogó eső ellenére is elfogyott két és fél óra alatt. Nagy Elektől megtudtuk, összesen 5045 liter rekordgulyás készült, ami 10 090 adagot jelent, a befolyt összeget pedig a Szent Antal Alapítványnak adományozzák. Az időjárás estére megkönyörült a születésnapját ünneplő hajdúvároson; ekkor a Csonkatorony közelében felállított nagyszínpad előtt a helyi Liberty labdarúgócsapat tagjait köszöntötték. Később a Republic tartott szinte maratoninak nevezhető koncertet (Cipőéket többször is visszatapsolták, és ők eleget is tettek a közönség óhajának), majd a szombati napot a Trei Sud Est együttes fellépése zárta. Tegnap délután Fekete László, a világ legerősebb embere cím magyarországi viselője tartott bemutatót az érdeklődőknek: egy malomkövet emelt fel. Néhány vállalkozó kedvű szalontai 140 kilogrammos golyók felemelésével próbálkozott, ám ez a hat személy egyikének sem sikerült. A vetélkedőt Fekete László anekdotái, humoros kommentárjai fűszerezték. Délután a városi strandon első ízben szervezték meg a szülővárosuktól távol élő szalontaiak találkozóját, ahol Török László polgármester köszöntötte a hajdúk több mint száz külföldön élő leszármazottját. Balogh Levente, Rostás Szabolcs
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
szóljon hozzá!