Alapításának négyszázadik évfordulóját ünnepelte Nagyszalonta
Emlékműavatással és rekorddöntéssel ünnepelte Nagyszalonta lakossága a település várossá válásának négyszázadik évfordulóját a hétvégén. Bár a rendezvények már korábban elkezdődtek, sőt a helyi önkormányzat az egész idei esztendőt ünnepi évvé nyilvánította, az eseménysorozat fénypontját szombatra időzítették. Erre a napra esik ugyanis a hajdúváros „születésnapja”: Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. június 3-án írta alá azt az okiratot, amellyel háromszáz hajdúját a mai Nagyszalonta helyére telepítette.
Szombaton délelőtt háromszáz helybeli lány kezében fehér léggömbbel menetelt a Csonkatoronytól az Erzsébet-kertig, ahol ekkor még lepel borította a felavatandó emlékművet. Az eseményre összesereglett népes közönség, a megyei önkormányzat, illetve Sarkad és Csepel küldöttei előtt Török László polgármester idézte föl a városalapító fejedelem szellemiségét. Az elöljáró megemlékezett a város neves szülötteiről: többek között Arany Jánosról, Sinka Istvánról és Kulin Györgyről, majd kijelentette, a mai nagyszalontaiak a négyszáz éve letelepített hajdúk örökösei. Az esemény díszvendége Markó Béla kormányfőhelyettes volt, aki fontos eredménynek nevezte, hogy magyarok és románok egyazon irányba, a közös Európába haladnak. „Ez a folyamat nem ellentétes a hagyományok felélesztésével, sőt a helyi tradíciók, az anyanyelv a nagyobb közösségben, európai szinten fölértékelődik. Az együttélés nem képzelhető el a kultúrák és az értékek egybemosódásával: olyan Európát képzelünk el, ahol felmutathatjuk kultúránkat magunk és mások számára is” – szögezte le Markó. A politikus fontos célként említette az ingatlan-restitúciót, de ugyanilyen jelentőségűnek minősítette a szellemi értékek, a történelem és a múlt visszaszerzését is. „Ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy érvényt adjunk a megállapításnak: Erdély és a Partium több egymás mellett élő kultúra földje” – fogalmazta meg Markó. A szónoklatok után leleplezték Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását, amely két hajdúvitézt ábrázol. A mögöttük lévő kőfalon Deák megmintázta Bocskai adománylevelét is, amely megörökíti az ott letelepített háromszáz hajdú nevét. A leleplezés utáni pillanatokban az eget a háromszáz lány által szabadon engedett léggömbök lepték el. A szoboravatás után a tömeg szétszéledt, hogy fölkeresse a központi parkban felállított sörsátrakat és lacikonyhákat, illetve a művelődési ház udvarán a helyi íjászegyesület által szervezett íjászversenyt, ahol a honfoglalás kori öltözékben feszítő „profikkal” amatőrök is összemérhették tudásukat. Sokan a városháza mellett zajló világrekord-döntési kísérlet helyszínére siettek. A városháza mellett az erre az alkalomra készített kondérban hajnali négy óra óta rotyogott a világ legnagyobb adag gulyása, hogy a jövőben a Guinness-rekordok könyvében hirdesse a hajdúk leszármazottainak dicsőségét. Nagy Elek, a rekorddöntési kísérlet főszervezője a Krónikának elmondta, az 5400 literes üstbe 700 kilogramm hús, 600 kiló burgonya, 130 kiló répa, 150 kiló paradicsom, 40 kilogramm gulyáspaprika, 5 kiló csípős paprika, 35 kiló só és fél kiló őrölt kömény került. A fakanalat egy szlovák üzletember által működtetett helyi vendéglő munkatársai fogták, akik a világcsúcskísérletet hirdető felsőben szorgoskodtak a gigantikus üst körül. A „rekordgulyás” délutánra készült el, a szakácsok négyliteres merőkanalakkal merték ki a gőzölgő levest a kondérból, hogy adagonként egy erős lejért értékesítsék. A gulyás még az ekkorra eleredt, és folyamatosan zuhogó eső ellenére is elfogyott két és fél óra alatt. Nagy Elektől megtudtuk, összesen 5045 liter rekordgulyás készült, ami 10 090 adagot jelent, a befolyt összeget pedig a Szent Antal Alapítványnak adományozzák. Az időjárás estére megkönyörült a születésnapját ünneplő hajdúvároson; ekkor a Csonkatorony közelében felállított nagyszínpad előtt a helyi Liberty labdarúgócsapat tagjait köszöntötték. Később a Republic tartott szinte maratoninak nevezhető koncertet (Cipőéket többször is visszatapsolták, és ők eleget is tettek a közönség óhajának), majd a szombati napot a Trei Sud Est együttes fellépése zárta. Tegnap délután Fekete László, a világ legerősebb embere cím magyarországi viselője tartott bemutatót az érdeklődőknek: egy malomkövet emelt fel. Néhány vállalkozó kedvű szalontai 140 kilogrammos golyók felemelésével próbálkozott, ám ez a hat személy egyikének sem sikerült. A vetélkedőt Fekete László anekdotái, humoros kommentárjai fűszerezték. Délután a városi strandon első ízben szervezték meg a szülővárosuktól távol élő szalontaiak találkozóját, ahol Török László polgármester köszöntötte a hajdúk több mint száz külföldön élő leszármazottját. Balogh Levente, Rostás Szabolcs
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
A nyelvtanulás hosszú távon nagy mértékben megtérülő türelemjáték, a leggyorsabban pedig élő gyakorlással lehet elsajátítani egy nyelvet – vallja Popa Gitta, aki szerint fontos, hogy a román nyelv tanulása szeretetteljes, interaktív közegben történjen.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség határozottan elutasítja az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan, amely a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe az előző kormány felelőtlen döntései miatt – hangsúlyozza a szervezet.
szóljon hozzá!