
Fotó: A szerző felvétele
2010. május 20., 09:012010. május 20., 09:01
Ha valaki autóbalesetet szenvedne az észak-erdélyi autópálya Gyalutól Torda felé tartó sávján Csürülye térségében, és súlyos állapota miatt sürgős kórházba szállítást igényelne, hiába lenne alig 15 kilométerre Kolozsvártól, a mentőautónak legkevesebb 60 kilométert kellene száguldania a helyszínről a kincses város sürgősségi kórházáig.
Először, körülbelül 25 kilométert megtéve, Tordára kellene elmennie, hogy le tudjon jönni az autópályáról, ott pedig az utak zsúfoltsága függvényében mérlegelhetné a sofőr, hogy Torda óvárosán átvágva az E60-ason tesz meg 34 kilométert a kincses városig, vagy viszszafordul az autópályán és 42 kilométeres száguldás után Gyalutól közelíti meg Kolozsvárt, ami további 14 kilométer. Arra csak végszükségletben vállalkoznának a mentősök, hogy a leállósávon, a forgalommal szembe induljanak el.
Mindez annak a következménye, hogy az átadott 42 kilométeres autópálya-szakaszon – minden bizonnyal takarékossági megfontolásból – egyetlen letérési lehetőséget sem biztosítottak, és a visszafordulási lehetőségek száma is meglehetősen korlátozott. A Gyaluról elinduló autósnak hét kilométer megtétele után, Magyarfenes határában nyílik lehetősége a visszafordulásra, a Tordáról induló pedig egy kilométer után fordulhat vissza.
Ha túlment a visszafordító hurkon, végig kell szaladnia a 42 kilométeres szakaszon, ahol a pihenőhely is még csak a tervekben szerepel. A hatósági autók visszafordulhatnak a pályaépítő tordaszentlászlói telephelye térségében is, ahol a pályafelügyelet számára készítettek letérőt.
Ettől a ponttól azonban Torda felé 28 kilométeren át, Gyalu felé pedig 14 kilométeren át a mentőautónak vagy a rendőrkocsinak sincs lehetősége a visszafordulásra.
| Magyarországon mintegy 1200 kilométer autópálya épült az elmúlt 50 évben. Mint a Nemzeti Infra-struktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Fazakas Orsolya kérdésünkre közölte, a magyarországi pályákon általában 5–10 kilométerenként vannak csomópontok. Ezek sűrűségét az igények alakítják. Szabály csak arra van, hogy a két csomópont közötti távolság nagyobb kell hogy legyen két kilométernél. Ez a távolság azért szükséges, hogy megfelelő időben lehessen előre jelezni a pályán közlekedőknek a letérő közeledtét. |
Az adottságokból kiindulva a hatóságok a pálya mindkét végpontjában mentőkocsit állomásoztatnak, hogy ha balesetet jelentenek, ezek a megfelelő sávon indulhassanak el – világosít fel Andrei Biriş főhadnagy, a Kolozs megyei katasztrófavédelem (ISU) szóvivője. E katasztrófavédelmi egység alárendeltségében működik a Kolozs megyei rohammentő-szolgálat is. Mint elmondta, a könnyebb sérüléseket a tordai kórházban is elláthatják.
Súlyos sérülésekkel járó baleset alkalmával a Kolozs megyei mentőszolgálat három, a rohammentők két olyan mentőkocsival rendelkeznek, amelyeken orvos is szolgálatot teljesít. Ezek a mentőautók a kórházi intenzív osztályok felszereltségével rendelkeznek. „Súlyos esetben belügyminisztériumi helikoptert is lehet a helyszínre rendelni” – tájékoztat Andrei Biriş. Azt azonban ő sem cáfolja, hogy a mentők alapos kerülőre kényszerülnek.
„Jól teszik, ha nyilvánosan felvetik a kérdést, hátha az ezután épülő autópálya-szakaszoknál tekintettel lesznek erre a szempontra is – ismerte el érdeklődésünk jogosságát Nicolae Moldovan, a kolozsvári rohammentő-szolgálat (SMURD) igazgatója. – Mi már az autópálya építésekor többször is tárgyaltunk erről Ioan Pantelimonnal a Kolozsvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) vezérigazgatójával, de nem lehetett változtatni.
Így hát most az van, hogy a mentőseink tudják, hol lehet felmenni a pályára, hol lehet lejönni róla, ismerik a megfordulási lehetőségeket, és az optimális útvonalat választják. Kivételes esetben arra is vállalkozhatnak, hogy a leállósávon a menetiránnyal szemben induljanak el. Ha pedig nagyon súlyos a helyzet, a SMURD marosvásárhelyi helikopterét is riaszthatjuk”. Nicolae Moldovan szerint annak idején azt a lehetőséget is mérlegelték, hogy tegyék helyenként megnyithatóvá a menetirányokat elválasztó szalagkorlátot, lehetőséget teremtvén ezzel a mentő- és rendőrautók megfordulására.
A pályaépítő társaság, a Bechtel szóvivője a Krónika kérdésére kijelentette, a társaság a tervezésnél a román törvényekben rögzített valamennyi normát betartotta. Bogdan Sgârcitu is elismételte, szükség esetén a pálya két szélén fekvő, egyenként 2,5 méter széles leállósávot is igénybe vehetik a mentőautók.
„Körülbelül négy kilométerenként leszerelhető a menetirányokat elválasztó szalagkorlát, így a karbantartók járművei, a mentők és a rendőrkocsik szükség esetén ezeken a helyeken is megfordulhatnak. Ilyen nyitásokat azonban csak bizonyos helyeken lehet eszközölni. Ott, ahol töltésen halad a pálya és jól belátható a terep a pályán közlekedők számára” - nyilatkozta Bogdan Sgârcitu.
A Kolozsvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) vezérigazgatója, Ion Pantelimon írásban kérte a kérdéseinket, amikor meghallotta, milyen ügyben keressük.
A szűkszavú írásos válasz nyomatékosítja, mind a pálya tervezésénél, mind a kivitelezésnél valamennyi létező szabványra tekintettel voltak. Az átadás előtt értesítették a katasztrófavédelem illetékeseit, akik a helyszínen tájékozódva dolgozták ki a szükség esetén alkalmazandó intervenciós tervet. A DRDP is említést tett arról, hogy a menetirányokat elválasztó szalagkorlát 14 helyen eltávolítható.
Mint részletezték, a 300 méternél hosszabb hidak és viaduktok előtt és után, valamint a pályán öt kilométerenként teremtették meg ezt a lehetőséget. A DRDP álláspontja szerint a jelenleg használatban levő 42 kilométeren nem indokolt a segélykérő telefonok felszerelése, „a kommunikáció sikerrel megvalósítható mobiltelefonon és rádióadó-vevők útján”.
A DRDP megállapítása csak részben igaz. A mobiltelefon-társaságok nem biztosítottak egyelőre teljes fedettséget a 42 kilométeres szakaszon. Egy rossz helyen történt balesetnél a riasztás is körülményes lehet. Az Orange társaság PR-felelőse, Maria Pătrăşescu kérdésünkre írásban közölte, jelenleg két rövid szakaszon szakadnak meg azoknak a telefonbeszélgetései, akik a pályán haladva használják a hálózatukat.
E két szakasz összeadott hossza négy kilométer. „Külső antennával vagy álló helyzetben, a kocsiból kiszállva ezeken a szakaszokon is lehetséges a telefonálás” – állítja az Orange illetékese. Azt is hozzátette, hamarosan újabb telefonantennát szerelnek fel a közelben, és orvosolják a hiányosságot. A Vodafone sajtóosztályától nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A Kolozs Megyei Rendőrkapitányság szóvivője, Gina Pop érdeklődésünkre közölte, az autópálya-szakaszon a megnyitás óta eltelt közel féléves időszakban csupán két baleset történt; ezek egyike járt egy személy súlyos sérülésével. Azt is megjegyezte, a közlekedésrendészet illetékesei eddig csak egy esetben kényszerültek arra, hogy a leállósávon induljanak el. Ez néhány nappal a pálya átadása után történt, amikor egy – a forgalommal szembe elindult – kamiont kellett üldözőbe venniük, majd végigvezetniük az autópálya kijáratáig.
Gina Pop kérdésünkre elmondta, kollégáinak eddig nem okozott nehézséget a tény, hogy alig van visszafordulási lehetőség a 42 kilométeres pályaszakaszon, de azt is hozzátette, hogy eddig kevés esetben kellett baleseti helyszínre sietni, és a forgalom sem túlságosan nagy még a pályán. Amint megtudtuk, a megyei rendőrség közlekedésrendészeti szolgálatánál külön autópálya-iroda jött létre. Ezt 15 rendőr és két rendőrkocsi szolgálja ki.
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.