
Fotó: A szerző felvétele
2010. május 20., 09:012010. május 20., 09:01
Ha valaki autóbalesetet szenvedne az észak-erdélyi autópálya Gyalutól Torda felé tartó sávján Csürülye térségében, és súlyos állapota miatt sürgős kórházba szállítást igényelne, hiába lenne alig 15 kilométerre Kolozsvártól, a mentőautónak legkevesebb 60 kilométert kellene száguldania a helyszínről a kincses város sürgősségi kórházáig.
Először, körülbelül 25 kilométert megtéve, Tordára kellene elmennie, hogy le tudjon jönni az autópályáról, ott pedig az utak zsúfoltsága függvényében mérlegelhetné a sofőr, hogy Torda óvárosán átvágva az E60-ason tesz meg 34 kilométert a kincses városig, vagy viszszafordul az autópályán és 42 kilométeres száguldás után Gyalutól közelíti meg Kolozsvárt, ami további 14 kilométer. Arra csak végszükségletben vállalkoznának a mentősök, hogy a leállósávon, a forgalommal szembe induljanak el.
Mindez annak a következménye, hogy az átadott 42 kilométeres autópálya-szakaszon – minden bizonnyal takarékossági megfontolásból – egyetlen letérési lehetőséget sem biztosítottak, és a visszafordulási lehetőségek száma is meglehetősen korlátozott. A Gyaluról elinduló autósnak hét kilométer megtétele után, Magyarfenes határában nyílik lehetősége a visszafordulásra, a Tordáról induló pedig egy kilométer után fordulhat vissza.
Ha túlment a visszafordító hurkon, végig kell szaladnia a 42 kilométeres szakaszon, ahol a pihenőhely is még csak a tervekben szerepel. A hatósági autók visszafordulhatnak a pályaépítő tordaszentlászlói telephelye térségében is, ahol a pályafelügyelet számára készítettek letérőt.
Ettől a ponttól azonban Torda felé 28 kilométeren át, Gyalu felé pedig 14 kilométeren át a mentőautónak vagy a rendőrkocsinak sincs lehetősége a visszafordulásra.
| Magyarországon mintegy 1200 kilométer autópálya épült az elmúlt 50 évben. Mint a Nemzeti Infra-struktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Fazakas Orsolya kérdésünkre közölte, a magyarországi pályákon általában 5–10 kilométerenként vannak csomópontok. Ezek sűrűségét az igények alakítják. Szabály csak arra van, hogy a két csomópont közötti távolság nagyobb kell hogy legyen két kilométernél. Ez a távolság azért szükséges, hogy megfelelő időben lehessen előre jelezni a pályán közlekedőknek a letérő közeledtét. |
Az adottságokból kiindulva a hatóságok a pálya mindkét végpontjában mentőkocsit állomásoztatnak, hogy ha balesetet jelentenek, ezek a megfelelő sávon indulhassanak el – világosít fel Andrei Biriş főhadnagy, a Kolozs megyei katasztrófavédelem (ISU) szóvivője. E katasztrófavédelmi egység alárendeltségében működik a Kolozs megyei rohammentő-szolgálat is. Mint elmondta, a könnyebb sérüléseket a tordai kórházban is elláthatják.
Súlyos sérülésekkel járó baleset alkalmával a Kolozs megyei mentőszolgálat három, a rohammentők két olyan mentőkocsival rendelkeznek, amelyeken orvos is szolgálatot teljesít. Ezek a mentőautók a kórházi intenzív osztályok felszereltségével rendelkeznek. „Súlyos esetben belügyminisztériumi helikoptert is lehet a helyszínre rendelni” – tájékoztat Andrei Biriş. Azt azonban ő sem cáfolja, hogy a mentők alapos kerülőre kényszerülnek.
„Jól teszik, ha nyilvánosan felvetik a kérdést, hátha az ezután épülő autópálya-szakaszoknál tekintettel lesznek erre a szempontra is – ismerte el érdeklődésünk jogosságát Nicolae Moldovan, a kolozsvári rohammentő-szolgálat (SMURD) igazgatója. – Mi már az autópálya építésekor többször is tárgyaltunk erről Ioan Pantelimonnal a Kolozsvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) vezérigazgatójával, de nem lehetett változtatni.
Így hát most az van, hogy a mentőseink tudják, hol lehet felmenni a pályára, hol lehet lejönni róla, ismerik a megfordulási lehetőségeket, és az optimális útvonalat választják. Kivételes esetben arra is vállalkozhatnak, hogy a leállósávon a menetiránnyal szemben induljanak el. Ha pedig nagyon súlyos a helyzet, a SMURD marosvásárhelyi helikopterét is riaszthatjuk”. Nicolae Moldovan szerint annak idején azt a lehetőséget is mérlegelték, hogy tegyék helyenként megnyithatóvá a menetirányokat elválasztó szalagkorlátot, lehetőséget teremtvén ezzel a mentő- és rendőrautók megfordulására.
A pályaépítő társaság, a Bechtel szóvivője a Krónika kérdésére kijelentette, a társaság a tervezésnél a román törvényekben rögzített valamennyi normát betartotta. Bogdan Sgârcitu is elismételte, szükség esetén a pálya két szélén fekvő, egyenként 2,5 méter széles leállósávot is igénybe vehetik a mentőautók.
„Körülbelül négy kilométerenként leszerelhető a menetirányokat elválasztó szalagkorlát, így a karbantartók járművei, a mentők és a rendőrkocsik szükség esetén ezeken a helyeken is megfordulhatnak. Ilyen nyitásokat azonban csak bizonyos helyeken lehet eszközölni. Ott, ahol töltésen halad a pálya és jól belátható a terep a pályán közlekedők számára” - nyilatkozta Bogdan Sgârcitu.
A Kolozsvári Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) vezérigazgatója, Ion Pantelimon írásban kérte a kérdéseinket, amikor meghallotta, milyen ügyben keressük.
A szűkszavú írásos válasz nyomatékosítja, mind a pálya tervezésénél, mind a kivitelezésnél valamennyi létező szabványra tekintettel voltak. Az átadás előtt értesítették a katasztrófavédelem illetékeseit, akik a helyszínen tájékozódva dolgozták ki a szükség esetén alkalmazandó intervenciós tervet. A DRDP is említést tett arról, hogy a menetirányokat elválasztó szalagkorlát 14 helyen eltávolítható.
Mint részletezték, a 300 méternél hosszabb hidak és viaduktok előtt és után, valamint a pályán öt kilométerenként teremtették meg ezt a lehetőséget. A DRDP álláspontja szerint a jelenleg használatban levő 42 kilométeren nem indokolt a segélykérő telefonok felszerelése, „a kommunikáció sikerrel megvalósítható mobiltelefonon és rádióadó-vevők útján”.
A DRDP megállapítása csak részben igaz. A mobiltelefon-társaságok nem biztosítottak egyelőre teljes fedettséget a 42 kilométeres szakaszon. Egy rossz helyen történt balesetnél a riasztás is körülményes lehet. Az Orange társaság PR-felelőse, Maria Pătrăşescu kérdésünkre írásban közölte, jelenleg két rövid szakaszon szakadnak meg azoknak a telefonbeszélgetései, akik a pályán haladva használják a hálózatukat.
E két szakasz összeadott hossza négy kilométer. „Külső antennával vagy álló helyzetben, a kocsiból kiszállva ezeken a szakaszokon is lehetséges a telefonálás” – állítja az Orange illetékese. Azt is hozzátette, hamarosan újabb telefonantennát szerelnek fel a közelben, és orvosolják a hiányosságot. A Vodafone sajtóosztályától nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A Kolozs Megyei Rendőrkapitányság szóvivője, Gina Pop érdeklődésünkre közölte, az autópálya-szakaszon a megnyitás óta eltelt közel féléves időszakban csupán két baleset történt; ezek egyike járt egy személy súlyos sérülésével. Azt is megjegyezte, a közlekedésrendészet illetékesei eddig csak egy esetben kényszerültek arra, hogy a leállósávon induljanak el. Ez néhány nappal a pálya átadása után történt, amikor egy – a forgalommal szembe elindult – kamiont kellett üldözőbe venniük, majd végigvezetniük az autópálya kijáratáig.
Gina Pop kérdésünkre elmondta, kollégáinak eddig nem okozott nehézséget a tény, hogy alig van visszafordulási lehetőség a 42 kilométeres pályaszakaszon, de azt is hozzátette, hogy eddig kevés esetben kellett baleseti helyszínre sietni, és a forgalom sem túlságosan nagy még a pályán. Amint megtudtuk, a megyei rendőrség közlekedésrendészeti szolgálatánál külön autópálya-iroda jött létre. Ezt 15 rendőr és két rendőrkocsi szolgálja ki.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.