Veszélyben a hóvirág?

Bár a hóvirágárusoknak csak környezetvédelmi engedély birtokában lenne szabad megvételre kínálniuk portékájukat, az erdélyi megyék illetékes hivatalaihoz mindeddig elenyésző számú kérés érkezett, és bár a hóvirágszezon már javában tart, egyes erdélyi megyékben eddig még nem folytatott ellenőrzéseket a környezetvédelmi felügyelőség. Szakemberek szerint az európai uniós direktívák nem írják elő a növény védelmét, és Romániában még a javallott irányelvek betartása is gondot okoz, így nincs esély szigorúbb jogszabályok bevezetésére.

Egyre ritkábban tűnik fel erdeinkben, ligeteinkben a hóvirág, aminek elsősorban népszerűsége az oka, állítják a környezetvédők. A zöldek szerint a március elején feltűnő illegális hóvirágárusok miatt jelentősen csökken a számuk. Romániában ugyanis – más európai országokkal, például Magyarországgal ellentétben, ahol tízezer forint bírság jár egy szál vadon termett növény leszakításáért – nem létezik a virág védelmét biztosító jogszabály. A 2006/346-os törvény szerint csupán védett területen tilos a leszakítása, ezért az árusoknak igazolniuk kell, honnan származik, illetve környezetvédelmi engedéllyel kell rendelkezniük.

Hóvirág-árusítás: kész maffia

Március elején, a nőnap közeledtével évről évre ellepik a városokat a hóvirágot kínáló árusok. Székelyudvarhelyen, a Kossuth utcában hárman is állnak – ránézésre egy család – egy tenyérnyi kosár hóvirág mellett, vásárlóra várva. „Az erdőben szedjük, és vigyázunk is, ne tépjük ki a gyökerét, mert jövőre is szedni kell” – válaszol készségesen kérdésünkre a középkorú nő.

„Tudja, változik, az időjárástól függ a termés. A tavaly annyi volt, hogy kaszálni lehetett volna, az idén gereblyével húztuk el a havat, hogy szedni tudjunk néhány csokrot” – magyarázza a megtermett férfi. „Nem, itt Udvarhelyen nem zargattak, nem szóltak bele, hogy miért árulunk hóvirágot. Most ennek van a szezonja, aztán ha melegedik az idő, keresünk mást. Mindenkinek kell egy darab kenyér, nem igaz?” – teszi fel a kérdést. „Inkább azokat kergessék, akik lopnak, ne minket. Árulunk húsz-harminc lejt egy nap, hát olyan nagy dolog az?” – egészíti ki az aszszony. A kosár mellett álló lány közben halkan mondja az érdeklődőknek: két lej egy csokor hóvirág.

A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője, Tóth Adél szerint idén még nem bírságoltak, és árut sem koboztak el, de a hivatal környezetvédelmi munkatársa szóban már figyelmeztette az árusokat: virágot csak a kijelölt helyen, a származást igazoló okmányokkal lehet árusítani.      

Ezzel szemben a közeli megyeközpontban, Csíkszeredában március elsején több mint kétezer csokor hóvirágot koboztak el az illegális árusoktól. A rajtaütést a polgármesteri hivatal városellenőrzési osztálya és a gazdasági rendőrség közösen szervezte. „Négy éve még nekem vagy az alpolgármestereknek kellett közbelépni, hogy a hóvirágok árusításának véget vessünk. Most már van a hivatalnak ellenőrzési osztálya, a munkatársaink külön figyelmeztetés nélkül is ellenőriznek. Mikor megláttam, és szóltam nekik, hogy megjelentek az árusok, akkor ők már intézkedtek” – mondta a Krónikának Ráduly Róbert polgármester. A csíkszeredai városvezetés nem csak a virágok védelmében lép fel évek óta az árusok ellen.

A polgármester szerint a hóvirág-árusítás egy maffiatörténethez hasonlít: február végén moldvai, Jászvásár környéki romák lepik el a várost, és március végéig hol itt, hol ott jelennek meg a növénnyel. „Se bejelentett lakásuk, se a virág eredetét igazoló okmányaik nincsenek, és másfél hónapig itt élősködnek” – mesélte Ráduly. Véleménye szerint a hóvirág kereskedelme ellen csak az elkobzás az egyetlen hatásos eszköz, a néhány száz lejes bírságot ugyanis nincs akin behajtani, hiszen az árusok fiktív címeket adnak meg, és sokaknak nincs is állandó lakhelyük.

Senki sem kért engedélyt

Sepsiszentgyörgyre Galacról hozzák a városközpontban kínált hóvirágot. Egy lejbe kerül egy csokor, kisebb sorok is kialakulnak az árusok előtt. „Évek óta nem veszek márciuskát, inkább virággal kedveskedek a hölgyismerőseimnek” – mondja a sorára váró B. Csaba. A virágot áruló férfiak azt állítják, Galacról hozzák az árut, az erdőben szedik. Évek óta ugyanarra a helyre járnak vissza, az asztalnyi halmot egy hét alatt gyűjtötték össze. A pincében tárolják, így nem fonnyad el, majd csokorba kötik, és dobozokban hozzák el az erdélyi városba, mert tapasztalatuk szerint itt nagyobb rá a kereslet. „Hamar el kell adni, mert ha elhervad, már nem kell senkinek” – magyarázza a férfi.

Czimbalmos Csaba városmenedzser megkeresésünkre elmondta, a virágárusok a polgármesteri hivataltól váltják ki az engedélyt. Ha a piacon kínálják a virágot, akkor ott kell asztalt foglalniuk, ha az utcasarkon árulják, akkor négyzetméterre kell területfoglalási díjat fizetniük. Az engedélyért folyamodók általában csak annyit írnak a kérésbe, hogy virágot árulnak, azt már nem pontosítják, hogy milyet. A városmenedzser szerint Sepsiszentgyörgyön általában termesztett, és nem vadon nőtt hóvirágot kínálnak megvételre.

Mihai Pop, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa a Krónikának elmondta, a vadon nőtt növények, gyümölcsök leszedéséhez környezetvédelmi engedélyt kell kérni, függetlenül attól, hogy védett vagy sem. A szakember szerint hóvirágszedésre senki nem kért engedélyt, pedig nem kizárt, hogy megkapta volna. A kérésben meg kell jelölni, honnan akarják leszedni a virágot, és az engedélyt ennek függvényében állítják ki. Pop szerint a hóvirágot nem fenyegeti a kihalás veszélye, mint például a havasi gyopárt, ezért bizonyos helyeken akár engedélyezhetik is a szedését.

A Somostetőn hírmondónak sem maradt

Maros megyében eddig három személy kért engedélyt hóvirágszedésre, tudtuk meg Dănuţ Ştefănescutól, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetőjétől. „Idén még nem ellenőriztünk, de hamarosan végigjárjuk a piacokat. Csakis az árusítási engedéllyel rendelkezők forgalmazhatnak akár hóvirágot, akár más vadon termő növényt. Az illegális árusokat 3–6000 lejjel bírságolhatjuk” – mondta a Krónikának Gyékény Gertrude, az ellenőrzéssel megbízott környezetvédelmi felügyelőség vezetője.

Marosvásárhelyen az utóbbi időben jócskán megcsappant a hóvirágárusok száma. Ennek egyik oka, hogy a városi erdőkben, például a Somostetőn még hírmondó sem maradt a virágból, bizonyára azért, mert korábban valósággal irtották azok, akik kora tavasszal némi pénzhez akartak jutni. Floricicával a főtéren találkoztunk, nyolc csokor volt még a kezében, amikor megkérdeztük: van-e engedélye, hogy árusítson.

A kislány nagy szemeket meresztett. Annyit elárult, hogy Teremiújfaluból hozza a virágot, ahol „annyi van, mint a szemét”. Majd azt is megmutatta, hogy édesanyja a főtér túlsó oldalán árulja, aki azonban eliszkolt, amikor látta, hogy a kislányával beszélgetünk. „Általában nem jönnek be az árusok a piacra, hanem az utcákon járkálnak, és ott nem is ellenőrzi őket senki” – közölte lapunkkal a marosvásárhelyi piacokat felügyelő igazgatóság vezetője, Vasile Filimon, aki szerint az önkormányzat feladata az ellenőrzés.

Csökken az állomány

Marossy Anna biológus, környezetvédő szerint a tiltás ellenére a nagyváradi piacokon kínált hóvirágnak csupán 5-10 százaléka származik kertből, a többi vadon termett. A biológus szerint a jelenség miatt jelentősen csökken a hóvirágállomány. Jómaga harminc éve követi figyelemmel egy hóvirágpopulációt az Aranyos-völgyében.

Az illegális árusok és a kirándulók alaposan megtizedelik a virágokat. Amellett, hogy egyre csökken a populáció, a növények is satnyulnak a túlszedés miatt. Mivel a leveleit is letépik, a növény hagymája nem jut táplálékhoz, ezért nem tud osztódni sem, gyakorlatilag tehát nem szaporodik, magyarázta Marossy Anna. Jobban kellene védeni, mondta Magyarországot említve, ahol tízezer forint bírság jár egy szál leszakításáért.

Romániában azonban nincs ilyen jellegű törvény, amellett, hogy védett területen tilos a leszedése – közölte a Krónikával Nagy Zoltán biológus, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség volt igazgatója. Mint mondta, létezik egy jogszabály, mely szerint minden vadon termő növény vagy gomba leszedéséhez engedély kell. Felmérést kell készíteni az állományról, majd a Román Tudományos Akadémia természetvédelmi szaktestülete elvi jóváhagyása után a megyei ügynökség engedélyezi a szedést.

Nagy szerint az európai uniós direktívák csupán a madarak és az élőhelyek védelmére vonatkoznak, és ezek csupán irányelvek, amelyek a minimális védelmet biztosítják. Kérdésünkre, hogy Romániában nincs-e tervben ezek szigorítása, mint Magyarországon történt, kifejtette: Romániának még a minimális előírások bevezetése és betartása is gondot okoz, nemhogy szigorítaná ezeket.