Osztályzattal vagy anélkül? A legfontosabb, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást
Fotó: Barabás Ákos
Az oktatási törvény testnevelésórákra vonatkozó tervezett módosításai veszélybe sodorják a testnevelésórákat – kongatták meg a vészharangot a tornatanárok. A lapunk által megszólaltatott testneveléstanár szerint félő, hogy lesznek tanintézetek, ahol egyáltalán nem tartanak majd tornaórát. Ám Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára megkeresésünkre kifejtette, éppen a mozgás ösztönzését tartják szem előtt a változtatásokkal.
2022. augusztus 12., 08:192022. augusztus 12., 08:19
2022. augusztus 12., 08:202022. augusztus 12., 08:20
Veszélyben a tornaórák – szögezte le nyílt levelében a Vrancea megyei testnevelő és sporttanárok egyesülete. Felhívták a figyelmet az oktatási rendszer reformját célzó, jelenleg közvitán levő törvénytervezetben rejlő buktatókra, és arra kérték a szülőket és a sportolókat, hogy támogassák az iskolákban a tornaórák megtartását, mert a tantárgy veszélybe kerül a finanszírozás hiánya és a hibás döntések miatt.
Farkas Csaba Kovászna megyei szaktanfelügyelő a Krónika megkeresésére elmondta, a Vrancea megyeiek megmozdulása nem elszigetelt, országszerte lobbiznak a testneveléstanárok, zajlanak az egyeztetések a politikummal, hogy a tervezett módosítások ne kerüljenek be az új oktatási törvénybe.
nem értenek egyet azzal, hogy az iskolák vezetőségére bíznák, bekerül-e a tornaóra a tantervbe, valamint azzal sem, hogy a tornaórán nem jegyet, hanem megfelelt/nem felelt meg minősítést kapnának a gyerekek. Azt is kifogásolják, hogy az iskolai sportklubok és a gyerekek palotái átkerülnének az önkormányzatokhoz, így az ott dolgozók elveszítenék a pedagógusi státust.
Az új közoktatási és felsőoktatási törvény jelenleg közvitán lévő tervezetének visszavonását kéri a tanügyminisztériumtól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).
Ezeknek a módosításoknak a tornatanárok szerint súlyos következményei lennének a következő nemzedékekre nézve, különben is egyedi helyzetet teremtenének európai viszonylatban. Kifejtik, ha a tornaórán a gyerek megfelelt/nem felelt meg minősítést kap, még csak nem is kitűnő, jó, elégséges, elégtelen értékelést, az másodrangú tantárggyá fokozza le a testnevelést, diszkriminálja a többi tantárggyal szemben, a diákokat nem ösztönözné, hogy megfelelő intenzitással vegyenek részt az egészségük szempontjából kiemelten fontos órákon.
Az a tény, hogy a tanintézetek vezetésére bíznák a tornaórák meglétét, meglátásuk szerint oda vezethet, hogy egyes iskolákban egyáltalán nem tartanának testnevelésórát. Az a tény pedig, hogy az iskolai sportklubok és a tanulók palotái átkerülnek az oktatási minisztérium fenntartásából az önkormányzatokhoz, oda vezethet szerintük, hogy anyagi megfontolásból elveszítenek országszerte több ezer szakembert, akik a versenysport alapjait fektetik le, hiszen ők válogatják ki és képezik a tehetséges fiatalokat.
Fotó: Veres Nándor
Félő, hogy ha az iskolaigazgatókra bízzák a döntést, nem lesz tornaóra, vagy tovább csökken a számuk – érvelt megkeresésünkre Farkas Csaba. A testnevelés szaktanfelügyelő kifejtette, általában az iskolákat az alapján értékelik, hogy milyen eredményeket mutatnak fel a diákok a cikluszáró vizsgákon, így sok esetben a vizsgatantárgyakra fektetik a hangsúlyt, a testnevelés emiatt háttérbe szorul.
„Most ugyan a tanterv kötelező része a tornaóra, de még így is előfordul, hogy elemi tagozaton a tanítók matematika- vagy románórát tartanak a tornaóra helyett. Ha nem adnak jegyet, csak minősítik a diákokat, azzal elveszítenek egy pluszmotivációt, hiszen a gyerekeknek jól jön, ha a jó osztályzat emeli az általánosukat. További veszélyt rejt, hogy ha a sportklubok átkerülnek az önkormányzatokhoz, és a polgármester nem tartja fontosnak a sportot, dönthet úgy, hogy nem költ erre közpénzt” – vázolta az aggodalmakat Farkas Csaba.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter azt mondja, naponta kap halálos fenyegetéseket, de nem hagyja, hogy az érzelmek eluralkodjanak rajta, és folytatja a tanügyi rendszer mélyreható reformját.
Eközben nálunk az általános iskolában heti két tornaóra van, a középiskolában pedig egy, és még ez is veszélybe kerülhet a módosításokkal. A szakember meglátása szerint amikor egyre több a túlsúlyos ember, amikor a pandémia következményeként egyre inkább eluralkodott a mozgásszegény életmód, inkább ösztönözni kellene a tömegsportot, növelni kellene a tornaórák számát.
„Középiskolában is legalább heti három tornaórára lenne szükség, növelni kellene a finanszírozást, a felszereltséget, hiszen jelenleg a legtöbb iskolában csak atlétikával foglalkoznak, mert ahhoz nem kell felszerelés, hiába tartana a tanár például tenisz- vagy pingpongórákat, hogy változatossá tegye a kínálatot, megszerettesse a mozgást, ha nincs, amivel dolgozzon” – mutatott rá Farkas Csaba, aki szerint mindez oda vezethet, hogy csökken az átlagéletkor, és az ország nem költ ugyan a testnevelésre, a sportra, de annál több pénz fogy majd el gyógyszerre, a különböző betegségek kezelésére.
Fotó: Veres Nándor
„A tervezet közvitán van, és éppen az a cél, hogy mindenki elmondja az álláspontját, és az oktatási törvény végleges változata ezek alapján áll össze” – húzta alá Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára, amikor a tornatanárok aggodalmairól kérdeztük.
„Nem mindenki rendelkezik kitűnő fizikai adottságokkal, előfordult, hogy a gyerekek azért kérnek orvosi felmentést, hogy az átlagukat ne rontsa a testnevelésjegy” – mutatott rá a szakpolitikus. Hangsúlyozta, a tervezetet éppen olyan elgondolásból állították össze, hogy minden diákot mozgásra, a tornaórán való részvételre ösztönözzenek.
Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás