Veszélyben a Szent Anna-tó?

A terület tulajdonosa beadványban jelezte a környezetvédelmi minisztériumnak, az országos környezetvédelmi őrségnek, valamint a Hargita megyei hatóságoknak, hogy felügyeletet végző Ecos Klub Kft. nem teljesíti megfelelőképpen a szerződéses kötelezettségeit, ennek következtében pedig a környék természetvédelmi értékei veszélybe kerültek.

A közbirtokosság közleménye alapján a védett terület erdeifenyő és törpefenyő társulásait bogártámadás érte, öt gócpontban egy hektáron kiszáradtak a fák, ezeket ki kellett hordani, hogy a fertőzést megállítsák. A lázárfalvi szervezet vezetői szerint az Ecos Klub nem jelezte időben a rovartámadást, és a helyzet orvoslásában sem akart együttműködni.

Hanyagság és érdektelenség?

A bogártámadás már több mint három éve megkezdődött, s ha a természetvédelmi terület felügyelője időben jelzi, a fák egy részét megmenthették volna a pusztulástól, és a megelőzésre fordított kiadásaik is kisebbek lettek volna – derül ki továbbá a csíklázárfalvi közbirtokosság beadványából.

Rámutatnak továbbá: a Szent Anna-tó vizének mélysége az elmúlt 90 év alatt két méterrel csökkent, ennek többek közt az oka az, hogy a kráterben rengeteg látogató megfordul, ám nincsenek megfelelően kialakított sétányok, így a hordalék bekerül a tóba.

„A tó partján már kipusztult a természetes szűrőt képező növényzet, a gépkocsik szennyezik a környezetet, nincs megfelelő csatornázás, illemhelyeket sem alakítottak ki a környéken, így szerves anyagok jutnak az amúgy is folyamatosan szennyeződő vízbe” – olvasható a közbirtokosság levelében. Azt is nehezményezik, hogy a két kráter közötti területen törvénytelenül építkeztek, sőt a felügyelő cég a kereskedelmi tevékenységet is engedélyezte a rezervátum területén.

A tulajdonos azokat a fejlesztéseket hiányolja, melyek az idegenforgalomtól függetlenül lehetővé tennék a természet védelmét, és többek közt a Mohos tőzeglápban a hetvenes években épített gátak és a pallórendszer felújítását javasolják. A közbirtokosság vezetői szerint a felügyelettel megbízott Ecos Klub érdektelensége a tulajdonosnak is jelentős károkat okozott.

A felügyelet cáfol, a hatóságok elégedettek

Kerezsi László, a csíkkozmási Ecos Klub elnöke a Krónikának elmondta, felháborítónak, megalapozatlannak tartja a csíklázárfalviak vádaskodását. Úgy véli, a közbirtokosság nem is kaphatta volna vissza a területet, ám mivel ez mégis megtörtént, a tulajdonos feladata lett volna a bogártámadás elhárítása. Rámutatott: a múlt héten több önkéntes segítségével kihordták a beteg fákat, az Ecos Klub tíz alkalmazottja vett részt az akcióban, tehát nem igaz, hogy elzárkóztak volna az együttműködéstől.

Kerezsi László leszögezte, a Szent Anna-tó tükre a vízügyi hatósághoz tartozik, a vizet állandóan ellenőrzik, és nincsenek gondok a szennyezettség mértékével. Úgy tudja egyébként, hogy a környezetvédelmi felügyelőségnek sincs kifogása a felügyelet ellen. A kereskedelmi tevékenységet egyébként azért engedélyezték, hogy bevételre tegyenek szert, hiszen biztosítaniuk kell a terület őrzését és tisztán tartását – tette hozzá.

„Mi őrizzük a közbirtokosság tulajdonában lévő védett területet, és még fizetünk is a tulajdonosnak, évente hetvenezer lejt és kétezer eurót” – jegyezte meg Kerezsi, aki szerint a beadványnyal felesleges pánikot kelt a közbirtokosság, „ez pedig büntetendő cselekedet”. Az Ecos Klub egyébként a környezetvédelmi tárcával megkötött szerződés alapján dolgozik a Szent Anna-tónál és környékén.

Lapunk megkereste a konfliktus kapcsán Domokos László Józsefet, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség vezetőjét is, aki elmondta, nem talál kifogásolnivalót a karbantartók munkájában, akik szerinte az anyagi forrásaikhoz mérten megfelelő munkát végeznek, konzerválják a természeti értékeket. „Úgy tűnik, hogy a tulajdonos és a kezeléssel megbízott egyesület is birtokosnak érzi magát, ezért állnak évek óta konfliktusban” – fogalmazott Domokos, aki úgy véli, éppen a fejlesztések hiánya teremti meg a feltételeket arra, hogy a természeti értékeket jobban meg tudják őrizni.

Fenntartható fejlesztésről álmodoznak

A Kovászna és Hargita megyei önkormányzat egyébként közleményben jelezte: szakcéget bíznak meg a Szent Anna-tó, a Mohos tőzegláp, Bálványos és a Csomád nyerge térségének fejlesztését célzó terv elkészítésével. A két önkormányzat célja az idegenforgalom fellendítése lenne.

A Szent Anna-tó környékének fenntartható fejlesztése egyébként évek óta foglalkoztatja a két székely megye elöljáróit, ezért is hozták létre a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulást. Öt évvel ezelőtt hetvenezer eurót kértek a turisztikai és fejlesztési minisztériumtól, hogy a nagylélegzetű projektet megterveztessék, alternatív megoldásokat kerestek, hogy a tóhoz özönlő turisták minél kevésbé szennyezzék a környezetet.

Az is felmerült, hogy Tusnádról libegővel lehessen majd eljutni a tóig, vagy hogy a Bükszád felett kialakított parkolóból csak gyalog, villamos buszokkal vagy kerékpárral engedélyezik a tó megközelítését. Sokéves lobbizás után eddig annyit sikerült elérni, hogy tavaly elkezdték és idén befejezik a térségen áthaladó, Sepsibükszádot Kézdivásárhellyel összekötő 35 kilométeres útszakasz teljes felújítását.

Közben a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Pro Szent Anna Egyesület is aktív szerepet vállal a természetvédelmi terület védelmében, önkéntes munkát végeznek, megszervezték a beteg fák eltávolítását, és adománygyűjtő programot kezdeményeznek a Mohos tőzegláp helyreállítása érdekében.