Fotó: David Iliff/Wikimedia
Tiltakoznak a madárvédelmi egyesületek a vadászati törvény módosítása ellen, mely lehetővé teszi a tömegesen vonuló madarak kilövését.
2015. május 06., 12:512015. május 06., 12:51
Nem hivatalos adatok szerint Romániában évente több ezer pacsirtát lőnek ki az orvvadászok, az énekesmadarakat olaszországi vendéglőknek adják el, ahol ínyencségnek számít. A képviselőház már elfogadta a törvény módosítását, a környezetvédők petíciót indítottak Állítsuk meg a mészárlást. Mentsük meg a pacsirtát elnevezéssel.
Papp Tamás, a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a törvénynek több olyan előírása is van, amely veszélyezteti a madárállományokat. 18 madárfaj esetében meghosszabbítaná a vadászidényt, így lehetővé tenné, hogy a tavaszi vonulás idején is kilőjék a madarakat. Rámutatott, az uniós madárvédelmi irányelv kimondja, hogy az érzékeny időszakban nem szabad a madarakra vadászni, azonban ennek ellenére elfogadták a jogszabályt.
A módosítások megkönnyítenék a külföldi, főként olasz vadászok romániai garázdálkodását, hívta fel a figyelmet. A Milvus-csoport a vonuló fajok kilövési kvótáit is megkérdőjelezi, szerintük nehéz tudományosan alátámasztani ezek állománynagyságát.
„Az új vadászati törvénytől elvártuk volna, hogy felelős gondolkodással, hosszú távra biztosítsa a vadászható fajok állományát, de sajnos inkább bizonyos érdekcsoportok rövid távon nagyobb profitot hozó elképzeléseit képviseli. Nincs valós elkötelezettség az ország természeti értékei iránt, így bizonyos fajok el is tűnhetnek Románia faunájából” – hangsúlyozta Papp.
Hozzátette, az Európai Unióban csak hat országban engedélyezett a mezei pacsirta vadászata, hazánkban nincs hagyománya, kifejezetten külföldi, főleg olasz vadászok gyakorolják. Mértékét jól szemlélteti, hogy 2011-ben a magyarországi vámosok 11 ezer lelőtt énekesmadarat tartalmazó orvvadászszállítmányra bukkantak. 2013-ban Ialomiţa megyében egy olaszországi vadásznál 5400 pacsirtát találtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!