
Fotó: David Iliff/Wikimedia
Tiltakoznak a madárvédelmi egyesületek a vadászati törvény módosítása ellen, mely lehetővé teszi a tömegesen vonuló madarak kilövését.
2015. május 06., 12:512015. május 06., 12:51
Nem hivatalos adatok szerint Romániában évente több ezer pacsirtát lőnek ki az orvvadászok, az énekesmadarakat olaszországi vendéglőknek adják el, ahol ínyencségnek számít. A képviselőház már elfogadta a törvény módosítását, a környezetvédők petíciót indítottak Állítsuk meg a mészárlást. Mentsük meg a pacsirtát elnevezéssel.
Papp Tamás, a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a törvénynek több olyan előírása is van, amely veszélyezteti a madárállományokat. 18 madárfaj esetében meghosszabbítaná a vadászidényt, így lehetővé tenné, hogy a tavaszi vonulás idején is kilőjék a madarakat. Rámutatott, az uniós madárvédelmi irányelv kimondja, hogy az érzékeny időszakban nem szabad a madarakra vadászni, azonban ennek ellenére elfogadták a jogszabályt.
A módosítások megkönnyítenék a külföldi, főként olasz vadászok romániai garázdálkodását, hívta fel a figyelmet. A Milvus-csoport a vonuló fajok kilövési kvótáit is megkérdőjelezi, szerintük nehéz tudományosan alátámasztani ezek állománynagyságát.
„Az új vadászati törvénytől elvártuk volna, hogy felelős gondolkodással, hosszú távra biztosítsa a vadászható fajok állományát, de sajnos inkább bizonyos érdekcsoportok rövid távon nagyobb profitot hozó elképzeléseit képviseli. Nincs valós elkötelezettség az ország természeti értékei iránt, így bizonyos fajok el is tűnhetnek Románia faunájából” – hangsúlyozta Papp.
Hozzátette, az Európai Unióban csak hat országban engedélyezett a mezei pacsirta vadászata, hazánkban nincs hagyománya, kifejezetten külföldi, főleg olasz vadászok gyakorolják. Mértékét jól szemlélteti, hogy 2011-ben a magyarországi vámosok 11 ezer lelőtt énekesmadarat tartalmazó orvvadászszállítmányra bukkantak. 2013-ban Ialomiţa megyében egy olaszországi vadásznál 5400 pacsirtát találtak.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!