
Harminc alkalmazottját már elbocsátotta, és a folyamatos tiltakozások miatt többi alkalmazottját sem tudja foglalkoztatni a Bihar megyei Tótiban talajkutatásokkal megbízott magyarországi Acoustic Geophysical Services (AGS) vállalat – tájékoztatta lapunkat Bartha Zoltán.
2014. május 12., 20:162014. május 12., 20:16
„Valakinek vagy valakiknek érdekében állhat a régió gazdasági fejlődésének az akadályozása” – jegyezte meg a magyarországi cég illetékese, akit annak kapcsán kerestünk meg ismét, hogy a napokban megjelent sajtóhírek szerint már fel is bontották a szerződést megbízójukkal, az orosz Gazprom szerb leányvállalatával, a NIS Petrollal.
Bartha nem kívánta megerősíteni ezt az információt, „helyzetjelentése” ugyanis csak munkájuk „akadályoztatására” terjedt ki. „Bizonyos csoportok palagázkutatásokról szóló hazugságokkal félrevezették a tóti gazdákat, és sajnos a média is hagyta magát becsapni. A gazdák emiatt nem járultak hozzá a geofizikai mérésekhez, annak ellenére sem, hogy szó sincs palagázkutatásról” – magyarázta leállásukat.
Az AGS, mint ismeretes, tavaly érkezett a Partiumba, hogy feltérképezze a hagyományos kőolaj-, illetve földgázlelőhelyeket. A talajmérést úgynevezett vibrációs technikával, szerkezetmegbontás nélkül végzik, amelyre végül a környezetvédelmi engedélyt is megkapták, és néhány helyi önkormányzat is rábólintott a kutatásra.
Csakhogy az érintett földtulajdonosok jóváhagyása nélkül a gépek továbbra sem tudtak dolgozni, a civilek pedig minden próbálkozás ellenére szkeptikusak maradtak a kőolajipari vállalat szándékait illetően. Bartha elmondása szerint az Országos Ásványkincshatóságtól kapott hivatalos dokumentummal is igazolták, hogy nem palagázlelőhelyeket kutatnak a térségben.
Ezt az iratot, az AGS-től függetlenül például Molnár József, a szentjobbi polgármester is kikérte a hatóságoktól. „Ha esetleg valaki nekünk nem hitt volna” – magyarázta Bartha, aki már korábban is rámutatott arra, hogy a gazdák jóváhagyása nélkül a projekt sikere kétséges.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!