Fotó: MiningWatch.ro
Bizonyossá vált, hogy nem nyílhat meg a Hunyad megyei Felsőcsertésre tervezett aranybánya, miután a Bihar megyei ítélőtábla elutasította a perújrafelvételi kérelmet.
2020. július 21., 18:312020. július 21., 18:31
2020. július 21., 18:412020. július 21., 18:41
Ez egy rendkívüli jogorvoslati eljárás lett volna, amelyhez a bányatársaság azután folyamodott, hogy korábban a Kolozs megyei törvényszék másodfokon is érvénytelenítette a létesítmény megnyitását lehetővé tevő térségi területrendezési tervet (PUZ).
Roxana Pencea, a bánya megnyitása ellen küzdő civileket tömörítő szervezet, a Mining Watch képviselője a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy többéves pereskedés után végre megállították azt a tervet, mely Felsőcsertés és környékének a tönkretételét eredményezte volna.
Mint arról beszámoltunk, a Hunyad megyei Felsőcsertés (Certej) térségi területrendezési terve lehetővé tette volna a község térségében található arany- és ezüstlelőhely kibányászását.
Azokat a helyi szabályozásokat tartalmazta, amelyek a telkek felhasználására vonatkoznak, a felszíni bánya, a zagytározók létrehozását és a feldolgozó üzem megépítését tették lehetővé.
A felsőcsertési ciántechnológiás aranybányászatra készülő Deva Gold a kanadai Eldorado Gold és a román Minvest Deva társaság közös cége. A román állami tulajdonban levő Minvest Deva húszszázalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. A kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használnának, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyernének ki 16 év alatt. A beruházás 221 új munkahelyet teremtene.
A Felsőcsertésen átfolyó patak Déva határában ömlik a Marosba. Felsőcsertés lakóinak emlékében még elevenen él, hogy 1971 őszén a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut. A szerencsétlenség – melyről a Ceaușescu-diktatúra bukásáig beszélni sem volt szabad – 89 ember halálát okozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!