Védett állatok, népek

Tőkés Lászlónak, a frakció tagjának el is kellett magyaráznia, az erdélyi magyarság Románián belül szeretné kivívni a maga számára az autonómia bizonyos formáit.
Garda Dezső a környezeti katasztrófát előrevetítő székelyföldi erdőirtásokról, Kurkó János vállalkozó a Hargita megyei barnamedvementő próbálkozásokról tartott előadást. Mind a környezetvédelem, mind a kisebbségvédelem területén a román állam bűnös tétlensége kerekedett ki az előadásokból.
Amint a házigazda szerepét betöltő Tőkés László, az EFA és a zöldek közös EP-frakciójának tagja is kiemelte, a marosvásárhelyi kihelyezett ülés felvonultatja szinte a teljes európai kisebbségi problémakör képviselőit. A meghívottak a saját országuk különböző önrendelkezési modelljét mutatták be. Nelly Maes, az Európai Szabad Szövetség elnöke Az autonómiától a függetlenségig címmel tartott előadást a belgiumi helyzetről. Mint ecsetelte, a valamikor többségben lévő, de gazdaságilag elnyomott flamand közösség a múlt században lépésről lépésre haladt addig, amíg elérte, hogy mára társnemzetként jegyezzék. „A kulturális autonómia igénylésével kezdtük, aztán több alkotmánymódosítás révén eljutottunk az ország föderalizációjáig” – vázolta.

Függetlenség vagy autonómia?
Ian Hudghton, a Skót Nemzeti Párt elnöke már abbéli reményének adott hangot, hogy a skót parlament megalakítása után a következő népszavazáson a skótok már az önálló állam létrehozásáról fognak dönteni. A Lettországból származó Tatiana Zdakova a kisebbségben élő orosz anyanyelvűek helyzetét ismertette. Bár mintegy hatmillió orosz anyanyelvűt tartanak számon Európa különböző országaiban, az ő helyzetük lényegesen eltér a honos kisebbségek helyzetétől. Sokan közülük bevándorlóknak számítanak, akik ráadásul nem is egy, hanem több országból származnak. Mindezek mellett Zdakova politikusként is, matematikusként is meghatározta a hatékony kisebbségvédelem képletét. „Ahhoz, hogy integráljunk, a nagy területek kisebb egységekre való felosztására van szükség” – mondta a decentralizációra és a regionalizmusra célozva. A román újságírók megnyugtatására, Tőkés László hangsúlyozta: bár törvényesnek tartja a különböző függetlenedési törekvéseket, az erdélyi magyarságot nem ez, hanem a jól működő autonómia elérése foglalkoztatja.

Az erdők is európai segítségért kiáltanak
A konferencia moderátora, Szilágyi Zsolt szerint azonban mindaddig nem beszélhetünk valós önrendelkezésről, amíg nem vagyunk képesek erdeink és állataink ügyét rendezni. Itt kapcsolódtak be a Zöldek, akiket az EP részéről Milan Horacek képviselt. Szilágyi szomorú, de valós megállapítására leginkább Garda Dezső, az RMDSZ parlamenti képviselője világított rá, miközben előadását a Gyergyói-medencében készült rendkívül lehangoló képsorok tarkították. Az évek óta a visszaszolgáltatás felgyorsításáért és az erdők védelméért küzdő Garda úgy érzi: a huszadik század végén Romániában valóságos háború indult az erdők ellen. Olyanok akadályozzák a restituciót, akik maguk is részt vesznek a zöld arany kipusztításában. „A rendőrség, a pénzügyőrség, a bíróság tud róla, a parlamenti vizsgálóbizottság szintén, ismerjük a kár nagyságát, a székelyföldi fatolvajok kilétét, ám mégsem tudunk tenni ellenük semmit. A gyergyószentmiklósi, a csíkszeredai és a marosvásárhelyi ügyészség őket védelmezi, a mindenkori hatalom pedig szemet huny tetteik fölött” – fakadt ki az RMDSZ politikusa, aki jelen lévő európai kollégáihoz fordult segítségért. Arra kérte a Zöldek és az EFA képviselőit, hozzanak létre egy európai vizsgálóbizottságot, mely most, a tizenkettedik órában még megfékezhetné a magas szintekig összefonódó famaffia további akcióit. Garda szerint az Uniónak már csak azért is érdemes lenne felfigyelni a romániai jelenségre, mert az itteni erdőtarolások természeti katasztrófákat idézhetnek elő, az állatok kipusztulásához vezethetnek, és az európai éghajlat változását is gerjesztik.

Állatvédelem helyett vadászengedély
A képviselő által említett egyik veszélyeztetett faj a barnamedve, amelynek védelmére Kurkó János csíkszeredai vállalkozó egy rehabilitációs központot hozott létre. Amint az elárvult bocsok gondozásával és visszavadításával foglalkozó Bereczki Leonárd előadásából kiderült, az erdőirtásnak, az orvvadászatnak és a motoros erdei túrázásoknak tulajdonítható, hogy egyre több medvebocs marad árván. Ezek számára a székelyföldi állatvédők egy rehabilitációs központot hoztak létre. Itt körülbelül egy évig nevelik a bocsokat, majd helymeghatározó készülékkel ellátva engedik ki a vadonba, ahol tovább követik sorsukat. „A kormány nem segíti programunkat, uniós támogatással dolgozunk – jegyezte meg Bereczki, majd ironikusan hozzátette – a kormány inkább a vadászengedélyek kibocsátásával foglalkozik”.